Nemrégiben a községi általános iskolák helyzetéről a Vas Megyei Önkormányzat egy részletes tanulmányt készíttetett, amelyből számos elgondolkodtató tény is kiderült. (Az anyagot egyébként e hét péntekjén tárgyalja majd a megyei közgyűlés.) Például, hogy a 207 vasi községi, nagyközségi település közül (a gyógypedagógiai jellegű iskolákkal együtt) jelenleg mindössze 84 helyen működik alapfokú képzés. A tendencia jól látható, 1999 óta Kemenespálfán, Dukán, Szakonyfaluban szüntették meg az alsó tagozatot, és Rátóton, Sorokpolányban a felsőt. Emellett 2002-től a rátóti általános iskolában már csak kihelyezett osztály működik.
Idén még hat olyan iskolában tanítanak, ahol tíz fő alatti a létszám, a jövő tanévtől ebből kettőt már biztosan bezárnak. Merseváton és Szarvaskenden teljes egészében megszűnik az iskola, mivel összesen öt, illetve nyolc tanulójuk lett volna. A megyében még Iváncon terveznek átszervezést, a tizennégy tanulóval működő intézmény 1-2-3 osztályát összevonják, a negyedikeseket a közeli Csákánydoroszlóra viszik át. Szintén átszervezésen gondolkodik Kondorfa, ahol egy közeli tagiskolához csatlakozna a jelenleg két tanulócsoporttal működő 16 fős iskola.
Még pár hétig biztosan áll a Nárai általános iskola
Jelenleg huszonöt gyermek tanul Náraiban, két összevont csoportban, három nevelővel. A kicsinyke iskola sorsáról végleges döntés még nem született, azonban nagy valószínűséggel ez az intézmény is végnapjait éli. A hivatalos magyarázat itt is, mint mindenhol ugyanaz. Egyrészt az iskola fenntartása, a pedagógusok megemelt bérezése az önkormányzatra irdatlan terhet ró, másrészt a diákok létszáma évről-évre kevesebb. Náraiban (több mint ezerfős a település) például tavaly harmincegyen voltak, jövőre, a beiratkozás adatai szerint már csak 21-en lettek volna.
Az elmúlt négy évben 5 százalékkal csökkent a létszám
A demográfiai csökkenés miatt (az elmúlt négy évben 5 százalékkal csökkent a megyében a tanulók létszáma), egyébként szinte mindenhol gondok vannak. Ráadásul amellett, hogy egyre kevesebb gyermek születik, a tanulókat a minőségibb oktatás reményében egyre többen iskoláztatják a városi intézményekben.
A vasi községekben működő 84 iskolából egyébként csupán 30-at tartanak fenn önerőből a helyi önkormányzatok, 53-at pedig a használó települések önkormányzatai társulásban működtetnek. A megyében Szombathelyen kívül mindössze egy egyházi fenntartású falusi általános iskola van, a jánosházi.
A községi iskolák mérete, derül ki a tanulmányból, egyértelműen településszerkezet-függő. Vasban sok a nagyon kis létszámú intézmény, a községi iskolák több mint egynegyede (25) csak alsó tagozattal működik. Az általános iskolák átlagos befogadóképessége 161,3 fő, a jelenlegi átlaglétszámuk viszont a százat sem közelíti meg. A legmagasabb létszámú a vépi (389 fő), a gencsapáti (285 fő), a büki (266 fő), a jáki (247 fő), a jánosházi (243 fő). Rajtuk kívül csupán hat iskola létszáma éri el a 200 fős határt.
A községi, nagyközségi általános iskolák kihasználtsága mindössze 61,2 százalékos. (Ebben a tanében összesen 8.307 Vas megyei kisdiák volt, számuk négy év alatt 435-fővel csökkent.) A működő tanulócsoportok száma 557, az egy tanulócsoportra jutó tanulólétszám tizenöt fő. Ez lényegesen alatta marad a törvény által megállapított átlagos osztálylétszámnak, hiszen ezt a törvény az 1-4. évfolyamokon 21 főben, az 5-8. évfolyamokon 23 főben határozza meg. 52 iskolában osztott, 24 iskolában részben osztott csoportszerkezetet alkalmaznak, és csak 8 iskolában működnek osztatlan tanulócsoportok. Az osztályösszevonások elsősorban az alsó tagozatnál dominálnak, a felső tagozatban mindössze egy iskolában van.
Az iskolabusz még ritka
A 81 iskola közül 71 tanuló fogad bejáró tanulókat más településekről is. Jellemző azonban, hogy a települések viszonylag kis gondot fordítanak a tanulók kísérgetésére, intézményesen csupán 29 iskolában szervezik meg az ingázást, ezek felében is csak a közlekedési eszköz megállójáig kísérik a gyerekeket.
