Zsidó esküvő Szombathelyen

A fesztivál szervezője a Magyar-Izraeli Baráti Társaság. Az idei program egy adománygyűjtő vacsoraestet, a Szomszédok voltunk című dokumentumfilm vetítését, valamint egy kántor koncertet, és egy kiállítást tartalmaz.

Ez utóbbi nem más, mint egy, a zsidó esküvő szokásait bemutató tárlat, amelyet szeptember 29-ig bárki megtekinthet. Mi is megnéztük, sőt meg is kérdeztük, hogyan is kelnek egybe ebben a kultúrában.

Csupa rejtély
Ha romantikus esküvőről van szó, fontos a zöld pázsit, a virágkoszorúk és a napsütés, egyszóval a természet lágy öle.
Nos, a zsidóknál pont a szabad ég a legalkalmasabb helyszín, ott pedig egy díszes baldachin, amelyet chupának neveznek. Ez alá vezetik be a tálittal, avagy imaköntössel körbevont éhes menyasszonyt és vőlegényt. Merthogy a mennyegző napjának a böjt jegyében kell telnie, hogy felkészüljenek a közös étkezésváltásra.

Melyik nap történjen az esküvő? A legjobb hétköznap. A többség a keddi napon köti össze párjával életét, mert ennek jelentése „ki tov”, vagyis „mert jó”. De vigyázat, a szomorú történelmi események övezte napokon tilos a házasság, ilyen például a jeruzsálemi templom lerombolásának évfordulója.

A bűvös hetes
A hagyományos nyugati esküvőn a menyasszonynak adatik meg, hogy hófehér ruhájában vonuljon a rokonok előtt. A zsidóknál viszont a férfit kísérik, méghozzá a két apa. Mielőtt pedig elkezdődne az összeadás, a nő hétszer járja körbe választottját, ami sok mindent szimbolizál. Jelképe ez a teremtésnek, és annak, hogy Isten és Izrael eljegyzése hétféleképpen történt.

Ezután a férfi hétszer köti magára az imaszíjat, a tfilint, hogy olyan szellemben kötődjék feleségéhez, mint a Mindenhatóhoz.

Az esketés egy áldomással kezdődik, amelyben megszentelik a bort, és magát a házasság intézményét. Eztán a házasulandók egy pohárból isszák ki a bort.

Jegygyűrű a mutatóujjra
A férfinak a következő szöveget kell elmondania: „ Légy te nekem megszentelve ezen gyűrű által, Mózes és Izráel törvénye értelmében.” Majd felhúzza a gyűrűt, mint jelképes nászajándékot a nő mutatóujjára. Azért ide, mert ez látható a legjobban a tanúk számára, és mert erről az ujjról a középkorban azt tartották, hogy közvetlen kapcsolatban áll a szívvel.

Szerződéskötés
A házassági szerződés – e nélkül a házasság nem érvényes – biztosíték a nők számára. Ezt két olyan tanúnak kell aláírnia, akik sem egymással, sem a két családdal nem állnak rokoni kapcsolatban. Ez a levél (ketuba), a férj részéről tett fogadalmat tartalmazza, miszerint köteles gondoskodni az asszonyról. Ha pedig mégis kenyértörésre kerülne a sor, és válás lenne a dologból, a nő kézhez kap egy bizonyos összeget, hogy ne kisemmizve engedjék útjára.

A lagzi pillanatai
Mielőtt megkezdődne a dínomdánom, elengedhetetlen, hogy elimádkozzák a hét áldást, a seva bráhót.

Majd következik a közös ivópohár összetörése, amelyet a vőlegény végez el. Itt csak egy a lényeg: az összetört üveg minden egyes szilánkjának meg kell lennie, mert ha valaki jártas a boszorkányságban, és megszerez belőle egy darabot, a férjet örökre elkedvetlenítheti a feleségétől.

Az egész összetörősdi abból a hiedelemből ered, miszerint a démonok féltékenyek voltak az emberek boldogságára, és a két különösen boldog személyt, a menyasszonyt és a vőlegényt támadták meg először. A párnak három lehetősége volt, hogy megvédje magát: az ajándékozás, az elűzés és a félrevezetés. E három tevékenységet egyesítették a pohár összetörésében. Az itallal teli kelyhet ugyanis a Chupa kőnek hajították, ami a zsinagóga északi falánál, a démonok állítólagos lakhelyénél állt. Tehát italáldozattal adóztak a démonoknak, akik a csörömpöléstől megriadtak, és elmenekültek a házasság tényleges helyszínétől.

Ezután a vőlegény a Tórához híven mond egy beszédet, majd egy hatalmas fonott kalácsot, a bárheszt szelik meg. Ebből aztán minden vendég kap egy darabot. Az esküvő asztali imával ér véget.