Álomból rémálom – elcsépelt közhely, de mégis minden évben több száz magyar turista kerül olyan helyzetbe a nyaralásán, telelésén, ami miatt keserű szájízzel gondol majd vissza a várva várt kiruccanásra, vagy annak néhány napjára. Előfordulhat az is, hogy bár a kirándulás remekül sikerült, hetekkel később azonban az egzotikus országból hazaérkező turista rosszul érzi magát és hamarosan kiderül: olyan súlyos betegséget szedett össze, ami az életét is veszélyezteti, pedig ez megelőzhető lett volna. Összeállításunk ezekből nyújt ízelítőt. Az okos ember más kárából tanul... a folytatást pedig talán ismerik.
Tudatos utazás, fél siker
Az úti cél kiválasztása után sokaknál kimerül az előkészület a szükséges jegyek megvásárlásában, a bőröndök összepakolásában és esetleg egy útikönyv beszerzésében. Pedig ma már az Internet segítségével pillanatok alatt hozzájuthat szinte bárki olyan információkhoz is, amelyek megkímélik az utazót sok kellemetlenségtől. (A távolabbi országokat megcélzók szinte biztosan rendelkeznek valahol – otthon, munkahelyen, könyvtárban – nethozzáféréssel.) A világnyelveken értők további előnyöket is élveznek, hiszen pl. angol nyelvű oldalakon rengeteg fórum, teszt, leírás elérhető.
De a csak magyarul értőknek sem kell csüggedniük, hiszen itthon is sok hasznos információ fellelhető. Célszerű még a foglalások előtt néhány órát rászánni és utánaolvasni a célállomásnak. A katalógusok és a hivatalos oldalak helyett javasoljuk a fórumokat, független teszteket olvasni. Míg az előzőek érthető okokból csak a szépet és jót írják, retusált, szebbé varázsolt képekkel, addig az utóbbiak közelebb állhatnak a jelenlegi valósághoz. Fontos tudni azonban azt, hogy pl. a hazai fórumokon jobban szeretnek panaszkodni az emberek, míg a pozitív tapasztalatokat sokszor megtartják maguknak. Ezért szükséges némi tapasztalat az információk megfelelő kezeléséhez.
Luxusszálloda olajfolttal
A legújabb fórumbejegyzések alapján például megtudhatjuk, hogy a korábban kinézett, minden szempontból megfelelő luxusszállodánk partját jelenleg vastag olajfolt borítja egy baleset után. Az utasok által feltöltött képekből pedig arra is rájöhetünk, ha a tengerparti kilátás ígéretéből kimaradt, hogy a tenger és az ablakunk között egy diszkrét szeméttelep is húzódik. Az ilyen plusz információk alapján még időben megváltoztathatjuk a döntésünket, elkerülve azt, hogy minden reggelünket bosszúsan kezdjük vakációnk helyszínén.
Csak szex és még valami
Bár sok helyen tabutéma, de azért ez nem jelenti azt, hogy amiről nem beszélünk, az nincs. Kenyai kiruccanásunkon figyeltünk fel arra, hogy sok egyedülálló nyugat-európai lány és hölgy is érkezett az indiai óceán partjára, akik az érkezés után nem sokkal már női szemmel nézve formás, kigyúrt fekete fiúkkal napoztak a parton, illetve szállodai szobájukba is felvitték őket (pár dollár kenőpénz a recepción). Volt, aki napokig „hűséges” volt, de akadt hölgy, aki naponta más férfivel tűnt fel. Egy életünk, egy halálunk alapon felvetettük a dolgot vacsorakor holland szomszédunknak. A 34 éves elvált nő csak nevetett zavarunkon és elmesélte, hogy két éve kóstolt bele ebbe az életbe, miután a férje fűvel-fával megcsalta. Akkor határozta el, hogy ő is keres magának érzelem nélküli kapcsolatot. Ez azonban felemás módon sült el.
