A gyémántcsiszolótól Ópusztaszer kisöccséig
Velem, a Malommal, a Szent Vid kápolnával és festői elhelyezkedésével évtizedek óta kedvelt kirándulóhely, emellett a magyar kézművesek egy csoportjának menedéke volt. A falu közepén, az Alkotóház környékén kialakított műhelyrendszerben több évtizede működik már a Velemi Stúdió. Novák Tamás is megszerette a helyet, miután rátalált a csodaszép településre, először egy gyémántcsiszolót álmodott ide, pont az Alkotóházzal szembe, az egykori bolt helyére. Az ötletből, sokak megnyugvására, mégsem lett semmi. A helyi Gomba étterem üzemeltetője lett, és nekilátott, hogy a több hektáros birtokán megidézze az ősmagyar lelkiséget és létrehozza Nagy Magyarország élő történelmi emlékhelyét, Ópusztaszer kisöccsét, Novákfalvát.
Az építkezést az egyik bennfentes a régió egyik legnagyobb beruházásnak tartja, véleménye szerint ezidáig körülbelül 800-900 millió forintba került. Az öthektáros birtokon Novákfalva három évig épült, ám az átadás óta is folyamatosan bővül. Első szezonja 2001. októberében indult, azóta sok vendéget fogadtak már, huszonhat konferenciát, számos céges rendezvényt, ballagást, négy esküvőt tartottak itt. Az idei télben népszerű programjuk volt a disznóvágás, többnyire utazási irodák szervezésében hét tort rendeztek már.
Elsősorban a belföldi turistákra számítanak, hiszen látogatóik 92 százaléka magyar. A szállóvendégek 55 db kétágyas, összkomfortos apartman közül választhatnak. A kicsinyke, magyaros motívumokkal díszített házakban fatüzelésű mini-kandalló, TV, és telefon is van, kényelmüket a recepción éjjel-nappali minimarket, biztonságukat zárt és őrzött parkoló szolgálja. A főépületben 86 fő befogadására alkalmas konferenciaterem, külön vadászterem és télen-nyáron üzemelő magyaros étkeket kínáló vendéglő, valamint 4 kemencés szabadtéri látványkonyha is található.
A hely szelleméhez hűen itt nemcsak az utcanevek, a bútorok és használati tárgyak magyarosak (a kalotaszegitől az erdélyi fejedelmi bútor-utánzatokig bezárólag), a személyzet is szigorúan non-stop népviseletben jár, szolgál ki és takarít.
Az üdülőfalut egy trianoni emlékpark is gazdagítja. Már a főútról a telepre hatalmas faoszlopok között jutunk be, amelyekre honfoglalás-kori leletekről származó mintákat faragtak. A kapubejárathoz közel, első fő látványosságként egy vizesárokkal körülvett tér közepén, a hármas halom sziklái közt magasodik az aranyozott kettős kereszt, rajta a történelmi Magyarország zománc-képe, belerajzolva a mai államhatárok fekete körvonala, "a Múlt fájdalmából feltámadó Magyar jövő szimbóluma." A kettős kereszt mögötti ívesen hajló négyszögletes támfal hordozza az Álmos-Árpád dinasztia ősi címereit, valamint a Kőszegi grófok, Velem község és a Novák-család címereit. A kapubejárattól balra huszonegy darab, honfoglalás kori életképekkel, motívumokkal faragott oszlop található, amelyeknek felső részei különböző kialakítású kopjafákat idéznek. Emellett egy lélekharang, Baba Mária szobor, és megannyi székelykapu díszíti még az udvart.
A terv és maga az építkezés állítólag nagy viharokat kavart, azonban a részletekre már senki sem emlékszik (vagy rossz helyen keresgéltünk). Maga Novák Tamás nyilatkozta azt nemrég a magyar rádióban, hogy lépten-nyomon gáncsot vetettek neki, hogy először csupán egy népművészeti falut, emlékhelyet kívánt létrehozni, ám többek között a Megyeháza kákán is csomót kereső hozzáállása meggátolta ebben, így jött a falusi turizmus ötlete.
Ám a Vas megyei önkormányzatnál erről már mit sem tudnak, a jegyző semmilyen közgyűlési anyagot nem talált. Németh István főépítész elmondta, még elődje foglakozhatott az üggyel, aki azóta sajnos elhunyt, így ő az iratai közé - úgymond kegyeleti okokból - nem kíván betekinteni.
A falubeliek közül, persze ahány ház annyi vélemény, kevesen pénzmosásról pusmognak, van akinek tetszik, örül, hogy jön a turista, van aki giccsparádénak, magyarkodó diznilendnek, tartja. Néhányan morgolódnak is, mesélik, nyáron egy hétig nem jött a vezetékből a víz, először nem tudták miért, aztán kiderült, Novák úr akkor töltötte fel a üdülőfalu dísztavát.
Információink szerint a beton-alapú falu csöppet sem nevezhető természetvédelmi és tájvédelmi szempontból környezetbarátnak. Ezt azonban az illetékes hatóságok nem is cáfolták, de az ellenkezőjét sem állították. Novákfava területén, ahol a közeljövőben vadaspark és madárház is létesül, egy ősláp is található. A kőszegi tájvédelmi körzet egykori munkatársa elmondta, 96 tájékán abból adódott a probléma, hogy Novák Tamás (telekösszevonási kísérlettel) be akarta építeni az őslápot. Ezt a hatóságoknak végül sikerült megakadályozniuk.
Egy másik szakember felvilágosított, amikor Novákfalva épült, jogszabályilag még nem létezett olyan kategória, hogy tájkép- védelem. Novákfalvára, mivel az önkormányzat a területet belterületté nyilvánította, a telek tulajdonosa az építési hatóságok beleegyezésével azt épített, amit csak akart. Legfeljebb, ha egy-két helyen eltért az engedélyezettől, bírságot fizetett. Elmesélte, nemrég, hasonló probléma állt elő a közeli településen, Cákon is, ahová szintén egy üdülőfalut terveztek. A területre vonatkozóan azonban, mielőtt az önkormányzat belterületté nyilvánította volna, a falu összefogásának köszönhetően olyan rendeletet hoztak, amelyben szigorúan szabályozták, milyen jellegű és mekkora épületeket lehet majd oda felhúzni.
Novákfalva tovább növekszik, jöhet a wellness!
A tervek szerint húsvétig elkészülnek a madárházak és a vadaspark. 2004-re egy 1000 négyzetméteres, nyitható fedett-uszodát és wellness centrumot (előbbi helyi, gyógyvíznek nem minősülő 23.5 fokos vízzel feltöltve) is ígérnek közösségi pezsgőfürdővel, szaunával, szoláriummal, masszázzsal, bérelhető pezsgőkáddal, bowling-pályával és öt darab rönkházzal.
Az emlékhely a közeljövőben kiállítóhelyekkel is bővül, készül már a jurtamúzeum (céhes mesterségek és korabeli viseletek bemutatásával) és a történelmi Magyarország ásványait felvonultató kiállítótér.
Novákfalva árai:
Szolgáltatásainak árai:
Szervezett programjai:
|
