Öko-sátras kerti parti – hajdinás pogácsa és mangalicatepertő

2007. július 13. 23:22 módosítva: 2007. július 13. 23:22
Tudja, hogyan termesszen bio-csírát? Mitől bio a bioméz? És mikor lesz Szombathelyen biopiac?

A szombathelyi Kisfaludy utca vasútállomás felőli végén nagy a tumultus, a szűk utcában alig találni szabad parkolóhelyet. Úgy látszik mások is rámozdultak a Régiófókusz meghívására. Az avatásra készülő „Nyugat-Pannon Ökorégió Információs és Promóciós Központ” bejáratnál népviseletbe öltözött leány osztogatja a prospektusokat, a szűk folyosón berendezett alkalmi kiállítás polcain a környék ökoélelmiszerei: csinos mézeskalácsok, bio-búzából gyúrt száraztészták, fűszernövények, közöttük méhviaszból készült gyertya pislákol.
Nagy a sürgés-forgás, kint a zöldben asztalkák mellett ökogazdák és biotermelők kóstoltatják termékeiket. Mielőtt a protokoll kezdetét veszi, mi a bio-tejföllel megbolondított csicsókás lángossal barátkozunk. Hozzá napraforgó- és zsázsacsírát rágcsálunk. Jó. Aztán visszaterelnek a szűk folyosóra.

Hol is vagyunk itt voltaképpen?
A szalagátvágási ceremónián a részletekbe elsőként Hutflesz Mihály, a projektgazda Régiófókusz Kht. ügyvezetője avat be minket. Megtudjuk, a most nyíló Nyugat-Pannon Ökorégió Információs és Promóciós Központ egy átfogó projekt része, amelynek célja a helyi gazdaságok támogatása és az ökokultúra népszerűsítése. A négy éve működő Régiófókusz Kht. a központ kialakításához az Interreg programhoz nyújtott be pályázatot (a magyar, szlovén és horvát hármashatár térségében működő ökogazdaságok erősítésére és az együttműködési lehetőségek kialakítására). Erre 13 millió 700 ezer forint támogatást kaptak, 785 ezer forint önerő vállalása mellett.
A 15 hónapos futamidejű projekt során megvizsgálták a Nyugat-dunántúli Régióban és a Muravidéken az ökogazdaságok helyzetét, feltárták problémáikat, és szakmai képzéseket tartottak.

A központ fő célja a helyi gazdaságok fejlesztése, ennek érdekében erősíteni kívánják az ágazat szereplői közti együttműködést. A központ feladata a gazdálkodók, feldolgozók, kereskedők, turisztikai szervezetek közti partnerség kialakítása, egy adatbázis létrehozása, a Nyugat-dunántúli Régió és a Muravidék ökopiacainak összekapcsolása.
Hutflesz Mihály még kiemelte: a következő fél évben ökogazdasági klaszter kialakítását is tervezik, amelybe hosszabb távon az osztrák Burgenland tartományt is be kívánják vonni. A program hét éves futamideje alatt – tudjuk meg végezetül – 36 millió forint áll rendelkezésükre.



Birtokba vesszük a gasztronómiai kirakodóvásár
A bio kerti parti a szalagátvágás után tovább folytatódik a zöldben. Terülj-terülj asztalkám, tökmagos és csicsókás langalló, hajdinás pogácsa, sorokpolányi mangalicazsíros kenyér. Hozzá bio-zöldségeket, hagymát vagy épp sültmangalicát vagy mangalicatepertőt rágcsálhatunk, horvátzsidányi almalét kortyolhatunk.

Hogyan termelhetünk az ablakpárkányon bio-csírát?
„Fúj, ezt hogy lehet megenni” – fintorog mellettünk egy kis szöszke srác, amikor a kávási Csillag Ervin növényi csíráit szemezgetjük. A termelő csak mosolyog, majd óvatosan megkérdezi: Szereted a kolbászt? A kisrác igennel bólogat. Pedig azt a disznó végbelébe töltik. – kapjuk a választ… Valóban, akkor már inkább lucerna-, retek-, napraforgó- búza- és zsázsa-csírát kóstolgatunk. Nekünk a zsázsa és a napraforgó a legízletesebb, vissza-visszajárunk tépdesni.
A termelő egy speciális kerámia csiráztató-edényt (olyan mint egy kis méretű éthordó) is bemutat, de lehet bármilyen edényben, bármilyen fentebb felsorolt magot csíráztatni. Roppant egészséges, tele van vitaminnal. Egy a lényeg: műanyagban nem szabad, ott nem tud a mag lélegezni. Az edényre rá kell szórni a magot, spricceljünk rá gyakran vizet, és egy hét múlva már lehet rágcsálni.