Az asszony ugyanis napi 60 dollárért (jelenleg kb. 13 ezer forint) olyasmit kapott, amit a férjétől korábban nem. Törődést, odafigyelést, gyengédséget és szexet, amikor csak akarta. Beszélgetőtársunk tisztában volt vele, hogy ez gyakorlatilag üzleti szolgáltatás, férfi-bérlet. Nevetve mondta, hogy ma már attól sem tart, ha a repülőtéren esetleg belenéznek a bőröndjébe, amiben masszázsolajak mellett 15 doboz, egyenként három darabos óvszer is helyet kapott.
Minden nap egy doboz a terv, de van, amikor nem elég. A munkahelyemen egy ilyen kiruccanás után azt mondják, mintha teljesen kicserélődtem volna...
Tartós „ajándék”
Kenyában a napi kereset csupán néhány dollár, így a szex sokaknak biztosít megélhetést. Az előbb említett hölgy vigyázott magára bizonyos keretek között, de nála sokkal veszélyeztetettebbek a férfiak, akik az óceán parton sétálgató fiatal fekete lányok szemétől teljesen megrészegülnek. Főleg, ha alkudni is szeretnek. A kezdeti 30-40 dolláros ár ugyanis pillanatok alatt lealkudható 5-10 dollárra, a pár gombóc fagyi áráért kapható kéj reményében pedig sok férfi elveszti a realitásérzékét. Az elhagyott szállodák parkjában, stégek rejtekében lezavart menetek árában a hagyományos szex mellett extrák is benne vannak, így például a natúr orális szex, az AIDS és a hepatitis B.
Ugye ismerős a „miért pont velem történne meg?” mentalitás? Nos, az orvosok mesélhetnének, hány páciensük mondta ezt nekik súlyos betegen. A farkukkal nem bíró férfiakat meg sem próbáljuk lebeszélni a futó kalandokról, de az a minimum, hogy az aktus elejétől a végéig használjanak óvszert. Illetve mindez felesleges, ha biztosak abban, hogy az adott hölgyben korábban megforduló pár száz férfi mind egészséges volt, illetve kiválasztottjuk is mindig ügyelt a megfelelő higiénére.
Életmód gyógyszerek tizedáron
Afrikai országokban figyeltünk fel a hotelek melletti gyógyszertárak ablakában potencianövelő készítmények reklámjaira. Az már alapjában gyanús, amikor a világ vezető, egymásnak konkurens potencianövelőit egyetlen plakáton reklámozzák, hát még ha az árakra is rákérdezünk. A javaslatunk: ne kísérletezzünk ilyen készítményekkel, mivel nyilvánvalóan hamisítványokról van szó, amelyek ellenőrizetlen körülmények között készülnek
Megsínyli a gyomor
Akik először utaznak számunkra egzotikus, távoli országba, azok jó eséllyel átesnek egy kisebb-nagyobb fertőzésen. Más klíma, a szervezet számára ismeretlen, vagy nagy számú kórokozók könnyen padlóra küldhetik a felkészületlen szervezetet. Az eredmény láz, erős hasmenés, hányás. Ilyenkor gyakran felesleges kísérletezgetni az itthon bevált gyógyszerekkel, célszerű helyi orvos segítségét kérni. Előtte azonban feltétlenül hívjuk fel utasbiztosítónkat, hogy a költségeket el tudjuk számolni és ha jól választottunk biztosítót, akkor még az orvos küldését is elintézik a megadott szállodai szobába, vagy szálláshelyre.
Akik itthon berzenkedtek a 300 forintos (kb. 1,5 dollár) vizitdíjon, azok valószínűleg leizzadnak a külföldi orvosok kiszállási tarifájától, ami nem ritka esetben szép, kerek szám, pl. 100 dollár és amit azonnal ki is kell fizetni. Ezen felül kell megfizetni az alkalmazott gyógyszerek, injekciók árát, így könnyen belátható, hogy utasbiztosításon egyszerűen nem szabad spórolni. Jó hír, hogy az adott országban alkalmazott, injekció formájában beadott koktélok viszonylag hamar segítenek és akik már átestek egy-két hasonló fertőzésen azok később simán átvészelnek olyan fertőzéseket, ami az újoncokat kiüti. A magyarok előszeretettel visznek magukkal 50 fokos, vagy erősebb pálinkát és egyéb alkoholt, amiből étkezés után felhörpintenek egy-egy kupicával, fertőtlenítés gyanánt. A mérték itt is nagyon fontos, hiszen a forróságban az alkoholnak is erősebb a hatása.
