Egy helyi érték: beszélgetés a filmfőiskolás, tv paprikás Dömötör Tamással

A felújított Savaria mozi bemutatóján Dömötör filmjét, a Premiert láthattuk. Interjú a több médiában is nyomuló...

Dömötör Tamást első blikkre leginkább egy punkzenekar dobosának vélnénk, festett fehér tarajával, katonai zubbonyával. Talán épp ezért vártunk másfajta mozit a Paprika TV extravagáns szakácsaként megismert sráctól, mint a Kelet-Európa első dogmafilmjeként beharangozott Premiert. A Savaria mozis bemutató után faggattuk...

– Milyennek érzed a Premier fogadtatását?
–
Eddig jobbára színházi közönség látta, ők egyből rácsúsztak. Épp ezért nagyon is érdekelt, hogy itt, a szombathelyi bemutatón mi lesz. Számítottam rá, hogy feláll és kimegy öt-tíz ember, ez nem multiplex. Egyébként a megítélése nagyon végletes, aki rááll a szörfdeszkára, az megőrül tőle, aki nem, az besokall. Annak tetszik, aki nem kezd el feltétlenül gondolkodni rajta, egyszerűen csak hagyja magát sodortatni. Akinek például az első dogmafilmek egyike, a Születésnap bejött, annak szerintem az én filmem is tetszeni fog.

– És a filmes szakmától milyen visszajelzéseket kaptál?
– A filmet kétszer vetítették a Filmszemlén. Kifejezetten jó visszhangja volt.

– Honnan jött az ötlet, hogy épp dogmafilmet készíts?
– Ez fordítva történt, először jött a film ötlete, az hozta a formát. Emellett behatároltak az anyagi lehetőségeim is. Ennek a filmnek összesen tízezer euro volt a költségvetése, azaz 2,5 millió forint. Ez nagyon kevés. Éreztem, hogy megvan a történet, a német szerző, Kleist Pentheszileia című darabja. Átültettem a színházvilágra, úgy, hogy klasszikus értelemben nem is kellett szerepet osztanom. A főhős, akit Pető Kata játszik, a mai magyar színházi világ „amazon királynője” lett. A háromkirályokat pedig nálam a színházigazgató, a politikus és a smasszer játssza.

– A világon hányadik dogmafilm a Premier?
– Az első kelet-európai és a 67 sorszámú dogmafilm. Ahhoz, hogy hivatalosan is megkapja ezt a minősítést, a filmet el kell küldeni Dániába, a Dogma 95 szervezethez. Aztán felkerülhetsz az archívumukba. Előbb született a film, utána a dogma, ámbár a huncutság benne, ha rájössz a módszerre, hogy nem tudod nem betartani a szabályokat.

– Miként sikerült pénz nélkül megnyerned olyan neves színészeket, mint Udvaros Dorottya vagy Jordán Tamás?
– Például odamentünk a sztorival Jordánhoz Tamáshoz, hogy kölcsönkérnénk a Nemzeti Színházat a forgatásokra. Kezébe adtunk egy háromoldalas szinopszist, elkezdte olvasni, és tíz perc után közölte: odaadja a színházat, de ő is szívesen játszana benne. A filmemben őrületesen jó színészi alakítások vannak. Udvaros Dorottyát nehéz lenne megfizetni, az ő rátája a hazai viszonyok közt az egekben van. A színészek viszont szeretnek jó történetet játszani, elemük az önkifejezés.

– Mennyi idő alatt forgattátok le?
– A színházi részt hat éjszaka alatt. A színészek, miután végeztek a saját színházukban, folytatták este tizenegytől hajnali hatig. Ez volt a Nemzetiben. Utcán, hídon, lakásokban további tíz napot.

Újságíróként került a filmszakma közelébe

– Kezdjük az elején, azt tudjuk, szombathelyi vagy. Melyik középiskolában végeztél?
– Az Orlayban, a kereskedelmiben, bár a vendéglátóra készültem.

