Érdekes elemzést közölt nemrég a növekedés.hu. A Corvinus Egyetem két tanára, Keresztély Tibor és Madari Zoltán ugyanis górcső alá vette a magyar adózási morált, és írt is egy tanulmányt arról, hogy a hazai háztartások mennyire hajlamosak eltitkolni a jövedelmüket.
Kezdjük azzal, hogy Magyarországon sokat javult a helyzet. Mint írják, komoly sikert értünk el például az áfarés terén, ami az Európai Bizottság adóügyi jelentése szerint 2010-ben még 21,9% volt, 2019-ben viszont már csak 6,6%. Ez pedig azért is nagy szó, mert ez volt a legjelentősebb javulás az egész Európai Unióban.
Pozitív irányú változás indult el a személyi jövedelemadó téren is az elmúlt években, drasztikusan csökkent ugyanis a jövedelemeltitkolás mértéke. A KSH adatai szerint a versenyszférában a rejtett jövedelem aránya 2015-ben közel 20%-os volt az eredeti jövedelemhez képest, 2017-ben pedig már kevesebb mint 8%.
A számok tehát azt mutatják, hogy egész jók a tendenciák az adómorál terén, de azért így is felmerülhet néhány kérdés. Például minek köszönhető a javulás? Melyek azok a társadalmi rétegek, amelyek a leginkább eltitkolják a jövedelmeiket? Ezekre ad választ a már említett tanulmány.
Vas megyében feketéznek a legtöbbet
A tanulmány szerint elég nagy a különbség a főváros és a vidék között. Míg ugyanis Budapesten csak 9,53% volt az eltitkolt jövedelem aránya 2015-ben, addig vidéken 22,74%. És hogy miért? Mert Budapesten sokan tartoznak a jól kereső, magasan képzett munkaerő kategóriájába, ráadásul jóval több betölthető álláslehetőség jut egy munkakeresőre mint vidéken. Emiatt pedig a munkaadók jobban rá vannak kényszerítve arra, hogy jó fizetést adjanak, tisztán, bejelentve – írják.
Ha viszont a vidéket megyékre bontjuk, érdekes dolgok rajzolódnak ki. Van ugyanis, ahol a szegényebb megyék jobb számokat hoznak, mint a gazdagabbak.
Kiugró értéket mutat például Vas (42,9%) és Hajdú-Bihar (51,0%) is a jövedelemeltitkolásban, a legszegényebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig kisebb a bevallott és a valós jövedelem közötti különbség, mint az egyik leggazdagabbnak számító Győr-Moson-Sopronban.
Ennek egyik oka az ingázás. Rengeteg Vas megyében élő dolgozik ugyanis Ausztriában, és Hajdú-Biharból is sokakanak van Nagyváradon munkájuk. A tanulmány szerint pedig közülük sokan „elfelejtik” bejelenteni a külföldön szerzett jövedelmet.
Másik oka lehet, hogy sokan vándorolnak a legszegényebb megyékből a gazdagabb dunántúli megyékbe, és gyakran bevállalják, hogy feketén foglalkoztassák őket például mezőgazdasági idénymunkákban vagy az építőiparban. Ennek eredményeként pedig ezeknek az embereknek a gazdagabb megyékben jelentkezik az eltitkolt jövedelme.
Ugyancsak érdekes szempont, hogy a legfiatalabb korosztályban magasabb az eltitkolt jövedelem aránya. Ahogy ugyanis idősödnek az emberek, egyre fontosabbá válik számukra a biztonság, egyre többet gondolnak a nyugdíjas évekre, ezért fontos, hogy bejelentett munkahelyük legyen.
Ennek pedig területi vonatkozása is van. Hiszen a szegényebb megyékből jobban elvándorolnak a fiatalok, akiknél ugyebár gyakoribb a jövedelemeltitkolás, így ennek eredménye is a fejlettebb megyékben mutatkozik meg.
Mi lenne a megoldás?
A tanulmány szerint egy állam akkor tud tenni a rejtett gazdaság és a jövedelem eltitkolása ellen, ha szűkre zárja a társadalmi ollót, a különböző területek fejlettségi szintje közötti különbségeket, és megpróbálja ránevelni a fiatalokat az adózásra.
Fontos eszköz lehet még az adózás egyszerűbbé tétele, hiszen minél kevesebb papírmunkával és ügyintézéssel jár, annál többen fognak adót fizetni. Hozzáteszik, ezen a téren óriásit fejlődött például a NAV, hiszen sokkal ügyfélbarátabb lett.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