Gasztronómiai csapdák
Ugye ezerszer hallottuk már, hogy ne együnk külföldön mosatlan gyümölcsöt, ne igyunk csapvizet stb. Nos, ezeket a nyugat-európai, amerikai, ázsiai turistáknak is elmondják, mielőtt Magyarországra jönnek. Csak érdekességképp említjük, hogy a hazánkba érkezőknek az alábbi betegségek ellen javasolt a védőoltás: diftéria-tetanusz, hepatitis A és B, kullancs-encephalitis. Az egzotikus országokban persze nehéz ellenállni a lédús gyümölcsöknek, a tengeri herkentyűknek, vagy éppen az út szélén darabolt és árult cukornádnak, amiből mézédes szirupot lehet szürcsölni, mielőtt a kiszipolyozott rostokat az ember a helyiek szokása szerint az út szélére köpi.
Kevesen gondolnak ilyenkor a hepatitisre, mivel az ember nem rettegésben akarja tölteni a szabadságát. Csábító lehet egy kis faluban a frissen sült birka, teve, csirke, vagy éppen kígyó, zebra is, de a nem megfelelően átsütött húsok szintén komoly veszélyforrást jelentenek. A gyümölcsök esetében a legfőbb gond, ha trágyalével öntözik a fákat, bokrokat, illetve ellenőrizetlenül permetezik azokat a kártevők ellen, ezeken ugyanis a mosás sem segít. Szendén feltesszük a kérdést: attól már minden jó lesz, ha a gyümölcsöket fertőzött vízzel mossák meg? Annyi „nyugtasson” bennünket, hogy a hazai piacokon is rendszeresen kapható „házilag kezelt”, kétes minőségű gyümölcs.
Gyűjtögető életmód
Sajnos nem egy alkalommal szembesültünk külföldi kirándulásaink során honfitársaink gyűjtőszenvedélyével. A legmegdöbbentőbb, hogy még All Inclusive szállodákban sem lohad a harácsolási vágy és ha mi is látjuk, hogyan gyűjti nylon- vagy kézitáskába magyar társunk az élelmiszereket, akkor azt bizony más is látja. A hotelek viszont nem véletlenül tiltják az élelem szobába csempészését, hiszen a melegben rendkívül gyorsan képes megromlani a felvágott, joghurt, sajt, vagy bármi. Az ételmérgezésen átesett emberek pedig általában nem azzal kezdik a mondandójukat, hogy „de hülye voltam...”, hanem egyszerűbb a szálloda konyhájára ráfogni az esetet. A szobában evés hátulütője még, hogy megismerkedhetünk szobánk rejtett lakóival, akik a morzsák illatára masíroznak elő a terasz irányából, vagy a repedésekből. Az ízeltlábúakra pedig rámozdulnak a tapadókorongos gekkók. Nem igazán ismert tény, hogy a szex után hanyagul ágy mellé dobált zsebkendők ellenállhatatlanul vonzzák pl. a termeszeket, már ahol élnek ilyen kis lények.
Kedves, de veszélyes
Ha Afrika közepe felé haladunk, akkor az egyéb kockázatok mellett számítanunk kell rendkívül ügyes tolvajokra is, akiket a csillogó holmink mellett csak az elfogyasztható elemózsia érdekel jobban. Élmény arra ébredni, hogy éppen egy csapat pávián fosztja ki a csomagjainkat az emeleti szobánkban Ilyenkor még van esélyünk arra, hogy egy doboz keksz jobb belátásra bírja vendégeinket, akik ilyenkor inkább a biztosra mennek. Toporogni, sikítozni kifejezetten ellenjavallt, hiszen a csapat ekkor megijed és jobb esetben elmenekül, de azért visznek magukkal mindent, amiben ételt sejtenek. A fák tetején aztán már nyugodt körülmények között szelektálnak az ellopott táskákban. Pénz – nem kell, bankkártya – nem kell, útlevél – nem kell, mobiltelefon – nem kell, cukor – ez az, ezt kerestük! A majmok boldogságánál talán csak annak az öröme nagyobb, akinek a nyakába hullanak a főemlősök számára nélkülözhető értéktárgyak.
