Amikor még csak a húszas éveinkben járunk, több időt tölthetnénk a barátainkkal, amikor pedig elérjük a 35 éves életkort, már a gyermekeinkkel kellene többet foglalkozunk. Ehelyett a legtöbb időnket a munkára vesztegetjük. De mikor dolgozzunk? Ha 70 évesek leszünk. Hiszen akkor úgyis túl sok lesz a szabadidőnk, amit értelmes munkával is ki lehetne tölteni, s ez ráadásul előnyünkre is válna. Ez lenne az ideális megoldás James W. Vaupel professzor szerint, aki úgy véli: indokolt lenne több szabadidő fiatalkorban, s egy kicsit több munka idősen.
Ezzel kapcsolatban annyit azért megjegyeznénk a magyar viszonyokat is félszemmel figyelemmel kísérve, hogy egy dán ember talán könnyen végez naponta több órányi szellemi vagy akár könnyű fizikai munkát 70 éves korában, de egy magyar nyugdíjast nem biztos, hogy elküldenénk a kohó mellé szenet lapátolni.
Növekvő életkor, egyenletesebben elosztott munka
A professzor felhívta a figyelmet arra, hogy az átlagéletkor egyre magasabb Dániában,
egyre öregebbek és öregebbek leszünk. A most tíz éves gyerekeknek már 80 éves korukig képesnek kellene lenniük arra, hogy dolgozzanak
. Ugyanakkor ez nem napi 8-12 órát jelentene éveken keresztül, mivel nem lesz szükség heti 25 óránál több munkára. Az számít, hogy életünk során azért egy bizonyos mennyiségű munkát elvégezzünk, az azonban gazdasági szempontból mindegy, hogy ezt életünk melyik szakaszában tesszük, illetve miként osztjuk el a munka mennyiségét ezen szakaszok között.
A nemzetközileg is elismert professzor több éves kutatási tapasztalatai alapján állítja mindezt, s hozzáteszi, hogy a vizsgálatok azt is igazolják, hogy azok az idős emberek, akik részmunkaidőben dolgoznak, egészségesebbek, mint azok, akik nem dolgoznak, csak otthon ülnek egész nap. Szerinte ez azért van így, mert a munka javítja az egészségi állapotunkat. A munkának nem pusztán lelki szempontból vannak előnyei - hiszen a társadalom aktív részébe tartozók már önmagában ettől a ténytől jobban érzik magukat -, hanem fizikaiak is, mivel munka közben mind a testünket, mind az elménket használjuk.
A fiataloknak több időt kellene tölteniük a gyerekeikkel
A másik fontos tétel, hogy a már családos fiataloknak 20-30 százalékkal több időt kellene eltölteniük a gyermekeik nevelésével, sportolással, valamint egyéb fontos és hasznos tevékenységekkel, hogy ezáltal javítsák életminőségüket. Ezzel szemben ma az a helyzet, hogy rabszolgaként robotolnak a munkahelyükön, s arról álmodoznak, hogy ha egyszer majd visszavonulnak, akkor lesz idejük a hobbijukra vagy egyáltalán kikapcsolódni. De miért nem hozzuk előrébb ezt az életszakaszt annak érdekében, hogy a fiatalok több értékes időt tölthessenek el munkán kívüli tevékenységeikkel?
Vaupel úgy véli, hogy ezekre az általa felvázolt, szükséges változásokra nyitott lenne a társadalom.
Azt hiszem, hogy nagyon sokan helyeselnének egy új rendszert a mostani helyett
– véli a professzor, aki ígéri, hogy a kutatóintézetben ezekkel a kérdésekkel még részletesebben foglalkoznak majd.Az új kutatóintézet: a dán Max Planck
A németországi Max Planck intézet az egyik legelismertebb kutatóközpont a világon, míg a dán központ a héten kezdte meg működését. Az intézetben az életkor és a társadalom összefüggéseit tanulmányozzák. A biodemográfiának elnevezett új diszciplína olyan tudományágakat egyesít, mint az orvostudomány, a biológia és a demográfia.
