Szerencsére, ez egy kevésbé véres történet, bár érdekességek itt is akadnak. Az egykori taxis, Mike Harvey egy nap úgy döntött, hogy vesz egy DSLR fényképezőgépet, és megörökíti azokat az embereket, akik beülnek a taxijába. Fekete-fehér portrékon szerette volna dokumentálni a walesi Neath lakosságának minél szélesebb spektrumát.
Taxi 5, itt csak az ima segít
Mike átélt már sok mindent, volt, hogy egy terhes nővel száguldott a kórházba, volt, hogy az egyik utasa engedélyt kért, hogy hadd szippantson már fel egy csík kokaint a hátsó ülésről (az Egyesült Királyságban még a drogosok is igazi gentlemanek), de akadtak olyanok is, akik fizetés nélkül pattantak ki az autójából. A képeken szereplő emberek döntő többsége azonban nem csak fizetett a fuvarért, hanem bele is egyezett a fotózásba!
Remélem, lesz annyim...
A képek hatással vannak a nézőkre, mintha egy revüműsor fekete-fehér plakátjait néznénk. A szürkeárnyalatos portrék színes személyiségeket takarnak, kezdve a szájában CD tokot tartó nővel, aki épp aprót számol a viteldíjra, a mikulássapkás srác a barátnőjével, vagy épp a vérző fejű fickó, akár egy színházi előadás szereplői is lehetnének. Egy darab, aminek a taxi hátsó ülése és Wales tájai a díszlete, Neath lakosai a főszereplői és a statisztái, és a nagybetűs a rendezője.
Multikulti Télapó
Mike Harvey emberek iránti érdeklődése valószínűleg abból fakad, hogy humánföldrajz szakon szerzett diplomát, a nemzet öntudata, a fogyasztói kultúra, elképzelt közösségek és városi tájképek témakörökkel a fókuszban.