– Innen a szakácstudomány?
– Igen. Utána kerültem fel Budapestre a Bárka Színházhoz, ösztöndíjas színésznek. Öt évig játszottam ott, ám közben, a negyedik-ötödik évben már írogattam is, sajtós lettem. Elvégeztem két újságíróiskolát, nagyon ment, kaptam ösztöndíjakat. Fél év után már a Duna Tv-nek dolgoztam. Később az M1-nek harmincperces portréfilmeket is szerkesztettem és rendeztem.

– Miként határoztál úgy, hogy nem tv-s, hanem filmes leszel?
– Végül is újságíróként kerültem a filmszakma közelébe. Úgy gondoltam, adásrendezőnek jelentkezek az egyetemre. Aztán hirtelen ötlettől vezérelve behúztam a filmrendező szakot. Egy rendező haverom ült mellettem éppen, Simon Balázs, ő ösztökélt. Mesélte: Gothár Péter indít osztályt, aki egy igazi anarchista, jobbat nem is találhatnék magamnak. Meggyőzött. Párhuzamosan ment a két felvételi, Rangos Kati volt az adásrendezők osztályfőnöke, felvettek oda is, aztán a Gothár rábeszélt arra, hogy filmrendező legyek.

– A Premier lesz a diplomafilmed?
– Hátravan még egy évem. Csak nagyon meg akartam csinálni, mert láttam, hogy érdemes. Ám ezt az iskolán belül nem tehettem volna meg.

– Gátoltak volna?
– Ott a klasszikus filmformát követelik, írd meg a forgatókönyvet, azt megnézik, aztán döntenek. Ott például a szereplők nem beszélnek egyszerre, mint az életben, ilyen apróságok engem roppantul zavarnak. Annak ellenére nem akartam most forgatókönyvet, hogy elég jó tollú vagyok, sőt, az egyik legjobb, aki oda jár. Optikailag, ezt tegyük hozzá, viszont vak vagyok…

A főiskolán nem órák, évek maradnak el

– Mi a véleményed a filmes képzésről, hiszen rendkívül nagy mázli, hogy annak idején bekerültél – több ezerből egy…
– Bekerülni nem a szerencse dolga, egyáltalán. A véleményem ennek ellenére nem jó. Sőt, rossz.

– ?
– Rengeteg gondom van, megoldást sem keresek rájuk.

– Mégis?
– Ez mindent elárul. Nem voltam bent szinte egy éve, elmenekülök. Egy időben szó szerint majdnem az egészségem is ráment, annyira a szívemre vettem. Néha olyan érzésem van, mintha egy képzőművész iskolába járnék nyolc pityókás festőművésszel, akik attól, hogy kiválasztották őket, egyből művésznek gondolják magukat. Ez a szakma pedig nem az, itt hatvanhét emberrel kellene együtt dolgoznod.

– És a tanárok?
– Nagyon keveset tudok mondani róluk, kevesen vannak, akik tisztességgel bejárnak. Ritka, aki azért tanár ott, mert szeretne átadni valamit, nem azért, hogy státuszt kapjon. Nem órák, évek maradnak el. Ott egy tanár azt is megteheti, hogy soha nem tart egy órát sem.

– A színész szakosokat is így elhanyagolják?
– Nem, ott komolyan veszik a tanítást. Meg is látszik, a színházszakma ma Magyarországon sokkal jobb állapotban van, mint a filmes. De a főiskola eszköztáráról is beszélhetnék. Ahhoz, hogy egy háromperces filmet elkészíts, fél évet kell várni.

– És milyen Gothár osztályfőnökként?
–Ő beszélt rá, hogy filmes legyek. Tévés akartam lenni, szép csendben sok pénzt keresni. Gothár sose járt be. Ezért a harmadik végén az Almási-osztályba kérezkedtem.

