Lankadatlan érdeklődés
Idén sem csökkent az érdeklődés a felsőfokú képzések iránt. Közel 167
ezren gondolták úgy, hogy valamely felsőoktatási intézményben folytatják
tanulmányaikat, abban a reményben, hogy oklevéllel, vagy diplomával a zsebben
kedvezőbb pozícióba kerülve álljanak sorba a munkaerőpiac egyre telítődő
standjánál.
A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán idén 6000 jelentkezést regisztráltak. Szeptembertől ha a minisztérium is úgy akarja 740 hallgató kezdheti meg tanulmányait nappali és mintegy 2000-2500 pedig levelező tagozaton.
Csalóka számok napfény a jégen
A vezetőség büszkén emlegeti a hatezres érdeklődést, azonban sokkal
beszédesebb adat az első helyen jelentkezők száma. A BDF-en nappali tagozatra
6000-ből elsőnek jelölték meg az intézményt körülbelül 1500-an, számuk a
tavalyit 250-300 fővel meg is haladja.
Az Országos Felvételi Iroda (OFI) közzétette a 15 legtöbb jelentkezőt magáénak tudó intézmény rangsorát. Ebben a felsorolásban a nappali alapképzésre első helyen beadott jelentkezések alapján a 10. helyen találjuk a győri Széchenyi István Egyetemet, 12. a Veszprémi Egyetem, 13. a Nyíregyházi Főiskola és 15. a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem 1656 jelentkezővel. A BDF nem szerepel az első 15-ben.
No és a konkurens iskolák?
A felsorolásból a szombathelyi főiskolával összehasonlítható a
főiskola vezetősége által is gyakran említett felsőoktatási intézményeket
emeltük ki. Ezek közül a régióban mindhárom egyetemi ranggal rendelkezik, legyen is
ott bármilyen szintű az oktatás színvonala. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolát
nem érdemes példaként említeni, mert a budapesti Gazdasági Főiskola része, saját
jogon a zalai megyeszékhely nem is rendelkezik felsőoktatási intézménnyel.
A Nyíregyházi Főiskola (NYF) a Berzsenyihez hasonló kari struktúrát mutat tehát
a legjobban összevethető -, hallgatóinak száma a tavalyi esztendőben 10570 volt, míg
a BDF hétezer hallgatóval büszkélkedhet minden képzési formát és tagozatot
magában foglalva. Konkurencia ugyanúgy jelentkezik Kelet-Magyarországon is: a Debreceni
Egyetem, a Miskolci Egyetem és az egri Eszterházy Károly Főiskola
szorításában igyekszik az NYF minél több hallgatót intézményébe
csábítani. Úgy tűnik sikerrel
Jó intézménynek kell a cégér?
Valóban attól nem lesz Szombathelyen egyetem, hogy a cégért kicserélik, ám
Sopron és Győr példája azt mutatja, ahol a városi és megyei lobbi a Parlamentben
vagy éppen a minisztériumban erős volt, előbb-utóbb egyetemre cserélték a
főiskola feliratot. Noha természetesen mindenki tudja, hogy az egyetemmé válásnak
megvan a maga törvényi előírása.
Habár képzési struktúrájukban az említett intézmények eltérnek a Berzsenyitől, mindenképpen figyelemre méltó a tény, hogy a győri Széchenyi Egyetemre és a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetemre a tavalyinál is nagyobb létszámban adták be felvételi kérelmüket a továbbtanulni szándékozók, s arányaikban mutatóik is kedvezőbbek. Például a soproni székhelyű egyetem feleannyi létszámú, mint a szombathelyi főiskola, ám első helyen így is kétszázzal többen jelentkeztek oda, mint Szombathelyre.
Szakok népszerűsége
A szakok népszerűségi listáján az első három helyen továbbra is a jogi, a
közgazdász és az idegenforgalmi képzés áll. Az élbolyt közvetlenül 4. helyen a
főiskolai szintű gazdálkodási, a 6. helyen a szintén főiskolai kommunikáció, majd
a művelődésszervező követi. 17-18. pozícióban a műszaki informatika, majd 20.
helyen a nemzetközi tanulmányok szerepel a húszas listán.
Az országos tendenciának megfelelően a BDF-en is a nem tanári szakok a legkedveltebbek. Az 1078 végzős mintegy 30 százaléka vehetett át nem tanár szakos diplomát.
Számok bűvöletében
A szombathelyi főiskola néhány évvel ezelőtt sikerrel reagált a
munkaerőpiac akkori kihívásaira, ennek köszönhető, hogy a fent említett szakokat
itt is meghonosították. Sőt! Manapság a levelező képzésben résztvevők
legalább 60 százaléka az idegenforgalmi szakmenedzser, a művelődésszervező, a
kommunikáció és a gazdálkodási szak valamelyikén tanul. Nappali tagozaton is még
mindig nagy tömegeket vonz az utóbbi három szak.
A nemzetközi tanulmányok lendülete tart még, habár költségtérítéses képzésére nem szívesen jelentkeznek. Érdekesség, hogy míg két évvel ezelőtt 180-an szerettek volna magyar-történelem szakon tanulni, addig az idei évben 73-ra esett vissza a jelentkezők száma, közülük is csak 11-en gondoltak első helyen a BDF-re. A kisnyelvek (orosz, horvát, szlovén) helyzete kilátástalan, de még az olasz és a francia tanszék családias légköre is kevés olykor a hallgatók idecsábítására.
A természettudományi karon a fizika és a kémia szak helyzete siralmas, tekintve, hogy előbbire 10, utóbbira 9 jelentkező volt. De a nemzetközi kommunikáció szakon is harmadára csökkent az érdeklődés a tavalyihoz képest. Nagy az ázsiója viszont az informatikus könyvtáros, az informatika és a környezetvédelem szakoknak.
A testnevelési és művészeti karon a testkultúra és a rajz szak iránti érdeklődés növekedéséről számolhatunk be. A tanító és az ének-zene szak viszont veszíteni látszik bájából.
Kik jelentkeznek a BDF-re?
Örök vitatéma. Honnan érkeznek a szombathelyi főiskolára a tanulni
vágyók? Nincsenek pontos adatok erre vonatkozólag, ugyanakkor a vasi hallgatók
számát évfolyamonként 100 és 200 fő közé teszi Boros András, a
Tanulmányi Osztály vezetője. Legjobb esetben is tehát csak harmadára-negyedére
tehető nappali tagozaton a vasi kötődésű fiatalok száma.
Ez jelentheti azt is, hogy a megyehatáron túlról is szívesen jönnek ide tanulni, ugyanakkor igazolható ezzel az állítás, hogy azért nincsen pezsgő diákélet Szombathelyen, mert a főiskolások nagy része kedden jön, és csütörtökön már hazamegy. A többségük kultúra iránti szomját pedig a Papaya-Romkert tengely mentén elhelyezkedő kocsmák valamelyikében oltja, fogyasztói kosarukba is csak hétköznapokon és csak a tanévben kerül áru.
Presztízsből jeles
Guttmann Miklós, a BDF tanulmányi rektorhelyettese úgy véli, ha
valaki másod-, harmadsorban jelöli meg a felvételi lapján a szombathelyi főiskolát
valamelyik tudományegyetem után, az mindenképpen presztízst jelent a Berzsenyi
Főiskolának.
