„Becsapott ország 2006” – Az őszi események, jobboldali szemüvegen át

„Hazugság: az őszinte vallomás szinonimája”
A zsúfolt teremben az első taps az érkező Veres András megyéspüspököt köszönti, a következő a program főszereplőit, Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselőt, Siklósi Beatrix televíziós szerkesztőt és Kormos Valériát, a Magyar Nemzet főmunkatársát.

Horváth Csaba erősen kezd, „89-ben azt reméltük, hogy jobb sorsa lesz a magyar embereknek”. Azóta sok minden történt, kormányok váltották egymást, majd jött 2004. december 5-e, amikor „a kormány és a miniszterelnök” (fújolás a teremben), erre Horváth Csaba azt kérte, „egy kicsit finomabban, én sem fogok durva szavakat használni”. Szóval, „a kormány és a miniszterelnök arra szólította fel az országot, hogy tagadja meg külhoni testvéreinket”.

Szeptember 17-én pedig nyilvánosságra került a hangfelvétel, amelyen „Gyurcsány Ferenc a magyar köznyelv reformját mutatta be”, és megpróbálta bebizonyítani, hogy „a hazugság az őszinte vallomás szinonimája”.
„Akkor úgy gondoltuk ennél nem lehet mélyebbre süllyedni”, de október 23-án, „a magyar forradalom 50. évfordulóján újra vér folyt a pesti utcán”. „Elképesztő dolgok történtek, megvadították, megnyomorították a békés embereket.”

„Hajtóvadászat békés emberek ellen”
Ékes Ilona Salkaházi Erzsébet boldoggá avatási liturgiájára emlékezett, amely szeptember 17-én volt. „Gyönyörű nap volt”, este viszont jött a hír, „Gyurcsány Ferenc beismerte, hogy hazudtak éjjel nappal”, mire az emberek „felháborodtak és gyülekeztek”. A képviselőnő szerint az eseményekről készített felvételekből kiderült, hogy a tévé székházánál felszerelés nélküli rendőrök voltak, és az is, hogy az ostromot „kisszámú provokátor” vitte véghez. „A rendőröket az ország vezetése odadobta az ostromlóknak”, megtörtént, hogy az égő járműből a „csőcselék” mentette ki a rendőrt, közben „a szomszédos utcákban felfegyverzett egységek álltak”.
Éjszaka aztán „hajtóvadászat folyt a békés emberek ellen”, „hazaigyekvő fiatalokat ütöttek, vágtak, szidalmaztak”.

Ékes Ilona több kisebb történetet mesél, a fogház előtt szülők, rokonok, ügyvédek vártak, „akiknek nem volt semmilyen információjuk”. Őt, mint képviselőt beengedték, „október 24-én már nem”, és 19-20 éves lányokat látott, „kékre-zöldre vert bokával, betört fejjel”. A férfiak közül néhányat a rádió udvarára tereltek be, „homlokukra számot írtak, fél lábon kellett könyörögniük az életükért”.

„A média nem volt hajlandó tudósítani”
„Ezek a dolgok csak most derülnek ki”, mivel az emberek nem mertek beszélni, „a média ezekről a dolgokról nem volt hajlandó tudósítani”, a rendőrök pedig „nem az igazságot mondták el”.

Október 23-án „nemzet nélküli ünneplés történt, gumilövedékkel, könnygázzal, vízágyúval”. Sok súlyos sérült volt, köztük Révész Máriusz fideszes képvsielő, „akit a kormánypártiak később Mártíriusznak csúfoltak”.
És mindez azért, mert „valaki lopott, csalt, hazudott”. Ezért fontos, hogy „tudjanak ezekről az eseményekről”, mivel „elbizonytalanodik a társadalom, nem tudja, engedelmeskedjen-e a rendőröknek”. Akik között voltak „őrző-védő kft.-k emberei is, akik nem beszélték a magyar nyelvet”.
„Megismerni és továbbadni az igazságot” – vonta le a tanulságot Ékes Ilona, amit a közönség nagy tapssal jutalmazott.

