Az 40-es évek szex szimbólumát, Karádyt, és Honthy Hannát egy asztalhoz még sohasem ültette le senki.
Egyre többet hallani a szombathelyi amatőr fiatalokból álló Cromwell
Színtársulat produkcióiról. A február 16-i előadásuk után pedig méltán
kiérdemelhetik a város különleges társulata címet, hiszen a Kamara Savaria-ban
ismét sikerült elvarázsolniuk a közönséget.
Amikor fiatalok színházat játszanak
Újdonsült előadásuk, ahogy azt már tőlük megszoktuk, több szempontból is
kuriózum. Előző premierjük, a homoszexuálisok életébe bepillantó Meleghelyzet sem volt egy átlagosan tálalt darab. Akkor is
remekül érzetük magunkat, miközben görbe tükröt tartottak elénk.
A cromwellesek némelyike még csak nem is nagykorú, de már megvan bennük az a
kitartás, az a szellemesség, ami egy jó színésznél elengedhetetlen. Ráadásul a
teljesen önerőből fenntartott társulatukban maguk írják és rendezik a darabokat.
Díszletet készítenek, hangot és fénytechnikát kezelnek...
Két fantasztikus, és boldogtalan nő
A Kávéházi beszélgetések Honthy Hanna és Karády Katalin életét mutatják be,
röpke egy órában. A két művésznő valójában állítólag sosem találkozott, most
mégis egy asztalhoz ültek, és csak meséltek, meséltek
Rajongó férfiak, hős
megmentők, színházi intrikák és fájdalmas sóhajok a nagy Ő után, akit elvett
tőlük a háború.
A két színésznő diskurzusát dalbetétek kötik össze, melyeket Szakály Zsolt, a
darab rendezője énekelt a sajátosan búgó, kissé rekedtes hangon. Honthy Hanna
szerepében Hajmási Petra játszott, Karády Katalin alakját pedig Pusztai Krisztina
hívta életre. A dalokhoz pedig csendes zongorakíséret társult.
A Kamara Savaria apró termében egészen közel ülhettünk a színészekhez, a
helyszín pontosan jó volt ahhoz, hogy a néző bele tudja élni magát a két
főszereplő helyzetébe.
Bár a mostani előadás nem volt akkora volumenű, mint a Meleghelyzet, amikor az MMIK
nagytermében alig fértünk el, de ez a családi hangulat nekünk talán még jobban is
tetszett.
Hajrá szombathelyi fiatalok, hajrá cromwellesek!
| Karády Katalin Eredeti neve Kanczler
Katalin, született 1910. december 8-án Budapesten, elhunyt 1990. február 8-án New
York-ban.
Életrajz
1939-től 1941-ig - a Pesti és a Vígszínházban
1944. április 18. Budapesten tartóztatja a Gestapo, 3 hónapig kínozzák, vallatják
1945 - 1946-ban, 1948-ban - a Fővárosi Operettszínházban
1945 - az Arizona Irodalmi Varietében játszik
1947 - a Pesti Színházban kap szerepeket
1949 - a fővárosi Royal Revüszínházban lép fel
1949 - betiltják filmjeit, nem léphet fel nagyszínházban Budapesten
1951. február 19. - Szombathelyről Ausztriába emigrál
1951 - Salzburgban él
1952 - Svájcba költözik
1953 - Brüsszelben bérel lakást
1953-1968 Dél Amerikába megy, Sao Paoloban vállalkozása van a divat szakmában
1968 - megkapja az amerikai vízumot, az USA-ba költözik
1968-1990 - New Yorkban él
1979 - Magyarországon feloldják a disszidálása miatti szilenciumát
1990. február 8-án - elhunyt New York-i otthonában
1990. február 19-én - Budapesten, a Bazilikában ravatalozzák fel, s a Farkasréti
temetőben helyezik örök nyugalomra (22/1-es parcella)
Honthy Hanna
(Bp., 1893. febr. 21. Bp. - 1978. dec. 30.)
Színésznő, operettprimadonna. Honthy Anna tízéves korától az Operaház
balett növendéke volt, Guerra Miklós tanítványa, majd beiratkozott Rákosi Szidi
színiiskolájába. 19 éves végző hallgatóként, 1912-ben Hajnal Hajnalka néven a
Népoperához szerződött. Egy év után megvált a színháztól, Anthes György
operaénekestől énekleckéket vett és színészmesterséget tanult.
1914-ben a Vígszínház szerződtette, tanulmányútra Bécsbe küldték, ahonnan Honthy
Hanna néven vidékre szerződött. Pozsony, Fiume és Szombathely után 1920-ban végül
Beőthy László színházainak lett a tagja. Első sikerét a Blaha Lujza Színházban a
Fifi c. operettben aratta.
1927-1929-ig a Belvárosi Színházban prózai szerepeket játszott nagy sikerrel,
nyaranként a Budai Nyári Színházban vendégszerepelt. A Vígszínházban és a Városi
Színházban mind prózai, mind operett szerepeket is vállalt. Nagyszerű alakító
készsége, pompás énekhangja, tánctudása, elragadó színpadi megjelenése miatt
hamar a közönség kedvence lett.
Hosszú pályája során szinte az egész operettrepertoárt végig játszotta.
Folytatója és képviselője volt a klasszikus nagyoperett stílusának, nagyszerű
humorral, iróniával, később öniróniával fűszerezett alakításai, színpadi
kiszólásai páratlan népszerűséget szereztek számára. A Magyar Rádió első
színházi közvetítése 1932-ben Fényes Szabolcs Maya című operettje volt, Honthy
Annával a címszerepben.
Az ötvenes évekre primadonnaként szinte minden állami kitüntetéssel rendelkezett,
1950-ben érdemes művésznek választották, majd három évvel később, 1953-ban
megkapta a Kossuth-díjat is, és ugyanebben az évben kiváló művésznek is
megválasztották. Nyolcvanéves születésnapján jutalomjátéka a Csárdáskirálynő
volt, 1973. március 3-án. 1978-ban halt meg. |
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