– A már-már legendás Simó-osztály, akik szinte veled egyidősek, köztük Török Ferenc és a mostani Filmszemle két fődíjasa, Hajdu Szabolcs és Pálffy György nagyobb szerencsével indult…
– Csak hallomásból ismerem őket. Simó komolyan végigvitte az osztályát, ott volt velük, sőt, addig ütötte a vasat, amíg mindegyikőjük nem juthatott nagyjátékfilmes lehetőséghez.

Főzőcskézhetett volna a TV2-n is, amikor Sthal Juditról még szó sem volt

– Mit szólnak a főiskolán a Paprika Tv-s szerepléshez?
– Semmit, tévéztem én évekig, ámbár a suli óta nem vállaltam munkát. Dolgozhattam volna a TV2-n, akkor még Sthal Juditról szó sem volt, felkértek arra, hogy csináljak egy főzőműsort. Nem akartam kereskedelmi csatornán dolgozni. A TV Paprikánál az volt a meggyőző, hogy azt csinálhattam, amit én akarok.

– Miként jött mindehhez a főzőcskézés?
– Az M1-nél együtt dolgoztam a Paprika főszerkesztőjével. Sokáig győzködött egy műsorral, azt mondta, azzal tölthetem ki az adásidőt, amivel csak akarom. Sokáig úgy volt, csak elkészítem, aztán tulajdonkképpen – lehet, hogy ez így nagyképűen hangzik – nem találtam a megfelelő figurát, ezért vállaltam a szereplést is. Amit szerettem volna látni, azt nem kaptam vissza, hát kényszerből magam vállaltam az adást…

– A lány, akivel főzögetsz, a műsorban az állandó partnered?
– Igen. Amikor bejött az épületbe és a lépcsőn megláttam, gondoltam, ez igen, ő lesz… És ez nem főzögetés. Ez tévéműsor-készítés.

– A műsorban te csak mellékesen szakácskodsz, főállásban dumálsz: többek között életvezetési tanácsokkal látod el a hölgyet, aki viszont egy tipikus szőke nőt alakít…
– Valahogy így osztottuk le a szerepeket, ebben mi meg is egyeztünk….

A jó színészek elégetik magukat

– A Paprika TV-s műsorod formabontó, lazán odamondogatós. Tán épp ezért, hasonló hangvételű, formabontóbb mozit vártunk tőled, mint a Premier.
– Két és fél millióból filmet csinálni, ez maga a formabontás… Azt szerettem volna, ha a színészek nagyon közel engedik magukhoz a kamerát. Én is színházban éltem, tudom, hogy egy próbafolyamat során mi játszódik le bennük: meghasadnak, sokszor rettentő közel állnak ahhoz, hogy széttépjenek valakit.

– Ahogy a film végén is…
– Épp ezért nem lettem színész, pedig nagyon vágytam rá. Beláttam, képtelen vagyok erre. Ezek az emberek csont nélkül mennek át a tűzön. A jó színészek elégetik magukat.

A szombathelyi kereskedelmi tv-ről, TV 94-ről

– Az újonnan létrehozott szombathelyi kereskedelmi csatorna megalakításában, a TV94-ben is benne vagy?
– Raktam bele pénzt, igaz nem sokat, tulajdonképpen beszálltam. Úgy, hogy közben főként Budapesten dolgozom, de segítek. Most úgy tűnik, kicsit több feladat jutott rám, mint azt én előzetesen szerettem volna.

– Műsort is fogsz vezetni?
– Az elején biztosan, aztán szeretnék teret adni a fiataloknak, mert már öreg punk vagyok ehhez.

– Honnan az ismeretség a TV94 egyik tulajdonosával, Pavelkovits Lászlóval?
– Évekkel ezelőtt Endrődy Krisztián barátommal ismeretlenül kopogtunk be hozzá, mert láttuk, hogy a Country Clubba színházi előadásokat szervez, ám alig voltak nézők. Úgy gondoltam, szervezzünk közösen jó előadásokat, én megnézem Pesten, mit érdemes lehozni, aztán próbáljunk rá nézőket toborozni.

