Elkészült a Szombathely Észak alállomás a Muskátli utcában. A beruházás nemcsak a térség villamosenergia-ellátását erősíti, hanem egy különleges régészeti lelőhely feltárását is lehetővé tette: a szakemberek közel 400 régészeti emléket találtak, köztük egy több mint 200 darabból álló kelta ezüstérmekincset.
A Szombathely északi részén, Herény és Olad között megépült alállomás átadásával az E.ON a Danube InGrid magyar–szlovák hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztését is befejezte. A 7,5 milliárd forintos beruházás célja, hogy a villamosenergia-hálózat a növekvő lakossági és ipari igények mellett a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú csatlakoztatását is ki tudja szolgálni.
A szerdai átadón Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy Szombathely gazdasági fejlődése, az ipari beruházások és a lakossági igények növekedése egyre nagyobb terhelést jelent a villamosenergia-hálózatnak. Közben a megújuló energiatermelés is jelentősen bővül: Vas megyében az elmúlt öt évben négyszeresére nőtt a háztartási méretű kiserőművek száma.
Az új alállomás két, egyenként 40 megavoltamperes transzformátorral épült meg, a hozzá kapcsolódó nagy- és középfeszültségű hálózat pedig több mint 20 kilométernyi infrastruktúrával bővült.
A fejlesztés a Danube InGrid program része, amelyben magyar és szlovák partnerek dolgoztak együtt a két ország villamosenergia-hálózatának korszerűsítésén. A több mint 110 milliárd forintos összköltségvetésű programból az E.ON magyarországi fejlesztéseire mintegy 46 milliárd forint jutott. A vállalat szolgáltatási területén 12 alállomási fejlesztés valósult meg, amelyek összesen mintegy 110 ezer ügyfél energiaellátásához járulnak hozzá.
A program keretében 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométer optikai hálózatot építettek ki, és tíz kilométernyi középfeszültségű hálózatot kábeleztek a madárvédelem érdekében.
Két feszültségszintet is kiszolgál az új alállomás
Dr. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere arról beszélt, hogy az ilyen beruházások jelentőségét leginkább akkor lehet majd érezni, ha a lakosság a mindennapokban alig vesz észre valamit belőlük. A cél ugyanis a megbízhatóbb energiaellátás, a rövid áramszünetek számának csökkentése és az esetleges üzemzavarok gyorsabb elhárítása.
A megfelelő hálózati kapacitás a város gazdasági fejlődéséhez is szükséges. Egy új üzem, a termelését bővítő vállalkozás vagy akár egy napelemes rendszer csatlakoztatása is igénybe veszi az infrastruktúrát. Az új alállomás ezért nemcsak a jelenlegi fogyasztást szolgálja ki, hanem a további fejlesztések előtt is utat nyit.
A helyszínen tartott bejáráson az E.ON szakemberei részletesen ismertették a létesítmény működését. Az alállomás 132 kilovoltos feszültséget fogad, majd két különböző középfeszültségű szintre, 22 és 11 kilovoltra alakítja át.
A 11 kilovoltos hálózat elsősorban Szombathely városi kábelhálózatának ellátását segíti, és tehermentesítheti a Derkovits városrészben működő alállomást. A 22 kilovoltos rendszer a környező települések és Szombathely külső területeinek energiaellátásában kap szerepet, emellett a későbbi ipari igények kiszolgálására is alkalmas lehet.
A körülbelül másfél hektáros területen kialakított létesítményt eleve úgy tervezték meg, hogy később bővíthető legyen. A két meglévő transzformátor mellett egy harmadik berendezés helyét is előkészítették. Ha a fogyasztási igények növekedése indokolja, ide egy újabb, 40 megavoltamperes transzformátort telepíthetnek.
A bővíthetőség nemcsak a helyigény miatt fontos. A szakembereknek úgy kell megoldaniuk a későbbi munkálatokat, hogy közben a környék energiaellátása zavartalan maradjon.
