A miniszterelnök ignorálta az akkumulátorgyárak ügyét, a Schadl-Völner-ügyet vagy a kétszáz megszüntetett háziorvosi ügyelet kérdését.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első, hétfői ülésén Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt. Bár a napirend szerint ő nyitotta volna meg az ülést, de késett, így utoljára szólalt fel. A közel félórás beszéd fontosabb pontjait a Telex foglalta össze:
Orbán szerint világossá vált, hogy az árak nem térnek vissza a háború előtti időkhöz, sőt, szerinte a gáz ára a háború előtti árak háromszorosára növekedett.
A háború „rossz az ukránoknak, oroszoknak, a magyar embereknek, Európában, sőt egyre világosabb, rossz az egész világnak”, de a magyarok a nemzeti konzultációval úgy döntöttek, a magyaroknak ki kell maradnia a háborúból.
Kína béketervét is fontosnak tartja és támogatja Orbán.
Orbán szerint az ellenzék úgy beszél Ukrajnáról, hogy a helyükbe képzelik magukat, ezért nem őrölnek egy malomban.
Egyetért az ellenzéki pártokkal abban, hogy kell lennie egy országnak Magyarország és Oroszország között.
Az inflációt ebben az évben nem tudja megszüntetni, mert az okai szerinte nem Magyarországon vannak, hanem Brüsszelben, a szankciós inflációval.
A szerbekkel együtt védi meg a déli vezetéket, hogy azt ne lehessen csak úgy felrobbantani, mint az Északi Áramlatot.
Szerinte előbb-utóbb elő fog jönni Ukrajna csatlakozása is a NATO-hoz. De „tízezerszer kell meggondolni a NATO további keleti bővítését”, nehogy belerántsa Magyarországot ez a háborúba. Ez viszont nem releváns kérdés Svédország és Finnország csatlakozásában, őket támogatni kell ebben.
Orbán szerint Magyarországon a gyerekpornográfia száma erőteljesen nő: négy-öt év alatt 2022-re a számuk 260-ra nőtt. Ezt pedig a „genderpropagandával” kötötte össze.
Az ellenzéki frakciók is reagálhattak Orbán beszédére. Szinte mindegyikük hiányolta, hogy Orbán a beszédéből kihagyta az akkumulátorgyárak ügyét, a Schadl-Völner-ügyet vagy a kétszáz megszüntetett háziorvosi ügyelet kérdését.
Emellett ilyeneket mondtak vagy kérdeztek:
Jobbik Orbánnak: A párt kérdése Orbánnak: Ha Magyarország harcolna Oroszországgal, akkor melyik négy megyét adná oda az oroszoknak?
Momentum Orbánnak: Amíg Putyin meg nem engedi, addig egy szalmaszálat sem mer arrébb tenni.
MSZP: A párt szerint fenn kell tartani az élelmiszerárstopokat. Azt is akarják, hogy az alapvető élelmiszerek áfája nulla százalék legyen, és a kisboltok, kistermelők kapjanak állami kompenzációt. Ehhez online konzultációt indítanak.
Párbeszéd: A párt szerint a putyini nyomás és a propaganda annyira beszűkítette Orbán mozgásterét, hogy a miniszterelnök szembemegy a saját szavazói akaratával akkor, amikor megszavazta az újabb uniós szankciókat, Orbán pedig nem meri megnevezni, hogy Putyin az agresszor.
LMP: A párt szerint Orbánék akkumulátorgyarmattá akarják tenni Magyarországot, közben a magyar vízkészletet meg eladják a kínaiaknak.
Mi Hazánk: A párt bejelentette, hogy nem fogják megszavazni Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, szerintük ugyanis ez az eszkaláció újabb lépése lenne.
DK: „Lehetséges, hogy a magyar kormányfő Oroszország ügynöke?”, tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc, aki szerint „a zagyvaság akkor is zagyvaság marad, ha azt márvánnyá akarja nemesíteni a nagyravágyás”.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
