Nagyon nagy a különbség Magyarország régiói között abból a szempontból, hogy mennyi új lakás épült az első negyedévben, és hogyan alakult a használt lakások négyzetméterára – erről ír a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal friss adatait bemutatva.
2023 első három hónapjában húsz százalékkal kevesebb lakóingatlan épült, mint 2022 első negyedévében. Utoljára 2018 elején számoltak ilyen kevés új lakást.
A fővárosban tavaly januártól március végéig százezer lakosra 143 új lakás jutott, idén már csak 84. A cikk azért kiemeli: Budapesten még így is 84-szer több ingatlan épült lakosságarányosan, mint Nógrádban, ahol ez idő alatt százezer lakosra számolva egyetlen.
Békésben ugyanebben az időszakban tavaly is, idén is 4-4 új lakás jutott százezer főre.
Idén az első negyedévben Baranyában és Borsod-Abaúj-Zemplénben is 5, Vasban 6, Zalában 8 új lakást számítottak százezer lakosra.
Győr-Moson-Sopron megyében ugyanez a szám ugyanilyen viszonylatban 65, ami a tavalyi év hasonló időszakához képest nagy emelkedés, Csongrád-Csanádban is 24-ről 40-re nőtt ez az adat, Tolna megyében pedig a tavalyi első negyedévi egyszem lakáshoz képest most 15-tel indult ez az év.
Az is kiolvasható a KSH adataiból, hogy Budapesten az új lakások négyzetméterára alig változott egy év alatt: 1,227 millió forintról 1,222 millióra csökkent. A nyugat-dunántúli régióban viszont egy negyedév alatt 608 ezer forintról 658 ezerre nőtt az átlagos négyzetméterár.
Az új építésű lakások ára jobban nőtt, mint a használtaké, ugyanakkor dél-dunántúli községekben 96 ezer forintos négyzetméterárat jegyzett föl a statisztikai hivatal, észak-magyarországi településeken 81 ezer forintosat. A Dél-Alföldön 79 ezres, az Észak-Alföldön pedig 75 ezres átlagáron lehetett ingatlant venni – és ezek az értékek alacsonyabbak az előző negyedévieknél.
Országosan a községekben 120 ezer forintos az átlagos négyzetméterár, a városokban 282 ezres, a megyeszékhelyeken 490 ezres.
