Mi, tipegős szülők mi mással mulathattuk volna a vasárnapot, minthogy kilátogassunk a Tavaszi Fesztivál gyerekbarát rendezvényére, az Egész nap bábszínházra.
Délelőtt tízkor gyermekzsivaj, a pénztár előtt sorok: ölben vagy kézben gyermeküket szorongató, csalódott mamák. Elkéstünk. A budapesti Kolibri színház kifejezetten bölcsiseknek készített darabjára, a Todára kezdés előtt fél órával már reménytelen volt a bejutás, állítólag két hete elkelt az összes jegy. A fél tizenkettőkor kezdődő ráadásra még befizethettük volna magunkat, de egy apró-cseprőt elalvás előtt, etetés helyett kultúrával tömni? Reménytelennek tűnt Sokan pakoltak, csalódottan mentek haza.
Csodák kertje
A nagyobbacska babákkal maradt még egy lehetőség: kicsit félve, de befizettük magunkat az alternatívaként felkínált nagyszínházi produkcióra, a Csodák kertjére. A helyi Meseboltosok előadásában a huszadik század egyik legeredetibb cseh bábművészébnek, Jiři Trnka Kert című meséjének bábszínházi változatát kaptuk, amely a gyermekkor titokzatos kertjébe invitált.
Két kisfiú fantáziájának gombjára nyílt a kertkapu, melyet egy aranyszívű kőtörpe őrzött. A srácoknak meg kellett küzdeniük a kertben élő "rosszindulatú," de a játékra mindig kész kandúrral. Ha futni kellett, kétbalkezes elefántok segítették őket A csöppség az ölben szájtátva nézte a mesét, mi is kellemesen elmerengtünk a játékban. Kellhet ennél több? Igaz, kifelé jövet még szívesen kortyoltunk volna egy ásványvizet, de a büfénél zárt kapuk fogadtak irány hát a vasárnapi ebéd A többit tekintsék meg fotóinkon.
