A szombathelyi Bartók Terem előtti menóránál emlékkövet avattak vasárnap délután, majd a hanukát is megünnepelték kicsit arrébb, a Batthyány téren. Az emlékkő a holokauszt szombathelyi áldozatainak állít emléket, és a Savaria Szimfonikus Zenekar kezdeményezésére készült el. A zenekar 1974 óta használja az egykori zsinagógát.
Az emlékkőavatón Pópa Gergely, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója arról beszélt: az épület számukra nem csupán helyszín, hanem örökség. Olyan tér, amelyet a szombathelyi zsidó közösség hozott létre, és amely a történelem tragédiái után is a közösség és a kultúra szolgálatában maradt.
Kiemelte, nem véletlen, hogy az emlékkő leleplezésére hanuka első napján került sor. A fény ünnepe azt üzeni, hogy a legsötétebb idők után is van továbbadás, folytonosság és remény. Mint fogalmazott, az emlékkő nem a hiányról, hanem a jelenlétről és a felelősségről szól. Bejelentette azt is, hogy a következő évadokban a zenekar műsorában tudatosan meg fog jelenni a zsidó kulturális és zenei hagyomány, nem emlékezésként, hanem a közös kulturális örökség természetes részeként.
Ugyanitt Zeitler Ádám, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola főigazgatója a cédrus szimbolikáját idézte fel, amely szerinte jól kifejezi a szombathelyi zsidó közösség és a város kapcsolatát: az együttműködés idővel egyre erősebbé és terebélyesebbé válhat. Majd a Batthyány téren a hanuka ünnepe előtt tartott beszédében arról is szólt, hogy a hellenizálódás utáni világban több hitre és több zsidóságra lenne szükség ahhoz, hogy visszataláljunk az értékeinkhez, és ezeken keresztül a közösségeinkhez is. Ezek után három imát mondott el.
Az első hanukai gyertyát Nemény András, Szombathely polgármestere gyújtotta meg. Beszédében úgy fogalmazott: hanuka első napja egy gyertya fényéről, nyolc nap csodájáról és több mint kétezer év üzenetéről szól. Az első gyertya a remény gyertyája, annak a jele, hogy mindig lesz, aki meggyújtja, és lesz mivel meggyújtania. Hangsúlyozta: Szombathelyen sajátos a helyzet, mert a néhány száz fős zsidó közösség sokat ad a hetvenezer lakosú városnak. Itt nem a kisebbség kap a többségtől, hanem a zsidó közösség ad fényt, meleget, befogadást és segítséget a város egészének.
A vasárnapi események szorosan kapcsolódtak a korábbi megemlékezésekhez is. Szombathelyen november 21-én újabb botlatóköveket avattak 
A név mögött van egy ember - elhurcolt zsidók emlékére avattak botlatóköveket Szombathelyen 2025. November 21. 16:47 az elhurcolt és meggyilkolt zsidók emlékére: a Szombathelyi Zsidó Hitközség kezdeményezésére három, az aszfaltba süllyesztett emléktábla került ki egykori lakóházak elé a Fő téren, a Kisfaludy utcában és a Széll Kálmán utcában. A botlatókövek Dr. Stadler Izidor, Dr. Dános Emil és Dr. Váradi Pál emlékét őrzik.
Az avatáson elhangzott: a többéves előkészítés után elhelyezett kövek célja az emlékezés személyessé tétele, hogy a járókelők a nevek mögött emberi sorsokra, elhallgatott történetekre pillanthassanak rá. Mindkét eseményen a hideg idő ellenére több tucatnyian vettek részt.
Az emlékkőavató, a botlatókövek és a hanukai gyertyagyújtás így egymásra felelve szólt emlékezetről, hitről és közösségről Szombathelyen.
Mi is az a hanuka?
A hanuka, vagyis a fény ünnepe a zsidó vallás egyik legfontosabb emléknapja. A Krisztus előtti 2. századi eseményekre emlékeztet, amikor a zsidók visszafoglalták a jeruzsálemi Szentélyt a hellenisztikus uralom után. A hagyomány szerint a megszentségtelenített templomban mindössze egy napra elegendő tiszta olaj maradt a menórához, ám az olaj csodás módon nyolc napon át égett, amíg új készletet nem tudtak előállítani.
Hanuka ezért nyolcnapos ünnep, amely során minden este eggyel több gyertyát gyújtanak meg a hanukiján, a kilencágú gyertyatartón. Az ünnep központi üzenete a hit, a kitartás, az identitás megőrzése és a sötétség feletti fény győzelme. Hanukát a világ zsidó közösségei minden évben a téli napforduló környékén ünneplik, otthonokban és közösségi tereken egyaránt.