Bioméz-kóstolás
Utunk a szemközti asztalhoz vezet, ahol a zalaegerszegi Boronyák József bioméhész és felesége kóstoltatja portékáit. Kaptáraik Tapolca környékén, egy nemzeti parkban állnak. Elmesélik: a bioméhészetnek két ismérve van, egyrészt a kaptáron belül nem szabad antibiotikumokat és egyéb vegyi anyagokat használniuk. Másrészt méheik olyan területen gyűjthetnek mézet, ahol öt kilométeres körzetben nem permeteznek, és nem termelnek olyan haszonnövényt (mint például búzát vagy repcét) amelyet vegyi anyagokkal kezelnek. Meghatározott körzetben nem lehet vegyi üzem sem. A bioméhészek termékeit szigorúan ellenőrizi a Biokontroll Hungary Kht.

Energiabomba virágporral
Ötféle mézet állítanak elő: akácot, gesztenyét, hársat, medvehagyma-mézet, és vegyes virágmézet. Mindegyiket végigkóstoljuk, a medvehagyma számunkra a legnagyobb kuriózum, állagra híg cukor, íze mennyei. Előállítanak virágporos és propoliszos mézet is, amelyek immunrendszer-erősítők és megfázás ellen is hatásos gyógyszerek.
Kóstolunk a méhektől speciális módszerrel elkobzott virágport is. Fura íze van, állítólag naponta elég lenne egy kanállal bevenni, és fedezné a teljes vitaminszükségletünket.

Magyarországon 150-160 bioméhész van
Kár, hogy most nem lehet vásárolni, főként hogy a zalaegerszegi házaspár legközelebb a budapesti biopiacon árul. Ott mindent sikerül eladniuk, nem bibelődnek külön bio-boltokkal. Így is meg tudnak élni belőle, jobban, mint azok, akik sima mézet pergetnek. Feleségével – meséli a férj – a rendszerváltás áldozatai, a kilencvenes évek végén mindketten elvesztették állásukat. Volt egy hobbi méhészetük, azt fejlesztették tovább.
(Áraik: kilója az akácnak 1500, a hársnak és a gesztenyének 2000, a vegyesnek 1300 forint).
A biotermelés nem megy mindig zökkenőmentesen, ők is sokat bajlódtak például a kaptárakban elszaporodó atkával. Emiatt sok családjuk el is pusztult. Végül illóolajokkal sikerült a kártevőket kiirtani.

A sátor előtt a projektgazdával, Hutflesz Mihállyal is váltunk pár szót, arra vagyunk kíváncsiak, a régióban összesen hány biogazda él. Megtudjuk, ők nem csak a Biokontrollosok által minősített gazdálkodókkal tartják a kapcsolatot, hanem azokkal is, akik most kezdték a bio-gazdálkodást, és szeretnék egyszer megkapni a minősítést. Így a régióban százhúsz termelőt térképeztek fel.

Ahelyett, hogy nőne, csökken a biotermelők száma
Míg 2004-ben Magyarországon 130 ezer hektáron termeltek bio-élelmiszert, az idén már csak 116 ezer hektáron folyik ökogazdálkodás. – közli Hutflesz Mihály. – A visszaesés oka, hogy a biogazdálkodás rendkívül költséges, a gazdáknak nem építettek ki alanyi jogon járó támogatásokat. Igazán azok szorulnának segítségre, akik még nem kapták meg a minőségi termelői címet, így nehezen tudnak létezni a piacon, nem tudnak technológiában továbblépni, fejleszteni. Az országban egyébként jelenleg 1250 gazdaság foglalkozik biotermékek előállításával.

Egy bio-kereskedő
Strassenreiten József bioélelmiszer kereskedővel is váltunk pár szót, aki a régió biotermelőit felkarolva próbálja értékesíteni a termékeiket. Legfőképp azokat a termelőket kell segíteni, azoknak kell piacot keresni, akik, mivel még nem minősítettek, nem tudják eladni termékeiket. A minősítettek termékeit viszont jól lehet értékesíteni a piacon.
Majd egy olyan működő Bionet programról is mesél, amellyel a periférián lévő munkaerőt kívánják bevonni a biotermelésbe. A hosszabb ideje munkanélküli hátrányos helyzetűeket, marginális területen lakókat, fogyatékkal élőket tanítják a biotermesztés fortélyaira.

Mikor lesz Szombathelyen biopiac?
Hiába van egy-két biobolt Szombathelyen, mégsem lehet friss biozöldséghez és biogyümölcsökhöz hozzájutni. Ha egészség-tudatosan kívánnánk táplálkozni, magunknak kéne felhajtani a környező vidékek termelőit, vagy irány a pesti biopiac.
Mikor lesz Szombahelyen biopiac? – teszük fel a kérdést több szakembernek is, körbejárjuk vele az asztalokat, mire egy használható súgást kapunk: Hamarosan, néhány vállalkozó szellemű környezettudatos városlakó már tervezi egy lerakatszerű kisbolt megnyitását.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kultúra

Milyen ma Szombathely és a kultúra viszonya?

Szombathely anno arról volt híres, hogy az oktatás és a kultúra fontos városa. Mit tudunk erről elmondani ma? Horváth Somát, a kultúráért is felelős alpolgármestert faggattuk ki erről alaposan.