A mai, folyamatosan gyorsuló világban nincsenek távolságok: a híreket azonnal elérjük, ha pedig valamit nem tudunk, a mesterséges intelligencia néhány másodperc alatt megadja a választ.
De nem volt ez mindig így: hetven évvel ezelőtt, 1956 októberében még egy nap késéssel jutott el a forradalom - és így a Sztálin-szobor ledöntésének - híre Szombathelyre.
Az akkori tömegtájékoztatásról, az újságok és a rádió szerepéről esett szó nemrég egy kerekasztal-beszélgetésen is, ahol lapunk főszerkesztője, Roznár Gyöngyi mellett Bodó Judit tanár, helytörténeti kutató, Fülöp Tibor technikatörténeti gyűjtő és Székely Klára politológus, egyetemi adjunktus is megjelent.
Elhangzott, hetven éve, a forradalom idején a postavonatok és mozgóposták (vasúti postakocsik) volt az országos információáramlás legfontosabb láncszemei. Ilyen úton érkezett meg a fent már említett hír a Sztálin-szobor ledöntéséről is, 1956. október 24-én. Az emberek ezen kívül az újságokból, valamint a rádióból (Kossuth Rádió, Szabad Európa Rádió, ORF) értesülhettek az eseményekről.
A tájékozódást segítve, 1956. október 28-án Szombathely is lépett, és megalakult a város első rádiója, a Szabad Szombathely Rádió is. A megyei tanács első emeletén berendezett "stúdiónak" három munkatársa volt:
Welther Károly a Vasmegyei Nemzeti Bizottság elnöke, így fogalmazta meg feladatkörét: „a magyar nép hangja... a helyzet és a körülmények által megszabott lehetőségek határain belül megbízható és gyors hírforrást a hatósugarunkba eső hallgatóinknak, hogy ezzel elősegítsük mindenki számára egy valóságos helyzetkép kialakításának lehetőségeit…”
A rádióban hírt adott a helyi munkástanácsok megalakulásáról, beszámolt az ellátási gondokról, szolidaritási akciókat is szervezve a budapestieknek, tolmácsolta a helyi követeléseket, hírt adott az újonnan megszületett törvényekről, rendeletekről. Egészen november 4. hajnalig, akkor ugyanis a rádió beszüntette adását. Helyén a Berzsenyi Rádió szólalt meg, amely már hajnalban közölte a hallgatókkal, hogy „az ellenforradalom elbukott.”
A rádió rögzített anyagait később a bíróság felhasználta.
Az eseményen a rádió néhány hírét is hallhatták a jelenlévők, melyeket Szalai András, a Vasi Múzeumbarát Egylet versmondó körének tagja olvasott fel.
De nemcsak a szombathelyi rádiónak volt fontos szerepe: a nyugati határszélen jól fogható ORF szintén információs hídként működött, helyszíni tudósításaival rendkívül tárgyilagos képet adott, ugyanakkor humanitárius segítségnyújtást is végzett, folyamatosan segítette a határátlépőket, hogy hol találnak menekültközpontokat.
A tájékozódást természetesen a Szabad Európa Rádió is segítette. Mint kiderült, a forradalom ideje alatt Budapestről és a nyugati határszélről több hírt szólt, mint az ország keleti részéről. Győr, Szombathely és Sopron környékéről pedig sokkal informatívabb adások készültek, köszönhetően annak, hogy a rádió riportere eljutott ezekre a helyekre.
A rádiók adásait egyébként ebben az időben nagyon sokan tudták már fogni. Az adatok szerint Magyarországon ekkor már 1 millió 587 ezer, Vas megyében pedig 54 ezer 296 előfizető volt.
Fülöp Tibor be is mutatott néhány korabeli készüléket, és beszélt a legnépszerűbb típusokról is:
