Milyen tojást tálaljunk a húsvéti sonkához? - A kérdés aktuális és jogos hiszen a laikus fogyasztó csak nehezen tud különbséget tenni tojás és tojás között: nézegeti a dobozt, a csomagolást és a méretet, az árán túl azonban legfeljebb a sárgája színéből ítél. Ha tetszetős, megnyugszik. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a tojások (elvileg kötelezően szereplő) kódszámai a tudatos választáshoz elengedhetetlenül fontos információkat tartalmaznak arról, honnan való, milyen alomból származik a tojás. (0: biotojás, 1: szabadtartásos, kifutós tartási rendszerben termelt tojás, 2: különböző istállózott, de nem ketreces tartás, 3: ketreces tartási mód….- de erről bővebb keretes írásunkban olvashatnak)
Belvárosi és piaci tojásbeszerző körúton
A felderítést a piacon kezdtük, gondolván, házi vagy „kapirgálós” tojást itt, idős és kendős néniktől lehet a legolcsóbban beszerezni. Nem csalódtunk, a kínálat bőséges, egyedül 0-ás vagy 1-es kódszámút nem találunk, azaz hivatalos bélyeggel ellátott alternatív vagy bio-tartásból származót. Nagybani ketrecest és mélyalmosat annál inkább, tetszetős óriás-mérettől az apróbbig, mennyiségi korlát nélkül, akár százasával is vásárolhattunk volna belőle. Kód nélküli „házi”-nak nevezettet is kaptunk, szigorúan idős néniktől vásároltunk.
A külvárosi konténer-nagykereskedéseket hanyagoltuk, ezekben legalább négy-ötféle tojás minidig kapható, jobb helyeken az összes kódszám fellelhető. Így célzottan a kisebb belvárosi üzletekre koncentráltunk. A Sparban azonban csak 3-as kódszámú ketrecest találtunk. A Fő téri Match-ban nagyobb volt a választék, végre kaptunk bio-tojást. Döbbenet, de itt 26 forint körüli áron francia, meglehetősen apró és gyanús külsejű tojásokra is bukkantunk. Nagy volt a kísértés a vásárlásra, de meggondoltuk magunkat. Maradtunk inkább még a standard, mindenhol futó Farm tojásnál, szintén ketreces tartásban.
A tojás-tesztelés módszertana
Gondosan kiválogatva, bejelölgetve és beszámozva, ugyanannyi ideig főztük őket. Arról, hogy melyik tojás honnan származik, mélyen hallgattunk. A gyanútlan, áldozatkész kollégák egyenként kóstolták végig a tányérok tartalmát: megvizslatták, ízlelték, és minősítették őket, majd sorrendet állítottak. Végül lelepleztük a versenyzőket, és összevetettük előzetes elképzeléseinkkel. Lássuk:
1. tányér
Nagy méretű és egészséges színű. A sárgája ízletes, a fehérje semlegesebb, de kielégítő, elsőre meglepetés: valóban jó. Boldogok vagyunk, mindenkinek ízlik.
Megfejtés: a „háztáji”- piaci
A tojásokat egy idős nénitől vásároltuk, a szombathelyi piac első csarnokában. A néni kis tételben árult, a fejkendő ugyan hiányzott, de hihetőnek tűnt a kínálás, miszerint valóban kapirgálós tyúktól származik. Az mindenesetre feltűnt, hogy nem nagyban termelhetik. Darabját 35 forintért árulta. Büszkén mutatta, hogy tojása „tiszta”: ”Látja, ebből látszik, hogy házi, nincs megbélyegezve, ebből is látni teszik, hogy házi.”
2. tányér
Méretre kifejezetten nagyok, színük kívülről egészségesnek tűnik. Azonban a főzés után kollégáim gyanúsnak találták feltűnően pirosas, élénk árnyalatát. Ízre kifejezetten édeskésnek ítélték, mintha tartósítós lenne – közölte egyikük. Nem jó – összegzett fotósunk. Ennyiben maradtunk, túl sárga, és a fehérjéje is furcsa ízű.
Megfejtés: a „házi” piaci
Szintén idősebb, őszes hajú nénitől vásároltuk. Látszott, nagyban foglalkozik a tojással, mindenfélét árul még, savanyúságokat és egyéb háztáji csemegéket. A számozás az ő tojásáról is hiányzott, amikor érdeklődünk, miért nem használ bélyeget, a néni felháborodott: ettől házi, oktatott ki. Négy darabot kértünk, ezen is morgott: tőle nagyban szoktak, nem ennyit. 34 forintért kaptuk darabját.
3. tányér
Végre, sóhajtott fel fotósunk: „Ennek megint tojás íze van”. Ragad a foghoz – állapította meg főszerkesztőnk, a fehérje is ízletes – vágta rá újságírónk, - és természetes színű. Méretre kicsi, de van benne anyag. – ez volt az összegzés.
Megfejtés: a mélyalmos (2-es kódszámú) - piaci
A piacon nagyban kereskednek vele, mindenféle méretben kaphattunk volna, mi a helyesebb kisebbre voltunk kíváncsiak, ennek az ára is roppant baráti: 25 forint per darab. Mosolygós fiatal eladók, ráadásul nem néztek ki a pár darabos tétel miatt.
4. tányér
Színe inkább sápatag. - mustrálták. Gyermekkorom tojása – bökte rá kolléganőnk, majd a sárgájára mutat: ott azok a kis zöld elszíneződések. „Na ilyenek voltak nagyanyám kapirgálós tyúkjainak tojásai is.” Ízében nem csalódtak, egyöntetűen finomnak ítélte mindenki. Fotósunk kritikaként jegyezte meg: sárgája túl száraz, és kevésbé jó ízű, mint például az 1-es számúnál, a fehérje viszont ennek a legremekebb.