Nem játék
Néhány vicces kedvű turista szereti cukkolni a majmokat, mert „olyan viccesek, ha idegesek”. Valóban, a páviánok egy darabig hagyják húzni az idegeiket az eléjük tartott, majd gyorsan eldugott csemegékkel.
Néha a fejüket is vakarják, töprengenek. De a vicces kis állatkák valójában villámgyors ragadozók is. Ha megunták a „játékot”, akkor bizony hangos sikítás közepette kimutatják a fogukat, ennél már csak a játékos turista ordítása vérfagyasztóbb, ha a pávián használta is a fogát, súlyos sérülést okozva.
A halálos veszettségről talán már mindenki hallott. Majomharapás esetén pedig a tetanusz mellett veszettség elleni oltásra is szükség van, így inkább kerüljük a konfliktust a majmokkal. Akik huzamosabb ideig élnek, dolgoznak ilyen területen, azok előre is kérhetnek védőoltást. Fontos, hogy harapás után ekkor is szükséges az újabb oltás, a betegség megelőzésére. Ha már kialakult a veszettség, akkor onnantól csak a kínok enyhítésére van lehetőség, a végeredmény pedig halál. A barlangok is vonzóak lehetnek a turistáknak, el lehet játszani a yetit, vagy a barnamedvét, ősembert. Csakhogy a hűvös barlangokban apró repülő emlősök is megbújhatnak. A denevérek között szintén előfordulhat veszett, így meggondolandó, érdemes-e felriasztani őket.
Égő, ha égsz
A tengerparti nyaralásból hazaérkezők közül sokan szeretnék megmutatni, mennyire barnultak le. Minden évben akadnak olyanok, akik már az első nap kórházban kötnek ki súlyos égési sérülésekkel. A déli órákban a napra kifeküdni és ott elaludni kifejezetten életveszélyes mutatvány. A bátrabbak napvédő krémeket sem használnak, nehogy az hátráltassa a barnulásukat. A leégés mellett ezek az emberek a bőrrák kialakulásának kockázatát is sokszorosára állítják, pedig a melanoma nem játék.
Fontos, hogy a naptejet, napolajat és egyéb készítményeket megbízható forrásból szerezzük be. Tapasztalatunk alapján Ázsiában és Afrikában nagyon sok helyen itthon is ismert márkák hamisítványai kaphatók horror áron. Ha nem viszünk elég készítményt, akkor gyógyszertárban, vagy a hotelek shopjaiból pótoljuk a hiányt.
Szép dolgok szenvedés árán
A turistákat kellemetlen meglepetés érheti, amikor hazafelé jövet a kinyitott bőröndből elkobozzák a vámosok a kagylókat, növénycsemetéket, állati csontokból készült dísztárgyakat, korallokat. Ennek nem az az oka, hogy élvezik ezt csinálni. A növények esetében az út széléről kicibált, majd otthon elültetett csemete kis eséllyel marad életben, a kaktuszok kivételével. Ellenben jó eséllyel visz magával néhány olyan fertőzést, ami a kinti növényeknek teljesen megszokott, az itthoniakra viszont katasztrofális hatással lehet.
Az óceánparton árult gyönyörű kagylók, csigaházak talán csak a turisták fantáziájában jelennek meg úgy, hogy azokat a vízparton gyűjtik a helyiek. A valóság gyakran kegyetlenebb: a fenékről felhozott élő kagylókat felfeszítik a pénzre vágyó helyiek, majd a lakót kikaparva szuvenírnek eladják a házát. Van, ahol erre tenyésztik a kagylókat és természetesen ott sem várják meg, hogy a kis puhatestű végelgyengülés után átadja a házát. Sajnos még mindig népszerűek az állati csontokból, bőrökből készült dísztárgyak, ami miatt az elefántok, orrszarvúk, krokodilok állandó veszélyben vannak. Jártunk olyan országban, ahol népszerűek a turisták körében a krokodil végtagokból készült „vicces” szobrok. Az ilyen shopokban százával találni ilyen kreatúrákat. Aki ilyet vásárol, az számíthat ezen tárgyak elkobzására és akár büntetést is fizethet.
