A híres Richard H. Mayer gyűjtemény anyagából, a Galerie Böttingerhaus együttműködésével létrejött kiállítás címe Salvador Dalít idézi: ő ugyanis így nevezte azt az időszakot, amikor legnépszerűbb műveit megalkotta.
Nos, néhány évtized múltán most a szombathelyiek is be-bepillanthatnak néhány pillanat erejéig a szürrealizmus legismertebb figurájának agytekervényei közé.
A halhatatlanság elnyeréséhez megbízható metódus nem létezik
A Dalí tárlat kissé tán meglepő módon nem a kiállítótermek egyikében,
hanem a Képtár folyosóján, csigalépcsője mellett, és az intézmény
kiállítótereinek előterében kapott helyet. A képek elhelyezése ettől függetlenül
nem zavaró, a kiállítás kényelmesen körbejárható.
Így a Tíz halhatatlansági recept segítségével könnyen megtudhatjuk például, hogy A halhatatlanság elnyeréséhez semmilyen megbízható metódus nem létezik: Isten kegyelmén és a hiten keresztül lehet oda eljutni.
Az immortalitás ábrándját kergető, azt kifigurázó rézkarcok és grafikák persze messzebb mutatnak e szimpla kijelentésnél: hosszú perceket eltölthetünk egy-egy recept részleteinek kibogarászásával.
Hasonlóképp tehetünk a képek közt elhelyezett méretes könyvobjekttel, amely nem más,
mint egy ötletesen, finom technikával kivitelezett plexi koffer telefonkagyló
fogantyúval és tükörtojás formájú zárakkal.
Kicsit arrébb ballagva megtekinthetjük a mester Trisztán és Izoldához készített illusztrációit. A XII. századi kelta verseny regényt Dalí 1970-ben, Párizsban illusztrálta, 21 rézkarc formájában.
A tárlat összeállításánál a szervezők sajnos egy-két hibát is elkövettek. A sorozat képei alatt nem szerepelnek az alkotások nevei, így egy tíz-tizenkét rézkarcból álló egység esetén a látogatóknak gyakran vissza kell menniük az első kép mellett található címeket meglesni, amelyek hosszúságuk miatt nehezen memorizálhatóak. Emellett több esetben nem azt a képet takarják, amelynek a művész szánta őket.
A kiállítás talán legkülönlegesebb része az a 12 színezett rézkarc, amelyek
Tristan Corbiere Sárga szerelmek című verseskötetéhez készültek, 1974-ben.
Az aranykeretbe helyezett képeken a nemesfém dominál, no és persze a provokatív ábrázolások: pénisz-, és fiókfejű embereket, vad erotikus fantáziákat álmodott rájuk a különc zseni.
Állatbőrre, pergamenre készültek
A több mint negyvenévnyi koncentrált gyűjtés eredményeként létrejött gyűjtemény
az említett darabokon kívül zseniális kézrajzok, és további könyvillusztrációkat
is tartalmaz.
Ezek érdekessége, hogy pergamenre, vagy állatbőrre készültek, valamint életszerűek, kevésbé harsányak, mint Salvador Dalí legismertebb művei.
A kiállítás 2007. január 21-ig tekinthető meg a Szombathelyi Képtárban.
Az esemény házigazdái flamenco táncbemutatóval teremtették meg a szürrealista művész képeiből is áradó spanyolos szenvedélyhez méltó tüzes hangulatot. |
Salvador Dalí kiváló szürrealista alkotásai mellett legalább annyira ismert különc viselkedésmódjáról. Alább a festő-szobrász-életművész néhány szállóigévé vált mondatát olvashatják. Hatéves koromban szakácsnő akartam lenni. Hétesztendős koromban Napóleon. S a becsvágyam azóta csak tovább nőtt. Amikor én festek, a tenger tombol. Mások csak pancsolnak a fürdőkádban... Köztem és a szürrealisták között az az egyetlen különbség, hogy én szürrealista vagyok. Nagyon ritkán süllyedek odáig az életben, hogy civilbe öltözzem. Én mindig Dalí egyenruhában járok. Be tudom önöknek bizonyítani, hogy képes vagyok elfogadni 50 ezer dollárt ebben a szent pillanatban, minden ellenkezés nélkül. Ha az amerikaiaknak egy családot rajzolsz, amint épp egy gordonkát szeletelnek fel, mint a báránycombot, hidegen hagyja őket. De ha egyúttal bajuszt festesz a kutyának, zavarba jönnek és megkérdezik, hogy miért. Két őrszemként felállított bajszom személyem bejáratát védelmezi. Mások véleménye hidegen hagy. Kizárólag az érdekel, hogy Dalíról beszéljenek. Még akkor is, ha kénytelenek csupa jót mondani. Saját világegyetemmel rendelkezni jobb, mint autótulajdonosnak lenni. A szerénység nem kifejezetten az én műfajom. A puha órák nem mások, mint az idő és a tér paranoia-kritikai érett, különc és magányos camembert-jei. Akár kemény, akár puha az óra, nincs jelentősége, az a fontos, hogy pontosan mutassa az időt. Ahogy egy hópehely elindíthatja a lavinát, egy pap seggberúgásával kezdetét veheti a szertelen eretnekség. |