„Becsapott ország 2006”
Ezzel a címmel forgatott az eseményekről filmet Siklósi Beatrix, amit be is mutattak a fórumon. Patetikus feliratok, tragikus zene. Filmes szemmel nézve szembetűnő a koncepció, a tüntetők között csak gyerekek, fiatalok, árpádsávos zászló véletlenül sem látható, a tömeg nyugodt. A tévé székháznál felháborodott emberek, akik jogaikat követelik, a rendőrök zárt alakzatban, némán, fenyegetőn. Az alkotók odáig mentek, hogy az események közé 56-os archív képeket vágtak, Gyurcsány után Nagy Imre „hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal” beszéde következett. Békés zene vezeti fel az október 23-i Fidesz-nagygyűlés képeit, ahol – a film szerint - csak kisgyermekes családok vettek részt, majd lovasrendőrök rohamát látjuk 1956-ból, és valamikor az őszi eseményekből. A végén pedig Révész Máriusz mutatja sebeit, a felirat: „az áldozatok között ellenzéki képviselők is voltak”.

„Ezt a gyalázatot meg kell mutatni” – kezdi Siklósi Beatrix, mivel „a magyar média elképesztő módon csúsztat és hazudik”, aztán vallomást tesz: „Szégyellem magam, hogy az újságíró társadalomhoz tartozom, ami elhallgatással, torzítással tudja fenntartani magát”.
Aztán megtudjuk, hogy a filmet elvitték Brüsszelbe is, ahol „komoly érdeklődés” volt iránta, „megdöbbentek a képviselők”. Ő pedig Svájcba utazott, mivel „a külföldi magyarok is félre vannak tájékoztatva”.

Összeesküvés hálózatok?
„Higgyék el, hogy léteznek az összesküvés hálózatok” – jelentette ki Siklósi Beatrix. Svájci programszervezőjük autójának ugyanis először kiszúrták a gumiját, majd megkarcolták a karosszériáját. Betörtek a munkahelyére, elvitték az összes dokumentumát, aztán amikor a kisfiáért ment a játszótérre, egy „idősebb úr” megjegyezte, hogy jobban teszi, ha felhagy a közéleti tevékenységgel, „mielőtt valami baja történik a gyereknek”.

A svájci út viszont eredményes volt, mert „sikerült nemzetközi megfigyelőket meghívni március 15-ére”. A filmet egyébként elvitték a londoni szerkesztőségekbe, „ajtó, ablak becsukódott”, mivel „a magyarországihoz hasonló médiahelyzet jellemző külföldre is”.

„Néha elkeseredünk, hogy ha ilyen nagy a túlerő, a pénz a másik oldalon, akkor mit tudunk tenni?” A szerkesztő szerint egyszerű, csinálni kell a dolgot, mert „soha nem lehet tudni, mikor lép közbe a Jóisten”. Ezért „komolyan össze kell fogni”, ami „ezen az oldalon egy kicsit nehezebb, mert itt mindenki egy kicsit okosabb a másiknál”. „Felvilágosító, térítő munkát kell végezni, mert csak akkor kapunk segítséget”, hiszen „ebben a maffia-országban minden megtörténhet”.

„A helyi televíziónál nem lehetne bemutatni a filmet?” – tette fel a kérdést, amire nevetés volt a válasz. „Tehát itt is az a bizonyos médiahelyzet van, akkor valami fideszes dolgot kell kitalálni.” – vonta le a következtetést.

„Kettős tudatú ország”
Horváth Csaba úgy mutatta be Kormos Valériát, mint aki „komoly riportsorozatot írt a történtekről”, és „készülőben van a könyve is”. A Magyar Nemzet főmunkatársa szerint a „negatív média túlsúly” ellenére „az emberek kíváncsiak a valós életre”. „Nehéz egy ilyen munka”, mivel „kettős tudatú az ország”. Ő is járt a börtön előtt, ahol „a szülők már egy hete semmit sem tudtak gyermekeikről”. Aztán szeptember 20-a éjszakáját idézte, megismételve, hogy a tévé székházat védő rendőrök kiszolgáltatottak voltak, miközben „a környező utcákban, rohamfelszerelésben komoly erők vártak”. „Abszurd volt a szituáció”, mivel utána ott, ahol „hajtóvadászatokat indítottak, nem voltak erőszakos cselekmények”. „Védtelen fiatalokat, gyerekeket ítéltek el gyorsított eljárásban”, olyanokat, „akik soha nem kerültek összetűzésbe a törvénnyel”, és „becsületes családból származnak”. „Súlyos jogsértések történtek, amelyeket liberális jogvédők is elitéltek.” Az őrizetbe vetteket például meztelenre vetkőztették, ami „bevett fogás volt az 50-es években vagy a nyilas uralom alatt”, ezzel ugyanis „meg lehet törni az emberi lelket”, és el lehet érni, hogy később ne beszéljenek a történtekről.

