A szombathelyi építészhallgató, Vincze Adél Veronika diplomamunkájában a város egyik ikonikus, ám évtizedek óta kihasználatlan épületét, a Brenner-villát újította fel elképzelése szerint. A célja az volt, hogy a történelmi értékeket megőrizve a villa új életre keljen, és a város kulturális központjaként szolgáljon. A projektben külön hangsúlyt kap a helyi művészeti közösség támogatása, valamint a történeti karakter és a modern funkciók ötvözése.
A Brenner-villa története
Az épület az 1800-as évek végén épült barokk eredetű kúriaként, később a Brenner család neoreneszánsz–neobarokk stílusban alakította át. Az államosítást követően számos funkciót betöltött, majd a 90-es évek elején rövid ideig kaszinóként működött, végül botrányok és egy tűzeset után végleg bezárt. Az épület hosszú időn át üresen állt, pusztulásnak indult, miközben a helyiek továbbra is „Kaszinóként” emlegették. 2023-ban a szombathelyi egyházmegye vásárolta meg, új lehetőséget teremtve az épület megőrzésére.
Tervezési koncepció
Vincze Adél Veronika diplomamunkája a Brenner-villát művészeti és kulturális szalonná alakította. A földszinten kiállítások, workshopok és konferenciák mellett kisebb vendéglátó egység biztosítja a közönség folyamatos bevonását. A kerti pavilon a melegebb hónapokban szolgálna helyszínül a különféle művészeti eseményeknek. A villa rehabilitációja során a történeti szerkezeteket megőrizte, miközben a belső tereket modern, rugalmas rendezvényterekké alakította, ahol az emeleti galériás blokkok kiállítások és műtermek számára biztosítanak teret.
Megkérdeztük a tervezőt
Miért épp Brenner-villára esett a választásod?
Szombathelyi vagyok, ezért valamilyen helyi kérdéssel szerettem volna foglalkozni. Fontosnak tartottam, hogy egy kihasználatlan, de jelentős épület fennmaradjon, és a Brenner-villa a belváros egyik ikonikus épülete, ezért esett rá a választásom.
Tudtad amikor elkezdted, hogy az egyházmegye már megvette és felújítja az épületet?
Nem, amikor kiválasztottam a témát, még nem tudtam, de gyorsan kiderült. Akkor még nem kezdődtek el a felújítások, ezért a diplomamunka keretein belül dolgoztam ki egy koncepciót az épület fennmaradására és értékmegőrzésére.
Milyen szempontok vezéreltek az új funkció kialakításánál?
A villa eredeti barokk struktúrája meghatározta a lehetséges alaprajzi kialakítást. Szerettem volna megtartani a nagy tereket és a traktusokat, ezért egy kulturális és művelődési funkciót képzeltem el. Fontos volt, hogy a helyi művészeknek bemutatkozási lehetőséget nyújtson a városban.
Milyen kihívásokkal szembesültél a tervezés során?
A legnagyobb kihívás az volt, hogy a 200 éves épület barokk struktúráját méltó módon kezeljem, miközben teljesen új funkciót alakítok ki. Különösen a földszinti alaprajz és a felső tetőemelet megtervezése volt bonyolult, hogy az új és a régi elemek jól együttműködjenek, de elkülöníthetők maradjanak.
Mennyire volt része a koncepciónak a villa környezete, a park és a pavilon?
A parkrendezés és a pavilon a diplomamunka szerves része volt. A célom az volt, hogy a villa és az új funkció harmonikusan kapcsolódjon a meglévő park struktúrájához, anélkül, hogy radikálisan átalakítanám azt. A külső falakat megőriztem, a belső terek viszont teljesen az új funkcióhoz kapcsolódnak.
Milyen hatással lehetett volna a diplomamunka a város kulturális életére?
Az elképzelésem szerint a villa olyan induló pont lehetett volna a helyi művészek számára, ahol bemutatkozhatnak és elindíthatják a pályájukat, anélkül hogy más városokba kellene menniük. Ez egy kezdeti, inspiráló tér lehetett volna a helyi művészeti közösség számára.