Rektorválasztás az egyetemi csatában
A választásban nincs semmi rendkívüli, hiszen a 2002. január elseje óta hivatalában lévő rektor mandátuma hamarosan lejár. Az érdekesség talán csak annyi, hogy nem a szokásos négy évre, hanem csak háromra hirdették meg a rektori posztot. (Dr. Gadányi Károly nyugdíjazása ugyanis három év múlva esedékes.)
A már most vihart kavaró választásnak két pályázója van: a 32 éve a főiskolán tevékenykedő jelenlegi rektor, prof. dr. Gadányi Károly, és prof. dr. Tallár Ferenc, a Filozófia és Társadalomelméleti Tanszék vezetője, aki 11 éve tanít az intézményben.
Hivatalosan mindenki egyetemet akar
Akárhogyan is nézzük, az elmúlt évek sőt, lassan évtized vitái, sikeres vagy éppen sikertelen törekvései mind rányomják a bélyegüket a rektorválasztásra, hiszen az elkövetkező években dől el, hogy minőségileg előre tud-e lépni a főiskola vagy sem. Márpedig a mögöttünk álló időszakot kudarcok jellemzik, maga a tantestület is megosztott, és egyelőre csak az a biztos: minden szinten illik azt kommunikálni, hogy a jövő egy szombathelyi egyetemé.
Aki például kezébe vesz egy 8 évvel ezelőtti Savaria Fórumot, úgy érezheti, megállt az idő, már akkor is ilyen címmel jelent meg cikk az éppen aktuális rektorral: Újabb lépés az egyetemmé válás felé
A hivatkozási alap: a Bolognai folyamat
Erre hivatkozik a miniszter, a rektor, a polgármester és még ki tudja ki mindenki. De mi is ez?
A Bolognai folyamat az egységes felsőoktatás kialakítását célozza meg az Európai Unióban. A mai magyar struktúrának megfelelően háromfokozatú képzést ír elő: a bachelor, azaz BA szint a maga három évével a főiskolai szintnek felel meg, erre épül(het!) rá a master, azaz MA szint, ez egy kétéves egyetemi továbblépést jelent, majd eztán a doktori iskola végezhető el.
Mindemellett működik még az úgynevezett felsőfokú szakképzés, mely két évig tart, de nem ad diplomát.
BDF: egyetem vagy szakképzés?
A Berzsenyi Dániel Főiskolának meglehetősen nehéz a helyzete, hiszen jelenleg a szakok többsége ha lehet egyáltalán összemérni a kér rendszert a BA szintnek felel meg. Ahhoz azonban, hogy ezek hivatalosan is BA-nak minősüljenek, s rájuk egy erős MA szint épülhessen, sok minden kell: akkreditáltatni kell minden képzést. Márpedig a Magyar Akkreditációs Bizottság feltételeinek a jelenlegi főiskolai tanszékek ugyancsak nehézkesen felelnek meg. Így pedig nem könnyű egyetemi rangban gondolkodni. Azt is jó, ha tudjuk, a magyar egyetemi lobbi nagyon erős, nem szívesen enged be újabb tagokat maga közé.
Az elmúlt négy évben egyébként mindössze egy önálló egyetemi szak jött létre Szombathelyen, így összesen négy ilyen van a főiskolán. Elindult viszont hat felsőfokú szakképző szak. Ezek piacképes képzéseknek tűnnek, de kérdés, hogy mennyire mutatnak diploma hiányában az egyetemi státusz irányába.
Önállóság, integráció, hálózatos képzés
Nagyjából e három fogalom körül forgott az eszmecsere a BDF jövőjét illetően.
Mielőtt még bármi más eshetőségről szó esett volna, egyöntetűen az volt a kívánalom: Szombathelynek legyen önálló egyeteme (Érdemes visszalapozni az akár 10 évvel ezelőtti sajtót: az intézményvezetés, a pártok, és a lokálpatrióták is ezt tartották az egyedül üdvözítő lehetőségnek). Sőt, a városvezetés 2003-ban úgy nyilatkozott: az uniós csatlakozásra olyan pozícióba kell kerülnie a főiskolának, hogy Burgenland oktatási központjává is válhasson.
