A folklórbandák és a kenyéren a pirosarany maradt a régi
Az Ost-West zsíroskenyerét tíz éve majszoltuk először: több napos dáridóval, teltházzal, színpad előtti pörgéssel, fergeteges hangulatú estéken. Mára csupán folklórbandák és a kenyéren a pirosarany maradt a régi, a több napos programsorozat egyestésre zsugorodott. Ennyire futja a pénzből, magyarázza az egyik szervező. Magát a fesztivált egyébként három jóbarát találta ki. Céljuk akkor az volt, hogy a vasfüggöny szomszédságában egy közös zenélésre hozzák össze az embereket. Keletet Nyugattal, a fesztivál elnevezése is erre utal. Akkoriban, tizenhat éve mindez még kuriózumnak számított, nem rendeztek minden útszéli bokorban nyári fesztivált, és a porlepte
települések sem a turizmus felvirágoztatásában látták jövőjüket. Ne csodálkozzunk hát, ha akadnak vesztesek. Ha egy-egy turistacsalogató programsorozat, bármilyen terméket is kínál, érdektelenségbe fullad, leszálló ágba kerül. A kőszegi Ost-West Folkfesztivál is élt már dicsőbb napokat, de korai lenne még leírni.
Amúgy, a fellépő zenekarok dicséretére legyen mondva, a ritkás padsorok előtt is hozzák formájukat. A kétezres belépőkért tisztességes koncerteket adnak. A Szélkiáltó után a tavalyi közönségkedvenc, a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band húzza. Tavaly a lovagteremben mindez jobban ütött, izzott a levegő. (Ennyi embernek tán valóban szerencsésebb kisebb térben játszani.) Majd a Muzsikás következett a szokott igényességgel. Sebestyén Márta az előzetes egyeztetés ellenére, családi okok miatt lemondta a fellépést, helyette a csodás orgánumú Petrás Máriát hallhattuk. Végezetül fiatalos lendülettel a Folkestra búcsúztatta a napot. Igazi balkáni buli-zenekar, buli nélkül.
Talán ha az újabb, frissebb bandák, külföldi muzsikusok is fellépnének, ötleteltünk hazafelé. Mint a Mediawave-en, ahol például évről-évre világzenei kuriózumoknak sikerül egyre nagyobb közönséget verbuválni. Ha valóban jönnének keletről is, nyugatról is egy közös bulira .
A fotókat a www.koszeg.hu -ról kölcsönöztük