„Ez egy következmények nélküli ország”
Viszont „közülük jó néhányan rájöttek arra, hogy vállalniuk kell a nyilvánosságot, nem kell szégyenkezniük”. Hiszen „vegytiszta koncepciós eljárások” történtek, amelyekben „4-5-6 rendőr vall a fiatalok ellen”. Ráadásul, ha „az ügyészség megszünteti az eljárást, átteszik egy másik hatósághoz”.
„Teljes erkölcsi és anyagi elégtételt kell kapniuk”, habár „ez egy következmények nélküli ország”.
Horváth Csaba hozzátette, „a Nyugat 56-ban is cserbenhagyott minket, és úgy tűnik, most EU tagként is ez történik”. Aztán megemlítette, hogy zöldszámot hoztak létre a rendőrség elleni bejelentésekre, korábban telefonon a rendőrség segítségét lehetett kérni. „Elképesztő, ami ebben az országban történik, és mindezért az ellenzéket teszik felelőssé.”

„Nem tudhatjuk, kivel állunk szemben”
Aztán a közönség kérdései következtek. Megtudtuk, hogy sok esetben nem volt jelen ügyvéd a kihallgatásnál, és volt, hogy „előbb elkészült az ítélet, minthogy meghallgatták volna a gyanúsítottat”. Azt is, hogy a börtönben a fogva tartottak jobban együtt éreztek a letartóztatottakkal, mint a fogva tartók. Aztán, hogy hasonló cselekményeket a Vörös Hadsereg hajtott végre, „56-ban a magyar rendőrök és katonák átálltak a felkelők oldalára”. Az igazságszolgáltatás pedig nem igazságot, hanem jogot szolgáltat a kormánynak.

Felmerült Orbán Viktor felelőssége is, aki lemondta a szeptember végére tervezett nagygyűlést, egy hozzászóló szerint, ha azt megtartják, akkor nem kerül sor az október 23-i eseményekre. „Történelmi pillanatot szalasztottunk el.” – jelentette ki. Siklósi Beatrix azonban hozzátette, a politikusok sokszor olyan dolgokról is tudnak, amit nem lehet nyilvánosságra hozni. „Nem tudhatjuk, kivel állunk szemben”, ezért a Fidesz elnöke valószínűleg jól döntött.

„Jól előkészített forgatókönyvek”
A befejezéshez Ékes Ilona adta meg a hangot, aki egy kérdésre kijelentette, „gondosan kitervelt, előkészített forgatókönyv szerint zajlottak az események”, amivel a kormányzati döntésekről akarták elterelni a figyelmet. Ennek kivédésére írták alá fideszes képviselők a kormány zéró tolerancia felhívását, „hogy ne legyen belőle médiahír”.
„Ki ez a Gyurcsány Ferenc?” – tette fel a kérdést Siklósi Beatrix. Aki a 80-as években az MTV híradójánál dolgozott, így szemtanúja volt, „hogyan építette fel a világ és a Nyugat Gorbacsovot”. Jött a peresztrojka és a glasznoszty, ami „szintén kitervelt forgatókönyv volt”. A rendszerváltást sem az okozta, hogy „Pető Iván, Konrád György, Demszky Gábor ellenzéket alapított”.
Hanem, „át kellett rendezni a globált”. Korábban ezt a világháborúkkal oldották meg, most pedig „pénzügyi maffiacsoportok határokon átnyúló egyezkedésekkel”. Amelyek nem csupán a hatalomról, „hanem a túlélésről szólnak”.

A globális felmelegedés következményeit ugyanis már látni lehet, „Hollandia el fog tűnni a tengerben”, ezért „sok holland vásárol területet a Kárpát-medencében”. „Ilyen erők mozognak a háttérben”, és ehhez „megtalálták Gyurcsány Ferencet, akivel végig lehet csinálni”. Orbán Viktorral nem, mert „ő soha nem volt benne a fővárosi mutyiban, hiszen vidéki fiú, aki ráadásul eszmélési folyamaton is átment”. „Valószínű, ő nem akarná ezt gátlástalanul kiszolgálni.” – fejezte be Siklósi Beatrix.

Mennyből az angyal
Nyolc óra körül járt, amikor Horváth Csaba bezárta a fórumot, annak ellenére, hogy láthatóan lettek volna még kérdések. Befejezésként elszavalta Márai Sándor: Mennyből az angyal c. versét, aztán távoztunk.
Közben odakint elromlott az idő.