A bencésektől a párttagságig, onnan az ellenzéki körökig
Első napirendi pontként a vidéki pedagógusok gyermekéből lett színházigazgató életútjának főbb állomásait ismerhettük meg. A keresztény és nemzeti elkötelezettségű rendező a kommunizmussal elsőször akkor találkozott, amikor a "fényes szelek" idején családját, a pap nagybácsi miatt Veszprémből elkergették. Mesélt a győri bencéseknél eltöltött éveiről, az ottani áldásos neveltetésről, irodalomtanáráról, Bánhegyi Jóbról, aki személyes jó barátja volt Ady Endrének. A pályaválasztás kapcsán megemlítette, először szerzetes kívánt lenni, ám a tanárai eltanácsolták, mondván túl szabad szellem, inkább a rendezői pályára terelték. Következtek a főiskolai évek, és vele egy marxista Antigoné-átirat miatt kapott idegösszeomlás. Az önéletrajzból a párttagság tényének magyarázata és a hetvenes évek végén betöltött szolnoki színigazgatói tevékenységének őszinte megemlítése sem hiányozhatott. Rendezéseiről, szakmai sikereiről nem beszélt, helyette az ellenzéki kerekasztal-béli szerepét ecsetelte.
Az MDF alapító tagja a politika nagyszínpadára először 1992-ben, a Demokratikus Charta tüntetésén lépett, amikor felszólalt az Antall-kormányban éledező (a párt alelnöke akkoriban Csurka István volt) antiszemitizmus ellen. Tévedtem-e, kérdezte, majd válaszolt, "igazam volt". Mert a keresztény magyar befogadó, toleráns nemzet, nem engedhetjük hát meg magunknak az antiszemitizmus látszatát sem. Mert akiben más nemzetek iránt gyűlölet él, az jogalapot ad arra, hogy más is gyűlölje őt. Az antiszemitizmus látszata, tette hozzá, két jobboldali kormányt is megbuktatott már. Persze mind az Antall- mint az Orbán-kormányra jogtalanul húzták rá "az antiszemitizmus vasketrecét", azonban egyikőjük sem tudott mit kezdeni ezzel a pofonnal. Tiltakozni kell a látszat ellen is, adja meg a végső választ. Kerényi elmesélte, mint ahogy minden tisztességes magyar család, úgy az ő soproni rokonai is bújtattak zsidókat. A véletlen úgy hozta, hogy épp Soros Györgyöt és családját. A név hallatán szokatlanul nagy csend lett a teremben, bizonyos körökben ilyenkor már fújolni szokás.
A jelző nélküli liberalizmus és a médiaegyensúly hiánya
A médiaegyensúly hiánya - tért át Kerényi a következő napirendi pontra - világjelenség. Bécsben ugyanúgy probléma, mint az USA-ban. A média rákfenéje a liberalizmus, bár, tette hozzá, minden gondolkodásnak meg van létjogosultsága. A probléma csak az, hogy ennek a liberalizmusnak nincs jelzője. Lehetne nemzeti, konzervatív, szabadelvű vagy keresztény, de nem, ennek a liberalizmusnak egy a lényege, az érdekérvényesítés. Ez egy szabadkőműves összeesküvés, amely a világot szegény fogyasztókra és gazdagokra bontja, nem szereti a nemzeteket, a másságot, egy Istene van, Mammon. Szenved tőlük a világ, de eljön az idő, amikor fellázad.
A hazai médiaegyensúlyról szólva elmondta, a legjobb megoldás az lenne, ha a két oldal között megosztanák a közszolgálati és a kereskedelmi csatornákat. Erre Szalai Annamáriával, a "szuper nemzeti" zalai képviselőnővel ki is dolgoztak egy törvényjavaslatot, ami sajnálatos módon elakadt Áder János asztalán. (Mondván: ez a jogállamisággal összeférhetetlen.) Most más megoldáson tanakodnak, első nekifutásra a Hír tv mellett egy radikálisabb kereskedelmi csatornát szeretnének indítani.
A következő körben, amikor 2007-ben lejár a két nagy kereskedelmi csatorna tulajdonosi joga, az egyiket szeretnék megvásárolni. A jobboldali médiabirodalom akkor lenne teljes, ha egész Kelet-Európára kiterjedne, ha vennének egy csatornát Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban is.(Kerényi szerint ezt a nagy lehetőséget meg kellene említeni Berlusconinak, vagy az arab függetlenségért küldő tv tulajdonosának.) Így egy olyan hálózat jöhetne létre, amely nagy befolyással és hatalommal bírna, és ahol reklámozni lehetne például a magyar bort és a paprikát.
Egy hallgatói kérdésre azt is megtudtuk ki áll a Hír Tv mögött. Egy ex-emigráns magyar ember, akinek sok-sok pénze van, és hobbiból, nemzeti lelkületből finanszírozza az első jobboldali csatornát. Az úriembert Pocsai Alexnek hívják.
Nagy újság, rövidesen beindul a csatornán a Heti Hetes (fújolás) ellenpontja, amelynek hét vendége lesz, két állandó tagja már biztos, az egyik Bayer Zsolt, és a másik maga Kerényi Imre.
Más ügyekről, az MDF-ről és Fidesz tagság fontosságáról
Az MDF-ről szólva Kerényi Szörényi Leventét idézte: "Elveszem az MDF-től az életfát." (Nagy taps a teremben.) A fórumos politikusok nagyot tévedtek, átmentek megélheti politikusba. A baj az, vélekedett a direktor, hogy Dávid Ibolya jobban szereti kalapjait, mint a nemzeti érdekeket. Ha van Isten, vallotta, akkor nem lesz előrehozott választás, mert a kétharmados győzelemhez még idő kell. Mert akkor nem mással, mint az alkotmány módosításával kezdenek, hogy "azok", az ügynökök és pufajkások soha többé ne kerülhessenek vissza a hatalomba. "Belső polgárháború van, és ezt a polgárháborút meg fogjuk nyerni". Egy megoldás van, összegezett Kerényi, tömegesen be kell lépni a Fideszbe. A múlt héten ő is megtette, közölte büszkén...
A csatlakozásról szólva a direktor elmondta: "Nekem erre az EU-ra semmilyen vágyam sincsen." Egyrészt azért nincs, mert "az erdélyi magyarságot nem vagyok hajlandó elárulni". A státustörvény, ha nem nyirbálják meg, megvédhette volna az ottani magyarokat, de így nincs mit tenni. Másrészt nem kívánja, hogy ez a labanc kormány csatlakozzon az EU-hoz. Ha az Orbán vezette kuruc kormány tenné ezt, akkor mások lennének a feltételek, befolyásolni tudná az EU-t, sőt megreformálni is képes lenne, és a mi nemzeti érdekeinkhez igazítani az egész rendszert.
A direktor saját helyzetéről annyit árult el, a Madách Színházban januárig van szerződése. Az igazgatói posztra nem pályázik, hiszen úgysem nyerné el. A direktorság egyébként is társadalmi állás, amit így "kirekesztettként" nem lehet betölteni. Szóval, tette hozzá, "ahol kell egy művelt portás, szóljanak..."
