- Mi a véleménye az önkormányzatok összefogásáról, Győr vezető szerepe elleni tiltakozásról?
A kormány öt nagyvárost jelölt meg területfejlesztési pólusként. Ezek a városok, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc nem csak a saját régiójukban rendelkeznek természetes vonzáskörzettel, hanem a régión, sőt az országhatárokon átnyúló módon is. Ha megnézzük a földrajzi elhelyezkedésüket, láthatjuk, hogy ezek a városok a határok túloldalán is kiterjedt hatással bírnak. A kijelölés ilyen értelemben tehát nem egy későbbi szerepnek, hanem egy korábbi állapot rögzítésének szólnak. Ami pedig a vitát illeti, amiben a Nyugat-Dunántúli Régió nagyvárosai, köztük Szombathely joggal vetnek fel észrevételeket, abban világossá kell tenni, ez a fejlesztési pólusmegjelölés nem azt jelenti, hogy a többieknek nem jut regionális szerep.
Szombathely például jelenleg is egy innovációs, ipari, gazdaság és kulturális központ, ráadásul nem csak a régióban. Azt gondolom, Szombathely ma már nem csak Nyugat-Magyarország királynője, hanem a kelet-ausztriai, Grazig terjedő térségé is. Amikor majd az M9-es útvonal megépül, egyre inkább az lesz. Ezért is tartom jogosnak a törekvést, hogy egyfajta hálózati fejlesztési elképzelést fogalmazzanak meg a megyei jogú városok, és azt hiszem, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-től második szakaszának egyik pillére is ez lesz. Magyarán, ezek a fejlesztések nem egymás rovására, hanem egymást kiegészítve valósulnak meg. Ha valaki úgy gondolná, hogy Győrnek a fejlesztési pólusszerepe a többiek rovására valósul meg, akkor téved. Nem ez a kormányzati szándék, és nem is ez a valóság. A valóság az, hogy a közlekedési folyosók össze fogják fűzni ezeket a hálózattá válható nagyvárosokat, új szerepeket kínálva nekik. Még egyszer mondom, nem csak Magyarországon belül, hanem a kelet-ausztriai régióban is.
Az új Borostyánkő út
- A kritikák egy része viszont éppen a közútfejlesztésekkel kapcsolatos. Hiszen Győr fejlesztési pólus szerepe azért is hátrányos a régió másik két megyéjének, mert Győr a Bécs-Budapest tengely fejlesztésében érdekelt, Vas és Zala megyének viszont az észak-déli összeköttetés javítása az érdeke.
- Hát, nem véletlen mondtam az M9-est, hiszen az kifejezetten az észak-déli összeköttetést biztosítja. A kormány döntése szerint az M9-es fejlesztését majd 15 évvel előbbre hozta. Sőt, még az idén elkezdődik a csornai elkerülő szakasz építése, és a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-t ennek az autópályának európai pénzekből való megépítésével tudjuk elkezdeni. Ezzel a kormány tulajdonképpen le is tette a voksát Vas és Zala megye mellé. Valóban kettős logika érvényesül, így egy győri, amely osztrák, szlovák, magyar regionális szerepet fogalmaz meg, és egy nyugat-dunántúli, amely a Koper, Dél-Szlovákia, illetve az északi-tengeri összeköttetés mentén egy új hálózatot jelent. Ez az a gondolat, amelyet Szombathely polgármestere szerintem nagyon bölcsen felkarolt, amikor azt mondta, a harmadik évezred.
Én magam is hiszek abban, hogy Szombathely, amely nagyon jelentős ipari kultúrával, felsőoktatási háttérrel rendelkezik, képes lesz a fejlesztések segítségével a régiós szerepek betöltésére. Az M9-es esetében egy létező döntésről van szó, míg a 2006-ig tartó tervekben ez a sztráda egy nagyon távoli célnak tűnt. A kormány már a nyár elején döntött az M9-es építésének megkezdéséről. Sőt, én magam voltam az, aki pár hete bejelentette a 86-os út építésének a felgyorsítását. Ezek az utak éppen az észak-déli hálózatokat erősítik. Messzemenőkig fogom támogatni ezt a törekvést a kormányon belül, már csak azért is, mert az útfejlesztésekről szóló döntés előbb megszületett, mint a pólusról való határozat.
- A szombathelyi közgyűlés viszont olyan nyilatkozatot fogalmazott meg, amely felszólítja a régió országgyűlési képviselőit, hogy módosító indítványokkal akadályozzák meg a kormánydöntés parlamenti ratifikálását.
- Olvastam én is ezt a javaslatot, és azt gondolom, hogy megfér egymás mellett ez a két szándék. Tehát az osztrák, szlovák, magyar kapcsolatrendszer fejlesztése, illetve az észak-déli hálózati logika megfogalmazása. Nyilvánvaló, hogy a tiltakozásban a szakmai érvek mellett már a politikai elemek is szerepet játszanak, erre most nem akarok különösebben kitérni. A dolognak ilyen értelemben nagyobb a füstje, mint a lángja, hiszen a láng az éppen arról szól, hogy az M9-es megépülésével a hálózati logika érvényre jut. Ráadásul az M9-es megépítése egy korábbi döntése a kormánynak, érdekes, hogy a győriek, amikor a tudomásukra jutott, nem kezdtek el tiltakozni. Nem érezték úgy, hogy ők hátrányba kerülnének ettől. Nincs egymás hátrányára történő fejlesztés egyetlen régióban sem, az ugyanis nem az ország érdeke. A kormány nyilván nem támogat olyan megoldást, amelyik kizárólagos fejlesztést biztosít valakinek, mások rovására.