A transzformátorok a hálózat működésének kulcsfontosságú berendezései. Az olajjal hűtött gépek a tekercsekben keletkező hőt radiátorokon keresztül adják le, szükség esetén ventilátorokkal fokozva a hűtést. A berendezések alatt kialakított szigetelt gyűjtőmedencék az esetleges olajszivárgás kezelését is szolgálják: a folyadékot összegyűjtik, majd olajleválasztón keresztül gondoskodnak a megfelelő kezeléséről.
Az alállomás másik fontos eleme az automatikus védelem. A szakemberek ismertetése szerint meghibásodás esetén a rendszer érzékeli a problémát, leválasztja a hibás berendezést, majd szükség esetén bekapcsolja a másik transzformátort. Az átkapcsolás két tizedmásodperc alatt megtörténhet, így a fogyasztók az üzemzavarból akár alig érzékelhetnek majd valamit.
Több ezer év történelme került elő a föld alól
A beruházás nemcsak energetikai, hanem régészeti szempontból is jelentős eredményeket hozott. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Magyar Nemzeti Régészeti Intézetének szakmai főigazgató-helyettese az átadón arról beszélt, hogy a terület korábban is ismert, nagy kiterjedésű régészeti lelőhely volt.
A munkálatokat ezért előzetes régészeti dokumentáció, terepbejárás, geofizikai vizsgálatok és próbafeltárások előzték meg. A kivitelezés során a régészek a beruházóval együttműködve végezték el a szükséges feltárásokat és megfigyeléseket.
A területen közel 400 régészeti emléket azonosítottak, a leletek pedig több mint 7000 év történetébe engednek betekintést. A legjelentősebb felfedezések a vaskorhoz és a római korhoz kapcsolódnak.
A vaskori település nyomai mellett négy temetkezést is feltártak: két csontvázas és két urnás sírt. Az egyik temetkezésből edények, a szövéshez és fonáshoz kapcsolódó orsógomb, valamint a ruházat összefogására szolgáló két fibula, vagyis ruhakapcsoló tű került elő. Ezek a tárgyak a korabeli viseletről, a mindennapi tevékenységekről és a temetkezési szokásokról is árulkodnak.
A legkülönlegesebb leletek egyike egy több mint 200 darabból álló kelta ezüstérmekincs. A szakemberek ismertetése szerint a lelet 208 érmét tartalmaz, amelyeket egy kis edényben rejtettek a föld alá.
A pénzérmék restaurálás előtti anyagvizsgálatát laboratóriumban végezték el. A kelta pénzleletek európai viszonylatban is ritkaságnak számítanak, Magyarországon pedig a hatvanas évek vége óta nem került elő hasonló jelentőségű lelet. Az érmék a korszak gazdasági és kapcsolatrendszereinek, valamint a pénzhasználat sajátosságainak kutatásához adhatnak új információkat.
A római korban a területen egy villagazdaság működött, amelynek több épületét is sikerült azonosítani. Bár az építmények jelentős részét az évszázadok során elhordták, a korábbi feltárások és az újonnan dokumentált jelenségek alapján a régészek rekonstruálni tudták az egykori épületek alaprajzát.
A munkálatok utolsó szakaszában, már az alállomás építése közben végzett régészeti megfigyelések során is kerültek elő leletek. Egy műhelyépületből például kézimalom került felszínre.
Kiállításon is bemutatják a leleteket
Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója az átadón arról beszélt, hogy a régészeti leletek feldolgozása nemcsak a tudományos kutatás szempontjából fontos, hanem azért is, mert a helyi közösség számára is kézzelfoghatóvá teszi a térség történelmét.
Mint fogalmazott, Szombathely és környéke több mint 7000 éves múltjának megismerése apró leletekből, egymásra rakódó történelmi rétegekből áll össze. A most feltárt tárgyak újabb darabokkal egészítik ki ezt a képet.
A Savaria Múzeum és a régészeti intézet együttműködésében időszaki kiállítást is terveznek, amelyen a beruházás során előkerült leleteket a nagyközönség is megismerheti.
A Muskátli utcai alállomás így egyszerre jelenti egy nagyszabású energetikai fejlesztés befejezését és egy régészeti kutatás fontos állomását. A létesítmény a jövő energiaigényeinek kiszolgálására készült, a földből előkerült tárgyak pedig azt mutatják meg, milyen régi történetek rejtőznek még Szombathely északi határában.
