Kicsik és nagyok, újságírók és sportolók vették be hétvégén a szombathelyi Fekete István Állatvédő Egyesület állatotthonát. És hogy miért? Mert október 4-én ünnepeljük az állatok világnapját – melynek eredetéről már írtunk 
„Mennydörgés, Pluszegy, Dobby már otthon alszik” 2021. October 03. 10:34 néhány kép társaságában –, így az egész hétvége róluk szólt.
Már délelőtt nagy volt a forgalom a Vízöntő utcában. Az állatvédők és az önkéntesek tettrekészen várták az állatbarátokat, lehetett sétáltatni, ismerkedni, játszani, adományozni, zsákbamacskázni, enni, inni, beszélgetni, és gyertyát gyújtani Vili bácsiért és a többi állatért, akik már az örök vadászmezőkön kergetik a labdákat.
Annyi érdeklődő volt, hogy a kennelek fele üres volt, amikor megérkeztünk. A már nem éppen fiatal, ám annál aktívabb Lady viszont még türelmesen várta első sétáltatóját, így gyorsan pórázt is ragadtunk és kivittük egy jó nagy körre.
A kennelek egyébként szinte egész nap üresek voltak, annyian jöttek sétáltatni, hogy a nap végére egy kisebb maratont lefutottak a kutyusok. Kathy és Gazsi voltak a nap csúcssétálói, rájuk is fért, hiszen nagytestűek és igencsak mozgékonyak.
A kisebb kutyusok már kicsit fáradékonyabbak voltak, pedig nagy slágerek voltak ők is, hiszen sokan kisgyerekkel jöttek. Hamar bevetették egyébként a kölyköket is, akiknek még elég idegen a póráz, ugyanis eddig még nem sétáltak. De mi is lehetne jobb alkalom az első sétára, mint az állatok világnapja?
És ha már a kölyköknél tartunk, akkor jöjjenek a babák, az utóbbi időben ugyanis rengeteg apróságot is mentettek. Nemrég került be a menhelyre egy anyakutya a kölykeivel és három alig néhány hetes csöppséget is találtak, akik még csak most kezdtek el szilárd ételt enni. Nekik a cicaházban lett helyük, de úgy vettük észre, ők ezt cseppet sem bánják, élvezik a nyugit.
Bár inkább a kutyák voltak a főszerepben, azért a cicaházban is voltak látogatók bőven és az egyik újonc, Vasváron talált kiscica gazdijelöltes is lett. A többiek még türelmesen várják az igazit, például a kissé félénk, egyszemű Démonka is.
Amíg pedig mi a cicaházban kalandoztunk, kint zajlott tovább az élet. Jöttek érdeklődők bőven, volt aki csak adományozott vagy sétáltatott, más viszont örökbefogadott vagy ismerkedett kiszemeltjével. Közben egy Pikachu-jelmez is előkerült, de a kis „áldozat” nem volt annyira elragadtatva tőle.
A nap végére aztán jól elfáradtak a kutyusok és elképesztően sok adomány is érkezett, úgyhogy jár a pacsi, Szombathely!