Eszetlenségből jeles
Kubában egy vízi mentővel beszélgettünk, aki megkérdezte, melyik országból érkeztünk. Amikor megtudta, hogy magyarok vagyunk azonnal rávágta, hogy „kadarjanosz” és „puszkasz”. Amikor azonban honfitársaink felől érdeklődtünk, akkor a férfi elkomorodott. Kis noszogatásra elmesélte, hogy tapasztalata szerint a magyarok kedves emberek, szeretnek inni, csak nem bírják. Az AI-szállodákban (all inclusive, minden benn van az árban, így a korlátlan étel- és italfogyasztás is) feltankolnak a kubai rumból, majd utána bátran, vagy inkább vakmerően vágnak neki a nagy víznek. Egyik esetben ragyogó napsütésben került ki a piros zászló a tengerpartra, ami azt jelenti, hogy tilos a vízbe menni. Egy magyar család feje azonban ezt nem akarta megérteni, emelt hangon közölte (értsd: üvöltötte), hogy ő nem homokozni jött és családostól, gumimatracostól bement a vízbe, ezt erőszakkal nem tilthatták meg neki. A történet lényege, hogy a tíz perc múlva, pillanatok alatt érkező vihar elvitte a család néhány tagját, köztük a kapatos apukát, akiket pár száz méterrel arrébb, egy másik szálloda partjánál sikerült kimenteni. A tanulság: bízzunk a helyiek tapasztalatában.
Fontos a tisztelet
Sok bajtól kímélheti meg magát minden turista, ha utazás előtt utánanéz a célország szokásainak, törvényeinek és maradéktalanul betartja ezeket. Arab országban például nem célszerű bikiniben járkálni az utcán, szent helyekre pedig végképp nem szabad alulöltözötten belépni. Nem mindenki veszi jó néven, ha fényképezik, katonai objektumokat, rendőröket, állami épületeket, repülőtereket pedig még mindig sok országban tilos fotózni. Akadnak kultúrák, ahol a nyilvános orrfújás, vagy a másik felé kinyújtott láb is a tiszteletlenség jele. Bár vendéglátóink valószínűleg tudják, hogy nem szándékosan sértegetjük őket, a jó kapcsolat érdekében célszerű tisztában lenni a szokásokkal. Néhány helyen baleset esetén szinte biztosan számíthatunk őrizetbevételre. Ha rajtavesztünk valamin, akkor szerencsés esetben van jogbiztosításunk az utasbiztosítás keretein belül (a drágább módozatok tartalmaznak ilyet) és a biztosítónk segít kiszabadulni kényszerű fogságunkból, ha kell óvadékot is letesznek értünk, vagy ügyvédet küldenek.
Gyere, nigger!
Sajnos akadnak olyan utazók, akik azt gondolják, hogy mivel sok pénzt fizettek az utazásért, innentől kezdve az adott ország lakosai az ő alattvalói, akik azért léteznek, hogy ő jól érezze magát. Az ilyen emberek viszont ritkán érzik jól magukat, mert fagyos körülöttük a levegő. Nem csak a helyiek, de utastársaik is elhúzódnak tőlük. Afrikai országban figyeltünk fel egy honfitársunkra, aki élvezte, hogy ugráltathatja a szálloda személyzetét. A sokadik „gyere, nigger!” felszólítás után udvariasan megkértük, hogy fejezze ezt be. Bár megsértődött, de ezután nem hallottuk többet az említett mondatot. Arra viszont nem vennénk mérget, hogy ha ugyanezt a felszólítást a szállodán kívül is elsüti, mondjuk egy város közepén, akkor is csak udvarias kérdést kapott volna válaszul, hogy mit szeretne? Vannak szavak, amelyek minden nyelven érthetőek és vannak gesztusok, amik mindenhol ugyanazt jelentik. Ilyen például a mosoly is, érdemes kipróbálni.