Az egy nevelőre jutó gyermeklétszám 9,2
Az utóbbi négy évben a tanulólétszám 5százalékos csökkenése mellett 2,1 százalékkal csökkent a pedagógusok létszáma is. Míg az 1999/2000 tanévben 904,5 pedagógust, jelenleg 895,5 főt alkalmaznak főállásban. Az egy nevelőre jutó gyermeklétszám közben 10,1-ről 9,2-re esett vissza. Természetesen nagy a szórás az intézmények között, van, ahol ez alsóban csupán 3-5 gyereket jelent. (pl.: Viszák 3,5, Horvátzsidány 4,6, Vasszécseny 14,7) A felmérés szerint egyébként a községi általános iskolák pedagógus-ellátottsága kifejezetten jó, a megyében mindössze három olyan pedagógust tartanak nyilván, akinek nincs szakképesítése.
Az iskolák ellátottsága: német van, uszoda nincs
Az iskolák 85,7 százalékában van napközi, 27,3 százalékában van tanulószoba. A nyelvoktatásban, derül ki a felmérésből, egyértelműen a német dominál, csupán tizenkét helyen tanulható az angol. A 84 iskolában 327, iskolánként átlagban négy térítésmentes szakkör működik. A népszerűségi lista első helyén a német, az énekkar (28 iskola), a matematika, a néptánc (22 iskola) áll. A logopédiai ellátás ritka, tavaly mindössze 16 iskola 229 tanulója részesült ilyen ellátásban. Az általános iskolák 32 százaléka rendelkezik tornateremmel, és 41,6 százalékának van tornaszobája. Uszodája egyetlen községi iskolának sincs, viszont minden intézmény rendelkezik saját udvarral.
Iskolák egyötödében egyáltalán nincs könyvtár
Az alacsony tanulólétszámok miatt a kistelepüléseknél a központi normatíva is alacsonyabb. Vasban az iskolák működési költségeit az országos átlagnál is magasabb mértékben a helyi önkormányzatoknak kellene állniuk. Ne csodálkozzunk hát, ha a legtöbb helyen nemhogy fejlesztésekre, iskola-felújításra, de még felszerelésekre sem igen futja. Mégis, a felszereltséget tekintve a tanulmány szerint az iskolák több mint fele átlagosnak, közel harminc százaléka pedig jónak nevezhető.
Bár a törvény szerint a korszerű oktatáshoz elengedhetetlen például a könyvtár, létrehozását törvény is előírja, Vasban a községi iskolák egyötödében egyáltalán nincs. Persze néhány településen az iskola könyvtára megegyezik a községivel, és vannak csak névlegesen könyvtárnak mondható állományok is, amelyek még a nevelői kézikönyvtár szintjét sem érik el. A kötetek számában óriási a szóródás, hiszen működnek 300 könyvvel és 16.000 kötettel is.
Nemzetiségi- kisebbségi oktatás
A megyében öt nemzetiségi iskola működik, közülük háromban (Felsőszölnök, Felsőcsatár és Horvátzsidány) két nemzetiségi nyelvet is oktatnak. (horváth nemzetiségi: 199 tanuló, német nemzetiségi: 112 tanuló, szlovén nemzetiségi: 85) Roma származású tanulók 43 községi iskolába járnak, számuk 545 fő, a tanulók 6,5 százaléka.
A tanulmány szerint a vasi kistelepülések önkormányzatai, főként a lakosság hatására, egyelőre ragaszkodnak az iskolák fenntartásához. (Van olyan őrségi falucska, ahol a polgármester kijelentette, amíg a faluban egy gyermek is születik, nem zárják be a kapukat. Mert addig falu egy falu, addig van ott élet, míg működik az iskola. Máshol viszont úgy vélték, inkább utat építenek a pénzből, és bezárták az iskolát.). A döntés a falvaké, az ottani testületeké. (A megyének csupán véleményezési joga van, annyit tehet, hogy megvitatja, egy-egy bezárás, átszervezés beleillik-e a megye közoktatási koncepciójába, vagy sem.)
A következő három évben a létszám stagnál, elbocsátásokkal, összevonásokkal azonban számolni kell
A túlélést kistelepülések iskolái közül többen szerkezeti átalakításokkal képzelik el (például az iskola és óvoda összevonásával, hogy egy intézményként működtessék tovább) Több helyen pedig azért, hogy a szülők ne a közeli városba vigyék be a gyermekeiket, új programok, zenei alapképzés, művészeti oktatás bevezetését fontolgatják. A tanulmány szerint a közgazdaságilag racionális, pedagógiailag is elfogadható és indokolható átalakítások azonban szinte mindenütt elkerülhetetlenek lesznek, és ez várhatóan komoly gondot fog okozni a fenntartónak és a pedagógusoknak egyaránt.
Felvételeink a nárai általános iskolában készülte.