Bár a polgármester és a rektor sok mindenben nem értett egyet, de az utóbbi szájából elhangzott: eltökélt híve az egyetemmé válásnak, és egyetemi rektor szeretne lenni. Azt is tudhatjuk, Gadányi Károly legszívesebben önállóan, integráció nélkül szeretne egyetemi rangot nyerni. A legszebb álmuk az, hogy egyszerűen egyetemmé nyilvánítják a főiskolát.
A tárgyalások során egy másik ugyancsak fontos mondat is elhangzott, ami mostanában kapott értelmet és hangsúlyt: A város számára is presztízskérdés, hogy lesz-e egyeteme, ez nemcsak a BDF magánügye.
A misztérium integráció párti
Aztán amikor kiderült, hogy egyetemmé válni önállóan nemigen megy, újabb fogalommal ismerkedhettünk meg, az integrációval.
Megkezdődtek a tárgyalások a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel. A Sopronnal történt egyeztetésekről azonban nem sok minden szivárgott ki. Elhangzott a bekebelezés szó, de máig nem lehet tudni, hogy ki milyen álláspontot képviselt, és miért is szakadtak meg a tárgyalások. A helyi interpretációból annyit tudni ma is: Sopron csak a bölcsészkart akarta volna átvenni, azt is főiskolai szinten. A tárgyalások aztán egyszer csak abbamaradtak. (Egy biztos, a szakmai önállóság elvesztése mellett legalább ennyire számított a főiskola anyagi önállóságának esetleges elvesztése is.)
Ezt követően jött a Pannon Egyetem ötlete, melyben Zalaegerszeg, Szombathely, Sopron, Mosonmagyaróvár oktatási intézményei vennének részt, hálózatos szerkezetű formában. Információink szerint a BDF kivételével mindenki önként tagja lenne az universitasnak, és ittjártakor Magyar Bálint is egyértelműen kifejtette: csak ezt az utat tudja támogatni a minisztérium. A főiskola azonban egy évvel ezelőtt nemet mondott a házasságra.
A főiskolások nem
Hogy hol tartanak most a tárgyalások, ki mit szeretne, azt homály fedi. A Nyugat 2004 tavaszán írt, Mindent vagy semmit? Hogyan tovább szombathelyi főiskola? című cikkében próbálta felvázolni a főiskola lehetőségeit.
Mindenesetre kérdés, hogy a főiskola diáksága, tanári gárdája fel van-e készülve a megmérettetésre. Elég csak felidézni az ominózus miniszteri fórumot, ahol felháborodva utasították vissza a diákok az egyetemista megszólítást, mondván, ők főiskolások, és az önállóság melletti végtelen kardoskodás egyik fő indoka a szuper gólyabál megtartása volt
Maradjon intézményi keretek közt?
Mióta kiderült, hogy rektorválasztás lesz, ráadásul két jelölttel, újra borzolódni kezdtek a kedélyek. Látszólag természetesen mindenki az egyetemmé válás mellett teszi le voksát, de mihelyst tettekre kerülne a sor, többnyire az hangzik el: ez egy intézmény belső ügye.
Akkor most mégis kinek az ügye? Kinek fontos, hogy mi lesz a BDF jövője?
Egy biztos, a város az idén úgy döntött, hogy többé automatikusan nem támogatja pénzzel a főiskola egyetemmé válását. A képviselők többsége ugyanis úgy gondolta, nem tudják pontosan, mire költötte a főiskola a tőlük erre a célra kapott 40 millió forintot, s az is kérdés, hol tart ma egyáltalán a főiskola az egyetemmé válásban?
A Berzsenyi Dániel Főiskolán 2005. március 7-én döntenek az új rektor személyéről, és tegyük hozzá: az intézmény jövőjéről.
A folyamat kimenetele sok emberen múlhat. A döntés azonban a Főiskolai Tanács kezében van. A szavazati joggal rendelkező 23 főből 7 diák a Hallgatói Önkormányzat tagja.
A Nyugat hamarosan interjút közöl majd a két rektorjelölttel, prof. dr. Gadányi Károllyal és prof. dr. Tallár Ferenccel.