Monokini, a barna mellekért
Bár pl. az arab országokban bűnnek számít a keblek nyilvános felfedése, de a hotelek esetében sok helyen kivételt tesznek (mint ahogy az alkoholfogyasztással is). A hölgyeknek így akkor sem kell lemondaniuk a tökéletesebb barnulásról, ha az utazási katalógus szerint tilos monokinizni. Az utazási irodák ezzel magukat védik, nehogy egy utas beperelje őket, amiért nem figyelmeztették őt a veszélyre. A mellsüttetés lehetőségéről a helyszínen lehet tájékozódni. Fontos azonban, hogy ez a könnyített öltözet rendszerint csak a parton és a vízben elnézett viselet, a bárhoz már ne menjenek így a hölgyek. A magasabb kategóriájú szállodákban az éttermekben is megkövetelik a megfelelő viseletet, főleg a főétkezésnek számító vacsoránál. A rövidnadrág, strandpapucs, póló nem a legideálisabb ilyenkor.
Oltások: hova, mit?
Sárgaláz
Az egzotikus utazások előtt célszerű utánanézni, van-e kötelező, vagy nagyon ajánlott oltás az adott területre. Ma már szerencsére nem csak egy helyen adathatjuk be magunknak az előírt oltásokat. A legkisebb választási lehetősége azoknak van, akiknek pl. sárgaláz elleni szérum kell. A tíz évig hatékony, élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltás beadását a szlengben ún. sárga könyvnek nevezett International Certificate of Vaccination igazolja, amit elméletileg már a betegséggel fertőzött országba érkezéskor ellenőrizhetnek a hatóságok. Tőlünk azonban senki nem kérte a könyvecskét sem Kenyában, sem Tanzánia hátárán. Ennek ellenére eszünkbe sem jutna elbliccelni az oltást némi anyagi megtakarítás reményében, tudván, hogy kialakult betegség esetén 20 százalék feletti eséllyel költözteti a túlvilágra a fertőzött embereket akár egyetlen aprócska szúnyog. Aki viszont túléli az erős végtagfájdalommal, hányással, magas lázzal és sárgasággal, vérzéssel járó sárgalázat, annak már nem kell több oltás, a szervezete védett lesz a betegséggel szemben és nem kapja el többet. Erre viszont nem érdemes építeni, biztosabb az oltás.
Malária
A világ legelterjedtebb fertőző betegségeként számon tartott malária ellen oltás ugyan nincs, hatékony gyógyszerek viszont léteznek, mégis évente több mint egymillióan halnak bele a betegségbe a világon. A fertőzött területeken sok helyen hatóanyag nélküli hamisítványokat árulnak az ügyeskedők. Érdekesség, hogy a turisták közül sokan azért nem szedik a lázrohammal, hidegrázással, izzadással, reumás jellegű izom- és izületi fájdalommal járó betegség megelőzésre felírt gyógyszert, mert mellette nem lehet alkoholt fogyasztani.
Hepatitis A és B
A fertőző májgyulladás a Föld nagy részén előforduló betegség, az alacsony higiénés környezetben gyakoribb. Az A típusú hepatitis vírusa a beteg székletével ürül. A kórokozó mosatlan, fertőzött zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőtt vagy átsütött tengeri ételekkel, palackozatlan vízzel, nem ivóvíz minőségű vízzel kerül a szervezetbe. Aki egyszer már átesett rajta, az védett lesz. A betegség fertőzött vízből készült jégkockákkal is terjed! A B típus esetén akár a betegek 30 százaléka is tünetmentes maradhat, miközben az illető vírushordozó. A vírus szexuális úton, vérrel és vérkészítményekkel, orvosi eszközökkel, anyatejjel terjed.
Az amatőr „tetoválószalonok” szennyezett tűi is sok embert betegítettek már meg. Mindkét típus esetén jelentkezhet sárgaság, elesettség, hasi fájdalom, sötét vizelet, étvágytalanság, hányinger és láz. A B típus lefolyása a súlyosabb, krónikus májbetegség alakulhat ki, a betegek 15-20 százaléka meghal a szövődményekben és nagy a májrák kialakulásának veszélye is. Mindkét típus ellen van hatékony védőoltás, amit nem csak a sokat utazóknak ajánlatos kérniük, hanem szinte mindenkinek, hiszen akár Magyarországon is megfertőződhet valaki.