– Aztán megalakítottátok a Színházbarátok Egyesületét.
– Immár hat éve. Ez idő alatt három saját darabot készítettünk. A Sóska Sültkrumpli volt az első premierünk, majd jött az egyesület második darabja, a Kleinmann és a halál Woody Allentől, 2002 novemberében. Aztán Dürrenmatt Fizikusok című darabja. A negyedik pedig a Savaria moziban Pelsőczy Réka rendezése volt. Most pedig április 7-én végre úgy tűnik, megnyílhat a Hemoban az egyesület kamaraszínháza. A megállapodások szerint öt évig színház fog itt működni.

– Milyen darabokra számíthatunk?
– Elsőként Vasvári Emese rendez majd egy darabot, amelyben Péter Kata, Emese és Kamarás Iván játszik. Eztán Anger Zsolt, az egri színház rendezője Felső-Ausztria címmel egy osztrák szerző darabját viszi majd színre, pont ide való lesz.

– Nem nyomasztó a hely? Mégis csak egy lepukkant helyőrségi klub.
– Nem, április 7-re teljesen át lesz alakítva.

– Hányan vagytok tagjai a Színházbarátok Egyesületének?
– Most nagyon kevesen, korábban több mint ötven tagot tartottunk nyilván, ám mostanra az aktív tagokra redukáltuk a létszámot. Azokra, akik tenni is akarnak, és eljönnek szavazni, ha dönteni kell. Most tizenketten vagyunk, vegyes a társaság.

– Mekkora költségvetésből gazdálkodhattok?
– Éves szinten 15 milliót kapunk a darabokra, viszont a felújítás költsége is az önkormányzaté. Nem sok, de nekünk elég lesz, kalapoztunk hozzá, mint eddig. Tavaly is összegyűjtöttünk pár milliót…

Szeretnék mesefilmeket is forgatni

– Mikor forgatsz legközelebb?
– Füst Milán Boldogtalanok című darabját szeretném megfilmesíteni egy panellakásban. Már a pénz is megvan hozzá. Illetve az ígéret.

– Akkor ez is dogmafilm lesz?
– Valami hasonló. Ötször jobb technikával.

– Színházi rendezésben nem is gondolkodsz, pláne hogy az egyesületnek saját színháza is lett?
– Én a színházat jobban szeretem nézni, mint csinálni. Persze ha a forma azt kívánná, miért is ne. Az például izgat, miként lehetne színházban megcsinálni valami populáris filmet, mondjuk a Terminátort. Bodó Viktor a mi színházunknak például Tarantino Kutyaszorítóját rendezi meg. Már kész van, lepróbáltuk, egy hét felújító próba kellene. Nem bírtuk bemutatni, mert összeegyeztethetetlen sztárszínészek játszanak benne.

– Saját forgatókönyvötleted? Ha már jó tollú vagy, nem akarod használni is ezt a képességedet?
– Van egy kész forgatókönyvem, nem is rossz, csak 120 millió kellene hozzá. Majd három év múlva. Ez egy film noir, klasszikus detektívtörténet. Mintha összegyúrnád a Casablancát egy Rejtő-regénnyel… De izgat egyébként a tv formátum is, szeretnék például mesefilmeket forgatni…

A Premierben Pavelkovits László is feltűnik, mint nyomozó. Ő a film producere. Egy „hitchcocki” utánérzés?
–
Nem. Ez energia és pénzspórolás. Másrészt a Laci remek karakterszínész, bőrdzsekiben csont nélkül olyan, mint egy oberwarti rendőrfelügyelő. Miért kérjünk fel mást egy szerepre, ha van emberünk?

Dömötör Tamás Premierjét a Savaria mozi kamarájában március 3-tól 15-ig láthatjuk majd.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kultúra