Augusztus 30-án Nardán lezajlott a Se bánya, se erőmű című lignitbányászat és erőmű ellenes akció. A kora délután alattomos szemerkélésbe kezdő eső rányomta bélyegét a rendezvény kezdetére, azonban a három óra körül kitört napsütés, s a verőfényes tiltakozó-idő végül mégiscsak ritkán látott méretű tömeget csalt a Nardai sportpályára. Ugyanis a Vas megyeiek egy ideje már tudják, az esőnél már csak egy lignitbánya és - neadjisten -, a hozzá tartozó erőmű felépülése lehet rosszabb.
Ahogy az a meghirdetett rendezői forgatókönyvből előre látható volt, a tiltakozás népzenei piknikkel kezdődött, ahol a résztvevők tradicionális magyar, horvát, német és cigányzenét hallgattak. Ezalatt a kisebbek aszfaltrajzolással próbálták elűzni a környező táj fölött láthatatlanul már ott lebegő kitermelés rémét, s absztrakt víziókkal fejezték ki a megyében élők félelmeit az esetleges külszíni fejtéssel kapcsolatban.
Parais István és a Szombathelyi Néptáncműhely Sárkányölő című előadásában három király és a lignitbánya sárkányának harcát tekinthettük meg, utána pedig Németh Tamás, tárogató-, majd Schlaffer Tamás markolóművész lépett a színpadra. Ezen a ponton kell korrigálnunk néhány nappal ezelőtti írásunkban tett kijelentést, ahol az elemi műveltséget nélkülözve a markolót "az biztos valami hangszer"-nek tituláltuk. Kiderült ugyanis, hogy a markoló, pontosabban markológép nem más, mint egy eszköz, ami még az Anima Sound System zenéjére is táncol, azonban építőipari és bányászati feladatok elvégzésére is kitűnően alkalmas.
A környék fiataljainak nevében Pezenhoffer György modern népmesét adott elő a Lignitlelkű ember címmel, amelynek szereplőiben, Lajos gazdában, Bányász Bélában és Befektető Karcsiban a mesék nyelvének értői könnyen ráismerhettek napjaink történéseinek kulcsfiguráira.
Dr. Horváth Sándor, Narda polgármesterének köszöntője alatt még egyre sokasodott a tömeg és az első sorokban lengedező zászlók és transzparensek árnyékából egy emberként, de három nyelven kiáltott nemet a bányanyitás és az erőműépítés őrült ötletére. Josko Vlasich, burgenlandi zöldpárti képviselő felszólalásában történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, melyen három nemzetiség, magyar, horvát és osztrák közös célért áll csatasorba.
Markó Péter, a Vas megyei közgyűlés elnöke ismét bebizonyította, hogy vérbeli politikus számára a nemes cél mit sem ér, ha hiányzik a politikai mondanivaló, s kijelentette, minden erejével harcolni fog a közös ellenség ellen, amely "mint minden rossz, Keletről érkezett". A jogi eszközök kimerülésének esetére kilátásba helyezte a munkagépek Perintbe döntögetését is, utána pedig a hősies erőművészek, Fekete László és Mészáros Tibor fejezték ki készségüket akár életük feláldozására is az ügy érdekében. És ami a lényeg: szintén tiltakozott a bánya ellen Persányi Miklós környezetvédelmi- és vízügyi miniszter.
A sportpálya mellett felállított színpadon elkövetett felszólalások után a helyi kocsmában tartották meg a sajtótájékoztatót, ahol komolyabb formában is tájékozódhattunk a legújabb fejleményekről. Markó Péter beszámolt az augusztus 30-án délelőtt Nardán tartott kihelyezett megyei közgyűlés eredményeiről. Eszerint a megye élni fog a felterjesztési jogával a Parlament felé és kérni fogja az országos területrendezési terv módosítását. A cél az, hogy a lignitbányászat által veszélyeztetett térséget ismét a nemzeti kulturális örökség szempontjából védett területté nyilvánítsák. Lehetővé téve ezáltal a bányászati tevékenység tiltását a helyi rendezési tervekben. Amennyiben az országgyűlés elfogadja a felterjesztést, a legérintettebb és legrászorultabb kistelepülések összesen 4 millió forintot kaphatnak a területrendezési tervek módosítására.
Markó Péter után Hans Niessl, Burgenland tartományfőnöke szólalt fel, aki az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, regionális problémáról van szó, hiszen egy esetleges szénerőmű káros hatásai nemcsak Vas megyében, de a határon túl is érzékelhetőek lennének. Nem beszélve arról, hogy a kyotói szerződés, mely hazánkra is kötelezettségeket ró, a káros gázok kibocsátásának 13 százalékos csökkentését írja elő. A cél elérése érdekében inkább az alternatív energiaforrásokra kellene koncentrálni, nem pedig 19. századi technológiával működő erőműveket építeni.
A rendezvény végeztével a békésen tiltakozó tömeg elégedetten távozott a helyszínről. Felvetődhet azonban a kérdés, milyen eredménnyel is zárult az akció. Célként nyíltan megfogalmazódott, hogy az emberek jól érezzék magukat, és ezt valószínűleg sikerült is elérni.
Így, hogy másnapra beköszöntött az ősz, az eseményre akár nyár-búcsúztató majálisként is emlékezhetünk, de hogy a döntéshozókat sikerült-e pozitív irányba befolyásolni, vagy a Nógrádszén Kft.-t eltántorítani a bányanyitástól? Ez nem valószínű. A döntésre, amely a veszprémi bíróságon szeptemberben fog megszületni még várni kell, a játszma pedig továbbra is kétesélyes.
| A szocialista polgármester is tiltakozik Hiszen a beszédet mondók között ott volt dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere is. Mint mondta, Szombathely egységes és erős üzenetét hozza: nem kell bánya! S ez rossz hír azoknak, akik a megosztottságra építve akartak környeztet rombolni. Jó hír viszont az érintetett településeknek, mert azt jelenti: nincsenek egyedül! A polgármester úgy véli, a bányanyitás elkerülése még nem old meg mindent, továbbra is ébernek kell lenni, mert nagyon erős gazdasági lobbik állnak a lignint kitermelés mögött, akik még biztosan fognak próbálkozni. Meg kell teremteni a szervezeti kereteit annak, hogy oda tudjanak figyelni erre, s meg tudják védeni azokat a kistelepüléseket, akiknek nem olyan erős az érdekérvényesítő képessége. |
| Könyvek és rózsák |
