Vajon milyen felsőoktatási szakokat választottak a rendszerváltás után született generáció legjobb tanulói? - Erre kereste a választ az ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézete egy friss kutatásában. ( Fábri György / Working Papers in University Rankings Nr. 9.) Ehhez mintegy 38 ezer 1990 és 1997 között született, 2008 és 2015 között érettségizett fiatal pályaválasztását vizsgálták meg, akik a legjobban teljesítettek az érettségiken 2008 és 2015 között.
A kutatás szerint a üzenet egyértelmű: a megkérdezett, érettségin kiválóan szereplő magyar fiatalok nem az aktuális kormányzati akaratra hallgatva, hanem a világtrendeknek megfelelően döntenek arról, hova tanuljanak tovább
Ők az itthoni és nemzetközi versenyképességet kínáló orvosi, humán-tudományi, gazdasági menedzsment valamint a csúcstechnológiák területein igyekeznek tudástőkére szert tenni.
Az adatok azt is tanúsítják, hogy a kormányzati beavatkozások csak akkor képesek hatni a továbbtanulók választásaira, ha irányaik egybeesnek a valós gazdasági- és társadalmi folyamatokkal. Ilyen például a mérnöki szakmák iránti kereslet jelentős növekedése. A tanulmány szerint ugyanis ez a generáció jóval szabadabb és nyitottabb annál, hogy befolyásolható legyen a szakválasztása az aktuális kormányzati trendek által.
A propaganda kevés, nem lett népszerűbb a tanárpálya, sőt!
Az elmúlt évek kormányzati intézkedései a közgazdasági, jogász, bölcsész szakterületek pozícióin nem tudnak érdemben rontani, ahogyan a természet- és agrártudomány valamint a tanárképzés üvegplafonját sem sikerül felülről áttörni.
Bizony, a felsőoktatásba magas pontszámmal belépők több mint a fele három humán képzési területet(bölcsész, gazdálkodás, társadalomtudomány) választott.
Az intézmények tekintetében még jelentősebb a koncentrálódás. Nyolc év adatait tekintve összesen öt intézmény vette fel a kiváló diákok több, mint háromnegyedét, tíz pedig a 93% át. Öt fővárosi egyetem, sőt, közülük kettő, az ELTE és a BCE az ilyen eredményt elért hallgatók közel felét tudhatja magáénak (46%).
Ha karok szerint vizsgáljuk a megoszlást, ugyanilyen erős polarizálódást tapasztalunk. A száznyolcvan karból mindössze nyolc (!) fogadta be a TOP10% felét, köztük három ELTE, két-két BME és BCE kar, valamint a Semmelweis Általános Orvosi Kara. Itt is a négyötödös arány jellemző: ekkora arányban kerültek be összesen huszonöt karra a kiválóságok, mindössze 22%, tehát kilencezernél is kevesebben jelentek meg százötvenhat karon nyolc év alatt.
Ahogy a tanulmányban a szerző, Fábri György kiemeli: a karok pusztán numerikus sorrendje nem fejezi ki, hogy a lista első részében milyen jelentősek a különbségek az intézmények között : a BCE Gazdaságtudományi Karát másfélszer annyian választották, mint az ELTE BTK-t, utóbbit pedig még nagyobb arányú különbség választja el a harmadik Semmelweis ÁOK-tól. A harmadik helytől azonban már egyenletes a csökkenés.
Van különbség 2008 és 2015 között, más szakokra jelentkeztek nyolc évvel ezelőtt, mint most?
A tanulmányban erre a kérdésre is kitért a szerző, összehasonlította az első és az utolsó évet:
azt látjuk, hogy a tíz legkeresettebb szak közül nyolc megegyezik, sőt, öt szak a teljes vizsgált időszakban szerepel ebben a csoportban. Ha ezt kiegészítjük a csupán egy évben ki maradóval, akkor hét szak (általános orvosi, pszichológiai, nemzetközi gazdálkodási, jogász, gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, nemzetközi tanulmányok) lényegében folytonos jelenlétét láthatjuk.
Azért eredmények is vannak: sikerült kiherélni a szabad bölcsészetet és felfuttatni a mechatronikai mérnöki szakot
Ebben az elitkörben két szaknál tapasztalni jelentős változást negatív irányban: míg 2008-ban a szabad bölcsészet még a 10. volt ezen a listán, 2015-re már csak a 40. (!) helyet érte el. A turizmus-vendéglátás szakon pedig negyedére csökkent a kiváló teljesítményűek száma, felére pedig az arányuk a felvettek között. Pozitív irányban és történt elmozdulás, igen jelentősen változott a mechatronikai mérnöki szak kiválósági vonzereje.
Végezetül következzék a TOP15 legnépszerűbb szakok sorrendje 2008-2015 összesítve:
1. általános orvos
2. gazdálkodási és menedzsment
3. nemzetközi tanulmányok
4. pénzügy és számvitel
5. turizmus-vendéglátás
6. villamosmérnöki
7. kommunikáció és médiatudomány
8. alkalmazott közgazdaságtan
9. történelem
10. szabad bölcsészet
11. matematika
12. keleti nyelvek és kultúrák
13. gyógyszerész
14. politológia
15. romanisztika
Fábri György: A legjobbak választása – minőségelvű hallgatói rangsor című kutatását bővebben itt olvashatja...