Megfejtés: a „bio” tojás a Match-ból
A beszerzésről érdekességeink nincsenek, boltban vásároltuk, meglehetősen húzós áron: 75 forintért darabját.
5. tányér
Héjában még: normál méretű és színre tetszetősnek tűnt. Megfőzve viszont mindenki kibökte: ez gyanúsan sárga, ami nem jót jelent. Ízre sokkal erősebbnek ítélték, mint az előzőeket. „Mintha megsózták volna.” – jegyezte meg valaki, és tényleg. Intenzív, talán túl erős a fehérje íze is.
Megfejtés: a Match - Farm tojás – ketreces tartásból
Dobozán tanyasi látkép, vásárláskor odaképzeltük a kapirgáló tyúkokat az udvarára. Ehelyett a felirat szerint a legvacakabb ketreces tojást rejti. A „Farm” tojásba mindenütt belebotlunk, ezért is esett erre választásunk. Mi 40 forintos darabáron szereztük be.
6. tányér
Gyanúsan élénk színű, egyértelműen mindenki műtojás-nak mondta. Többen egy harapás után fogyasztásra alkalmatlannak minősítették. Semmilyen íze sem volt: „Nem intenzív, nem sós, de nem is jó”.-így férfi kollégánk. „Olyan mint a gyümölcsösnél az óriás alma, nagy és szép, de minek, mert íze semmi.” – közölte főszerkesztőnk.
Megfejtés: a ketreces piaci tojás
Hatalmas mérete miatt gondoltuk tesztelésre érdemesnek, a piacon egy kereskedő árulja. A tojás nem akar másnak látszani, bélyeggel ellátott, hármas kódszámú volt. 32 forintos darabáron jutottunk hozzá.
Nem minden tojás, ami sárga – értékelésünk
A szerkesztőségünk tagjai látatlanban a következő sorrendet állították fel: a toplista első helyezettje az a 1-es számú háztájival szoros versenyben a biotojás lett. Összességében mind a két fajtát hasonlóan jónak tartottuk. Még dobogós helyre került a mélyalmos. Futottak még kategóriába a Farm tojást helyezték a kollégák. Viszont a házi-nak mondott, valamint a piacon vásárolt ketreces tojás egyértelműen negatív értékelést kapott. Ez utóbbi egyenesen ehetetlen a minősítés szerint.
Ár-minőség arányról elmondható: a legdrágább bio a legjobb, de a legolcsóbb korántsem a legrosszabbat takarja. Ár-érték alapján egyértelműen az általunk 1-essel jelölt háztáji tojás nyert, de nagy tanulsága a tesznek, hogy látatlanban piacon nem biztos, hogy érdemes háztájinak tartott tojást beszereznünk. Ki tudja, hol kapirgál az a házi tyúk is!? Megnyugtató hír azonban, hogy a tojás kódszámai mögött valóban minőségi különbségek is felfedezhetők, a jobb körülmények között tartott tyúkok csöppet sem rejtélyes módon tényleg ízletesebbet tojnak. Nem is beszélve arról, hogy kevésbé kell lekiismeretfurdalást éreznünk amiatt, hogy megvásároltuk őket.
Mi is az a „ketreces” tojás?
Nemcsak Magyarországon, de az egész kelet-európai régióban egyetlen állati eredetű élelmiszer van, amelynél létezik állatbarát gazdálkodásból származó alternatíva a boltok polcain, ez pedig a tojás.- Ezért is kell odafigyelnünk, milyen kódszámmal ellátott tojást fogyasztunk.
Kódokról
A boltok polcaira kerülõ tojástartókon szerepelnie kell a tartási mód megjelölésének. A 0 a biotojást jelenti, az 1-es azt, hogy szabadtartású, vagyis udvaron kapirgáló, igazi falusi tyúk tojta. A 2-es jelölés gázosabb, ott a tyúkok már elzártan, zsúfoltabban élnek, de valamennyire még mozoghatnak (mélyalmos tartás), viszont a 3-as a legszemetebb tartási módról tanúskodik. A tyúkok testméretüknél alig nagyobb ketrecekben élnek, soha nem látnak természetes fényt, szárnyukat, csõrüket levágják, futószalagon szállítják õket a halálba. Keltetéskor csak a nõstényeket tartják meg, a kakasokat ledarálják vagy elgázosítják.
Képtelenek a szárnyaikat kiteregetni, porfürdőzni, kapirgálni, fészket építeni. Mindezeket lehetetlen megvalósítani egy A4-es lapnyi területen - 1 tojótyúk számára az ilyen rendszerekben épp ennyi áll rendelkezésre. A tudomány állítása szerint az állatjólléti problémák a ketreces tartás szükségszerű velejárói, az állatok számára komoly szenvedéssel járnak.
Meddig hagyjuk, hogy 5 millió tojótyúk miattunk szenvedjen?
Az Európai Unió nem véletlenül már 2012-től tiltja a hagyományos ketreces tojótyúktartást. Helyette egy módosított, úgynevezett feljavított állattartási rendszert ír elő. Hollandiában és Ausztriában ennek ellenére egyáltalán nem forgalmaz egyetlen szupermarket sem ketreces tartásból származó tojást. Európában egyébként Magyarországon a legmagasabb a tojásfogyasztás 284-287 darab/év/fő, míg az Európai Uniós átlag 220 darab/év/fő. A tojótyúkállomány hozzávetőlegesen 15 milliós, ebből kétmillió tenyészállat, mintegy ötmillió az úgynevezett intenzív tojótyúk, amely piacra termel, háztáji körülmények között pedig 8-9 millió tyúkot tartanak.
Forrás:http://tudatosvasarlo.huTartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