Vezető fertőzési halálok Európában
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint kétmilliárd olyan ember él a világon, aki megfertőződött hepatitis B-vel valamikor az élete során. Ebből 350 millió esetben krónikussá vált a betegség. Európa lakosságának 2-20 százaléka fertőződött már a vírussal, és mivel a fertőzés mintegy 10 százalékban krónikussá válik, a B-vírus okozta krónikus hepatitis, májzsugorodás és májrák aránya Európában 0,2 – 2 százalék. Az ázsiai, afrikai, dél-amerikai lakosság között az előfordulás ennek tízszerese is lehet. (Forrás: Wikipedia) Érdekesség, hogy a 100 ezer lakosra számított új hepatitis B fertőzések számát tekintve Franciaország mellett Ausztria is az élbolyban szerepel. Bár Magyarországon a 14 évesek már kötelező védőoltást kapnak a hepatitis B ellen, a felnőtt lakosság nagy része még oltatlan, így fogékony a betegségre, amely tízszer több embert fertőzött meg hazánkban, mint az AIDS. Csakhogy a hepatitis B ellen van hatékony védőoltás, míg az AIDS ellen nincs. Ennek ellenére kevesen veszik igénybe.
Tetanusz, hastífusz
A ”piszkos kezek” által terjesztett hastífusz kórokozója a véráramba kerülve több szervet is károsíthat. Széklettel fertőzött étellel, tárgyakkal terjed és jellemzően Afrikában és Ázsiában gyakori. Az oltás három évig nyújt védettséget. A tetanusz elleni oltás tíz éves védettséget nyújt. Ha valaki még nem kapta meg a szérumot, akkor állatharapás és szennyezett tárgytól szerzett sérülés után szinte biztosan megkapja az oltást, amennyiben orvoshoz fordul.
Időben kell oltatni
A szervezet védettsége nem alakul ki azonnal az oltás után, így legalább másfél hónappal az utazás előtt célszerű felkeresni az orvost oltási tervért és tanácsért. Olyan esetekben is célszerű a konzultáció, amikor hirtelen derül ki, hogy hamarosan utazik valaki. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint egy oltás ára kb. 5 ezer forint körül mozog. A Nemzetközi Oltóközpontban az oltóanyag-ellátása folyamatos. A hepatitis A és hepatitis B elleni oltóanyagokra 25%-os TB támogatás van, ezért a TAJ kártyára is szükség van az oltások felvételekor. Bár egy családi utazásnál több, különböző betegség elleni oltás beadatásakor súlyos tízezrekkel csappan meg a családi kassza, mégis érdemes elgondolkodni azon, hogy egy kihagyott fakultatív kirándulás árából lényegesen nagyobb biztonságban vannak az utazók, így több esélyük lesz a későbbiekben bepótolni a mulasztást.
Összességében elmondható, hogy egy körültekintéssel megszervezett nyaralással rengeteg kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. Az oltások pedig pénzbe kerülnek ugyan, de korántsem annyiba, mint amennyibe egy súlyos betegség kezelése, a kiesett munkabér, esetleg egy temetés megszervezése. Fontos a jó utasbiztosítás, ma már ezt is meg lehet kötni az Interneten, sőt, az alkuszoknál egyszerre több társaság ajánlatait is összehasonlíthatjuk. Nem árt tudni, hogy az utak mellé ajánlott csoportos, olcsó biztosítások sokszor lényegesen kevesebbet nyújtanak a teljes értékű társaiknál (nem tartalmaznak pl. jogsegélyt, csekély összeget fizetnek lopáskárra stb.), ezért meggondolandó azok helyett másikat kötni. De még egy olcsó, limitált hatáskörű biztosítás is ezerszer jobb, mint anélkül nekivágni a nagy útnak. Ha pedig az egészségügyi kockázatokat is sikerült mérsékelni, akkor már többnyire csak rajtunk múlik, mennyire érezzük jól magunkat.
