Az arborétum felé vezető út a kora nyári hétvégéken a balatoni csúcsidőszakra emlékeztet. Nem véletlenül, hiszen ilyenkor borul virágba ezernyi rododendronbokor - más néven havasszépe -, turisták ezreit csábítva ki a szabadba. Sokan minden évben ellátogatnak a növénykertbe, jó előre betervezve a virágesőt.
A nagy hőség általában hamar megviseli a leszabott virágokat, így azok még azelőtt elfonnyadnak, hogy büszke gazdájuk kijutna a parkból. A gondos látogató ilyenkor szeméttárolóba helyezi a nemrég még pompázó díszt, a "lazábbak" pedig hanyag mozdulattal a fák közé hajítják, de az sem ritka, hogy simán elejtik az út közepén és már neki is állnak a következő "adag" elkészítésének.
- Ki van írva, hogy nem lehet leszabni a virágokat? - tette fel a kérdést a látogatók védelmében valaki, amire egy budapesti újságíró adta meg frappánsan a választ:
- Az állatkertben sincs kiírva, hogy ne vidd haza az elefántot...
A nevelésben nagy szerep jut(na) a szülőknek, de mit mondjunk akkor, amikor éppen az anyuka, nagymama jár elő "jó példával" és ők bíztatják gyermekeiket? Ráadásul a virágok leszabása sajnos nem az egyetlen típusa a napi vandalizmusnak.
Ott jártunkkor szembe jött velünk egy huszonéves lány, kezében lóbálva egy frissen, gyökerestől kitépett páfrányt. Az egyik német csoportot döbbenten néztek a lány után. Náluk ilyesmiért kemény büntetés járna. Persze felmerülhet a kérdés, vajon tudják-e ezek az emberek, hogy rossz úton járnak? A válasz nem lehet kétséges annak ismeretében, hogy a kijárat közelében mindenki elrejti virágfüzérét, ki-, illetve letépett növényét.
Természetesen megkerestük az arborétumot kezelő Vasvári Erdészet igazgatóját, Orbán Lajost is, aki elmondta, hogy szinte tehetetlenek a növénypusztítókkal szemben. Összesen három parkőr cirkál 74 hektáron. Amikor figyelmeztetik a szabdosókat, akkor azok egyre gyakrabban bocsánatkérés helyett inkább felháborodnak a "zaklatásért", és azt állítják, hogy csak találták a növényeket. Megtudtuk azt is, hogy korábban jelentős telepítéseket folytattak az arborétumban, a csemeték nagy része azonban hamarosan eltűnt, a látogatók kihúzták őket a földből és kiadogatták a kerítés felett.
Orbán Lajos szerint az arborétum fenntartása társadalmi érdek, hiszen a kert már Európa szerte hírnevet szerzett és minden évben egyre többen érkeznek a parkba. Az utóbbi években egyre több iskoláscsoport látogat el a Jeli arborétumba az ország minden tájáról, és amelyik iskolából egyszer eljöttek, onnan valószínűleg a következő években is visszatérnek
Kám község határában, a középkorban elpusztult Jeli település környékén található a Nyugat-Dunántúl legszebb fagyűjteménye. A Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. A hely kiválasztásában Malonyán szerzett tapasztalataira támaszkodott. Figyelembe vette a talajszerkezeten kívül a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét, amely esetenként az örökzöld lomblevelűek túlélésésének záloga. A telepítéshez bőséges növényanyaggal rendelkezett. A párás, szűrt napfényű környezet kialakításához több tucat fenyőfélét, tuját, tiszafát, babérmeggyet, buxusok, madárbirsek és borbolya félék tömegét ültette el. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. A kialakult mikroklíma már alkalmas volt a rododendronok telepítésére. Az egy évtizednyi munka, a megépített öthektárnyi csoda továbbfejlődése Ambrózy-Migazzi István 1933- ban bekövetkezett korai halálával megszakadt. A második világháború alatt és az azt követő zavaros időkben az arborétum nem gondozták. A telepített növényeket a honos akácos, borókás, seprűzanótos, nyíres foltok a teljes megsemmisüléssel fenyegették. 1953-ban a kertet védetté nyilvánították, majd pár év múlva növénykateszter készült amely a grófi hagyatékból csupán 15 fenyő és 19 lombhullató fás növényfajtát talált. A hetvenes évektől neves erdészek és botanikusok egész sora dolgozott az arborétum fejlesztésén, melynek eredményeképpen napjainkra a fenyőfélék száma meghaladja az ötvenet. A nyírgyűjtemény 39 különböző fajtáján kívül számos lombos fafaj örökzöld és lombhullató cserje is fellelhető. Megtalálható még a lágyszárú hagymás, hagymagumós és gyöktörzses növények 100-nál több faja is. Sétautak, esőházak, parkolók épültek, padok és útbaigazító táblák kerültek kihelyezésre. A Jeli Arborétum területe 107 hektárra növekedett. A kertépítő munkák napjainkban is folytatódnak. |
Telefon: 94/329-977
Nyitva tartás:
máj. 1.- jún. 30.: mindennap 8-tól 17 óráig
júl. 1. és szept. 30. között szombat és vasárnap 8-tól 17 óráig
(Fontos! A 17 órás időpont a pénztár zárását jelenti! A látogatóknak 18.30-ig kell elhagyniuk a parkot!)
