A dolog hasonlóan nézhetett ki néhány évtizede, azonban mostanra sokat változott a tőzsde működése.
Elektronikus és zárt világ
Papír alapú részvényt csak elvétve látni, az adok-veszek szinte teljes mértékben elektronikus úton történik, így a különböző ügyletek csak a számítógépes adatbázisban realizálódnak. Szivarozó öregurak helyett a tőzsdei élet szereplői ma már főként a 20-40 éves korosztályból kerülnek ki, azonban a tőzsde világának zártsága mit sem változott. Ennek legfőbb oka a tájékozatlanság, pontosabban a tájékoztatás hiánya. Úgy tűnik, az újgazdagok - rossz ízű kifejezés, de egy kis rosszindulat azért belefér, nem? - nem szívesen adják ki a titkaikat, és a brókercégek sem versengenek a kispénzű ügyfelekért. Ha az ember lapos pénztárcával megy be egy brókerházba érdeklődni, hogy ugyan, mibe fektesse a pénzecskéjét, ha majd sikerül valamennyit összespórolni, egyáltalán nem biztos, hogy megkapja a kért felvilágosítást...
Inkább ingatlant vesznek, mint tőzsdéznek
Pontosan ezért olyan elterjedt befektetési forma a költekezés: ha pénzem van, gyorsan veszek belőle valamit - színes tévét, hűtőszekrényt, stb. - nehogy megegye az infláció. A lehető legrosszabb megoldás bevarrni a kispárnába. A bankbetét már jobb valamivel, legalább az inflációtól megvéd. Vagy nagyon elterjedt befektetési forma az ingatlanvásárlás - ez Szombathelyen különösen jól megfigyelhető, egyesek két-három lakást is kiadnak, főiskolás pedig mindig akad, akit akár havi 60 ezerrel is le lehet húzni egy főiskolához közeli albérletért. Persze, a lakbérből nem egyhamar térül meg mondjuk egy 10 milliós lakás ára. Ennek ellenére, akinek van is pénze, az sem bízza egy brókerházra, már csak azért sem, mert nincs tisztában sem a lehetséges nyereséggel, sem az esetleges kockázattal. Az információknak nem könnyű utánajárni, de amennyire én tudom, itt Szombathelyen mindössze pár száz ember foglalkozik a tőzsdével.
Hogyan kezdjünk el tőzsdézni?
Leginkább pénz kell hozzá, legalább háromszázezer forint. Előfordulhat, hogy a bróker ennél kevesebbel is szóba áll az emberrel, de kisebb összegnél a lehetséges nyereség már túl kicsi a munkadíjhoz, a jutalékhoz viszonyítva. Sokan azt mondják, 1 millió alatt nem is igazán érdemes belevágni. Fontos szabály, hogy az ember ne nyújtózkodjon addig, ameddig a takarója ér - ha kockáztat, ne kockáztasson egyszerre mindent, mert lehet hirtelen nagyot szakítani, de akár nagyot bukni is. Az első dolog, amit mindenképpen tudni kell: mennyi pénzt akarunk befektetni, mennyi ideig tudjuk azt az összeget nélkülözni, és mekkora a valószínűsége egy olyan eseménynek, ami miatt a befektetett összeget azonnal vissza akarjuk kapni. És persze, hogy mennyit vagyunk hajlandók kockáztatni, és adott esetben elveszíteni. A kockázat növekedésével együtt folyamatosan nő a lehetséges nyereség, azonban vannak viszonylag kockázatmentes befektetési formák is.
Mibe érdemes befektetni?
A legkevesebb kockázattal az állampapír jár. Az éves kamata alig magasabb egy bankbetéténél, de a kifizetésre az állam nyújt garanciát, így itt elvileg nem is fordulhat elő veszteség. Valamivel jobban jövedelmeznek a különböző befektetési alapok: a hozam elérheti a 10 százalékot, de akár mínuszba is átfordulhat. Persze a kockázat még itt is elég csekély, további előnye pedig, hogy a befektetett pénz lekötés nélkül is gyarapodik és kezelni sem kell.
Az igazi tőzsde viszont a részvény piacot jelenti. Itt forognak az igazán nagy pénzek, sokat nyerni, és sokat veszíteni is itt lehet. Viszont a részvényesnek már folyamatosan figyelnie kell az árfolyamok alakulását és kezelnie a befektetését, állandó kapcsolatban kell lenni a brókerrel, és megbízásokat adni neki. Kezdőknek ez nem ajánlott. Mielőtt részvényvásárlásra adná a fejét az ember, érdemes egy pár hónapig csak figyelni a gazdasági és tőzsdei híreket, és gyűjteni a tapasztalatokat.
Általánosságban elmondható, hogy leginkább a vezető részvénytársaságok papírjait érdemes megvenni - OTP, MOL, Richter, stb. Kevesebb a kockázat, de kisebb teret kap a spekuláció is. A döntés természetesen az ügyfél dolga, ahogy övé a kockázat is. A bróker legfeljebb tanácsot ad, de megkötni azt az üzletet fogja, amivel az ügyfél megbízza, olyan feltételekkel és olyan áron - ha lehetséges -, ahogy az ügyfél akarja. Ahogy az egyik brókerház munkatársa fogalmazott: a bróker csak hálót ad, és nem halat.
Tőzsdével foglakozó honlapok:
eBroker
Privátbankár
Bank & tőzsde
