A téli hónapok komoly kihívást jelentenek az emberi szervezet számára, különösen a szív- és érrendszeri vagy más krónikus betegségekkel élőknek – figyelmeztet dr. Varga Péter család-, foglalkozás- és életmódorvos, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének igazgatója. A hideg levegő hatására a bőr és a végtagok erei összehúzódnak, hogy a test megőrizze a létfontosságú szervek hőmérsékletét. Ez a természetes védekező reakció azonban megemeli a vérnyomást, és fokozza a szív terhelését, ezért a hipertóniásoknak és a szívbetegeknek ilyenkor különösen fontos a rendszeres vérnyomás-ellenőrzés és az orvosi konzultáció – írja a Semmelweis Egyetem oldalán közzétett írásában.
A hideg idő másik veszélye, hogy növeli a légúti fertőzések kockázatát. A lehűlt orrnyálkahártya kedvez a kórokozók megtapadásának, miközben a fűtött helyiségek száraz levegője tovább gyengíti a nyálkahártya védelmét. A szakember ezért azt javasolja, hogy rendszeresen szellőztessünk, mossunk gyakran kezet, és zárt térben, nagy tömegben akár a maszk viselése is indokolt lehet. Emellett különösen az időseknek és a krónikus betegeknek ajánlott az influenza és a pneumococcus elleni védőoltás.
A téli időszakban a D-vitamin pótlásáról sem szabad megfeledkezni. Dr. Varga szerint a magyar étrend általában D-vitamin-hiányos, ezért az őszi-téli hónapokban mindenkinek javasolt legalább napi 2000 nemzetközi egység D-vitamin szedése. Ez a vitamin nemcsak a csontok egészségében játszik kulcsszerepet, hanem az immunrendszer megfelelő működéséhez is elengedhetetlen.
A hidegnek ugyanakkor pozitív hatásai is vannak: serkenti a barna zsírszövet működését, ami fokozza a hőtermelést és javítja az anyagcserét. A kontrollált, rövid ideig tartó hideghatás – például hideg zuhany vagy téli séta – edzi az érrendszert, javíthatja az inzulinérzékenységet, sőt gyulladáscsökkentő hatás is érvényesülhet. A mozgás a szabadban ráadásul frissíti a szellemet és erősíti az immunrendszert is.
A megfelelő alvás szintén alapvető a szervezet regenerálódásához. A rövidülő nappalokkal kissé megnő az alvásigény, amit érdemes kihasználni. Az életmódorvos szerint a pihentető alváshoz az ideális hálószobai hőmérséklet 17–19 °C között van. A hideg levegő nemcsak a jobb alvást segíti, hanem hozzájárulhat a jó hangulathoz is: a hideg aktiválja a szimpatikus idegrendszert, fokozza a noradrenalin- és endorfintermelést, ami növeli az éberséget, a motivációt és a közérzetet.
A téli levertség, az úgynevezett szezonális hangulatzavar (SAD) ellen pedig segíthet a fényterápia: a reggeli erős fény fokozza a szerotonin- és dopaminaktivitást, ezáltal javítja a hangulatot. Dr. Varga Péter szerint a hideg tehát nemcsak ellenségünk lehet – megfelelő életmóddal, mozgással, D-vitaminnal és tudatos odafigyeléssel éppen a szervezet megerősítésének időszaka is lehet.
