A hét elején kolléganőm tollából napvilágot látott, Csendháborítás a Pop Art Market-tel - rendőri beavatkozással című írás egyértelműen a szórakozni vágyó fiatalság, a Szombathely kulturális életét mindenáron fellendíteni kívánók oldaláról szemlélte az eseményeket. Szerkesztőségünkben is dúl a demokrácia, épp ezért lehetséges az, hogy szűk körben is megférjen egymás mellett két különböző vélemény.
Élni és élni hagyni
Még az elején szögezzük le, lakóhelyem (sajnos) közel esik a Fő térhez, ami esetleges értékesítése szempontjából szerencsés, kikapcsolódás, a jól megérdemelt 8 óra pihenés ( 8 óra munka, 8 óra szórakozás között ) tekintetében viszont szomorú tény.
Nálam rosszabb helyzetben csak az a közel 300 család van, akik lakása a Belső Uránia udvartól számított 200 méteres sugarú körbe esik. Valóban, jól látja kolléganőm, ők pihenni szeretnének, és valóban többségük idős nénike, bácsika.
Ők szívesen kiköltöznének a kertvárosba, nyírnák a füvet, locsolnák a tujákat, szépítgetnék portájukat. De nem tehetik. Nincs rá pénzük, ahogy sok másra sincs.
Viszont számíthatnak arra, hogy tavasztól őszig, pénteken és szombaton élvezhetik az udvar zajait, kedvenc sorozatuk hiába szinkronizált, muszáj a szájról olvasást elsajátítaniuk, ha követni akarjuk a történetet. Az elmúlt napok melegét sokan zárt ablaknál élték át, választhattak az elviselhetetlen zene, vagy az elviselhetetlen hőség között. Bennem a következő kérdések fogalmazódtak meg:
Vajon normális-e, hogy habár vagy 100 méterre lakom a Belső Uránia udvartól apró fodrocskákat látok a pohár vizem tetején este negyed 11-kor? De akkor sem vagyok jobb helyzetben, ha a víz helyett bort töltök poharamba..., ugyanúgy táncol a zene ritmusára.
Vajon felnőtt kort tükröz-e az a durcás viselkedés, amivel a lekapcsolt együttesek hajnali egy órakor állnak neki hatalmas csörömpölésekkel szétszerelni a színpadot?
Vajon nem sarkítja-e le kolléganőm a kérdést, amikor azt írja: "valaki pihenni akart, hát mindenkinek takarodót fújtak. " Miért van az az érzésem, hogy ennek többen örültek, mint ahányan bosszankodtak?
Demokrácia ott van, ahol betartják a játékszabályokat
Meg nem erősített forrásból úgy tudom, hogy a rendezvény 10 óráig kapott írásos, 11 óráig szóbeli engedélyt, ezért történhetett meg, hogy a tiszavirág életű előadással büszkélkedő Colorstár együttes egy szám után az egyenruhásokkal nézett farkasszemet.
Nocsak-nocsak? Valaki itt követte el az első hibát, ugyanis ahol játékszabályok vannak, ott nincs szóbeli megállapodás. Képzeljük csak el, ha holnaptól néhány embertársunknak megengedné a rendőr szóban, hogy mivel ma meleg van, ők átmehetnek a piroson. Amúgy a KRESZ ezt tiltja, vagyis a többiekre ez nem vonatkozik.
Visszatérve a Belső Uránia udvarban történtekre, valószínűleg nem ketten és nem hárman hívták fel a rendőrséget és tettek panaszt, a szám ennél jóval több volt, amit egy elejtett félmondatból rekonstruáltam. Az egyik egyenruhás állította a helyszínen: néhány perce érkezett a 128. bejelentés. Ám ez könnyen lehet, hogy erős túlzás, amit betudhatunk kolléganőm szerint a rendőr középiskolás zsenge korának.
A tolerancia mindkét oldalról szükséges
Természetesen véget nem érő eszmecseréket lehetne folytatni arról, hogy Szombathelyen miért nincs különböző rétegeket kiszolgáló kulturális élet, miért halott a Fő tér este 10 után.
Előhozhatunk nyugati példákat: Bécs, Prága, Krakkó, a közelebbi kultúra fellegvárak példáit, ám ha górcső alá vesszük őket, azt tapasztaljuk, hogy a dínom-dánom mindenütt alászáll a "pub"-okban este 10 után, és tiszteletben tarja a magánszféra pihenni vágyó rétegeit. Nálunk talán időigényesebb folyamat ez, akárcsak a kender, vagy, hogy igyunk-e, ha vezetünk...
Hogy mi a megoldás?
A Belső Uránia udvarban lévő vendéglátó egységek tulajdonosai tudják a legjobban, hogy mindig nehéz harcot vívtak a környező lakókkal. Kezdődött azzal, amikor a Fő térre vezető kapualj tulajdonosai amúgy élve a jogszabály adta lehetőséggel nem biztosítottak átjárási lehetőséget, vagyis nem nyitottak a Fő térre. Mit ad ég, hipp-hopp, éjszaka eltűntek a kapuk.
Most pedig itt van ez a csendháborítási história.... A zenészek jönnének..., a kulturált réteg csápolna is...., ám fránya módon 10-kor aludni kell...., hát nem volna jobb találni egy olyan helyet, ahol hajnali 2 kor is mehetne a buli?
Akkor talán a Belső Uránia udvarban 2 pizza között még beszélgetni is tudnék a mellettem ülővel. Persze ezt zene mellett is lehet...