Címerem, címerem, mondd meg nékem...

Miért fog egy ezüst struccmadár csőrében patkót Vas Megye címerében?
A szerző, mint Hamupipőke...
Az alpolgármester úgy meséli, amikor 1945-ben Szombathelyre bomba zuhant nem csak a belváros, de a levéltár épülete is találatot kapott, s ez teljesen összedöntötte az ott tárolt iratanyagot, olyannyira, hogy még a mai napig vannak olyan kötegek, melyeket még mindig nem sikerült szakmai szempontokat tekintve szétválogatni. A rendszerező munkába bekapcsolódva a szerző aprólékos munkával gyűjteményt halmozott fel azokból a pecsétes iratokból, melynek származási helyét nem lehetett megállapítani. A rendszerváltás idején már komoly kollekció született a régi községi pecsétekből. Mint Hamupipőke a hamuból a lencsét, úgy szedegette össze Feiszt György a megye kincseit.

A szerző, mint Hephaisztosz...
Aztán, hogy rendszert váltottunk a települések egyszerre csak elkezdték kutatni jelképeiket, zászlójukat, címerüket. Ehhez pedig a levéltárosnak át kellett néznie - nem kis munka - a Mária Terézia korabeli urbariális és a II. József korabeli közigazgatási anyagot valamint a XIX. századi főszolgabírói anyagot. Megszületett tehát egy gyűjtemény, azon szimbólumok gyűjteménye, melyek szerencsés esetben igazán kifejezik a település jellegzetességét. Ezek alapján aztán már lehet tervezni, pontosabban terveztetni címert és zászlót is. Márpedig ha egy település ad magára, meg persze van rá anyagi kerete is, akkor profit fogad. A 216 vasi település közül mintegy 150 ezt tette, amikor a megye Héphoisztoszát, szerzőnket kérte a tervezésre. S tegyük hozzá, a valóban szakszerű - mármint a heraldika szabályait követő - és szép alkotások kivitelezését is jó kezekbe adták azok, akik Kamper Lajos festőművészre bízták a grafikai kialakítást.

Miről mesélnek a vasi címerek?
Szerencsés helyzetben vannak azok a települések, melyeknek neve - a mai magyar nyelv szerint - jelent valamit. Címerük, az úgynevezett beszélő címer. Mint például Megyehíd községé, mely a falu nevében szereplő híd motívumot vette fel címerérbe, mely minden valószínűség szerint a Gyöngyös patakon már évszázadok óta meglevő átkelőre utal. Aztán ott van Püspökmolnári, ahol a képviselőtestület a püspöksüveg és a malomkerék pajzsra helyezésével alakíttatta ki címerét.

Beszélő név híján a múlt mentette meg például Kenéz települést attól, hogy vadonatúj címert készíttessen magának. A régi motívum alapján felújított jelképben ábrázolt torony a község minden valószínűség szerint Árpád-kori eredetű templomának tornyát ábrázolja. Feiszt György kedvence mégis az Ivánci címer, miután ugyanis a község régi pecsétjében csak a település neve állt, nagy kihívás volt az ivánciaknak címert adni. Hosszú munka után azonban sikerült megtalálni az Ívánci család régi címerét, s a birtokos Sigray gróf családi címerét így került a korona és kard a község jelképébe és zászlajára.

Vas megye esete a struccal
Akit érdekel, hogy mikor, kik és miért használtak először címert, hogyan változtak azok formái, színei és ábrázolásai, milyen motívumrendszert használtak a nemesi, jobbágyi vagy iparos települések, azok megtalálják a választ e kötetben, mely a címertan és zászlótan alapismereteibe is bevezeti olvasóját. És kiokosítja például afelől, miért fog egy ezüst struccmadár csőrében patkót Vas Megye címerében. Én például - bevallom - nem tudtam, hogy a sivatagi madár megeszi a lovat, meg vele együtt a vasat is. Márpedig ha nem így lenne, hogyan arathattak volna győzelmet a numídiai háborúk idején Jugurtha király struccra nyergelt könnyű csapatai az afrikai sivatag homokjában nehezen mozgó lovasságon? Így lett a struccmadár, a vasat is megemésztő erejének köszönhetően a középkorban a vasművesek jelképévé. S így került aztán megyénk zászlajára és címerére is. Aki nem hiszi, járjon utána.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kultúra