Mintha kevesebb lenne a gólya mostanában – gondolják sokan. És valóban, az elmúlt tíz évben megcsappant a gólyaállomány.
1997 volt a fehér gólyák fekete éve Magyarországon. A Vas megyei adatok alapján a 1988-90-es években a korábbi 240-250 párról 330-340 párra nőtt az állomány. '97-ben azonban a visszatérő madarak nagyon zord időjárással találkoztak, sokan nem is élték túl a tavaszi hideget. Ekkor csökkent vissza a számuk 190 párra. Ez az adat pedig azóta sem nőtt.
- A '90-es évek végén úgy nézett ki a dolog, hogy ha nagy változás nem lesz, akkor 2020-ra eltűnnek a gólyák a megyéből. Ez azóta hál' Istennek megváltozott – mondja Barbácsy Zoltán, az Őrségi Nemzeti Park szakreferense. - Mostanra azért már látni már a fényt az alagút végén, hiszen ez a közel 200 pár, ami nálunk a megyében fészkel, évek óta stabilitást mutat. Az országos átlag 5-6 pár/négyzetkilométer, a vasi ezzel szemben 8-9, ami mindenképpen büszkeséggel tölthet el minket. Ami azonban lesújtó, hogy közel 30-40 százaléka a már megépített gólyafészkeknek üresen áll vasban. Új fészek pedig csak elvétve épül.
A szakember elmondta, hogy a legtöbb gólyapusztulásért a magasfeszültségű vezetékek a felelősek. A gólyák ugyanis az elektromos oszlopok tetejére rakják a fészkeket, a fiatal madarak pedig szárnypróbálgatásuk közben csapódnak a vezetékeknek, az áramütés pedig az esetek többségében azonnal végez a madarakkal. Ha olykor-olykor túl is élik az állatok, akkor is a legtöbb esetben amputálni kell a szárnyukat, soha többé nem fognak tudni már repülni. A környéken ily módon fogyatékossá lett gólyákról a kőszegi Chernel kertben gondoskodnak. Sok madár a sérülés ellenére is fészket rak a kifutóban és fiókákat nevel. A sérült madarak fiókái pedig felnőve csatlakoznak szabadon élő társaikhoz.
- Folyamatosan dolgozunk azon, hogy fészek magasítókat és egyéb eszközöket helyezzünk ki a villanyoszlopokra, amik megvédhetik a madarakat. Ez a legfontosabb, ha meg akarjuk óvni a vasi gólyákat – folytatta eszmefuttatását Barbácsy.
Internet sztárok
Az áramütés nemcsak lokális probléma, hanem az ország egészén gondot okoz. Lendvai Csaba, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa is elsőként a magasfeszültséget említi a gólyák fő ellenségének.
- 7025 regisztrált fészkünk van Magyarországon. Ezek azok a gólyafészkek, amiket kutatók vagy lelkes természetbarátok közzé tettek a www.golyak.mme.hu-n. Ez egy olyan kezdeményezés, ami nagyban segít nekünk szakembereknek abban, hogy képet alkothassunk, hol vannak fészkek az országban, melyik fészek maradt üresen, hol kotlanak a gólyamamák és mennyi fióka kelt ki a tojásokból. A felmérések azt mutatják, hogy országosan körülbelül 5500 párunk van. Ez mindenképpen jó adat Európában, ha pedig területarányosan nézzük, az egyik legjobb. A listavezető egyébként Lengyelország, ahol 30.000 regisztrált párról tudnak – ismertette az adatokat az ornitológus.
A gólyák lassacskán az internet sztárjai lettek. A gólyafigyelő oldalon ugyanis webkamerák is működnek, így például a nagyhalászi gólyafészket is madárperspektívából nézhetjük. Türelem és szabadidő kérdése, de akár a szemünk előtt is felnőhetnek a nemrég kikelt fiókák.
DDT, a halálos méreg
Magyarországon is használták a DDT-t. A mezőgazdaságban, nagyüzemben és a konyhakertekben éppúgy használták a rovarok ellen. Egészen 1965-ig, amikor is rájöttek, hogy a DDT a táplálékláncba bekerülve, a csúcsragadozók testében felhalmozódva, azokat is megöli. Ekkor Magyarországon, a világon elsőként, vonták ki a forgalomból.
- Nagyon szigorú rostán kell átmennie annak a vegyszernek, amit növényvédőként forgalomba hoznak. Állatkísérleteket végezni ezekkel a szerekkel nem lehet, így matematikai modellekkel próbálják a vegyészek kikövetkeztetni, hogy veszélyes lehet-e az adott szer alkalmazása vagy sem – magyarázza az engedélyeztetési eljárást Dr. Kalotás Zsolt természetvédelmi szakértő, a mezőgazdasági szerek és az élővilág kapcsolatának kutatója. A szabályok megkötik a gazdák kezét, akiknek elvileg csak és kizárólag olyan vegyszerrel szabadna permetezni, amik engedélyezve vannak. A permetezési naplóban pedig minden egyes adatnak benne kell lennie, hogy bármikor vissza lehessen keresni, mit szórtak ki a földekre. Azt csak zárójelben teszem hozzá, hogy a naplót is meg lehet hamisítani, így elvileg bármi kikerülhet a növényekre.
Legutóbb 2005-ben okozott egy gazda tömeges madárpusztulást. Gyomaendrőd közelében közel 50 daru hullott el vegyi mérgezés következtében. A későbbi nyomozás kiderítette, hogy az állatok rég betiltott növényvédő szerrel kezelt búzát fogyasztottak, emiatt pusztultak el.
- A gólyák esetében ez a veszély kevésbé fenyeget, mivel a szántókat csak ritkán látogatják és nem is fogyasztanak magokat. A lepermetezett rovarokat azonban megehetik, egy-két gólya pusztulás esetben pedig komoly a gyanú, hogy azt permetszer felhalmozódása okozta. A laboratóriumi vizsgálat azonban csak akkor lehet eredményes, ha konkréten tudjuk, hogy mit is keresünk. Ezek mondjuk évi egy-két esetet jelentenek, tehát komolyabb veszteséget a gólya állományban nem okoznak. Ami ennél sokkal komolyabb gond, az az afrikai telelőhely. A fekete kontinensen ugyanis még mindig használják a DDT-t. A malária szúnyogok ellen másképp nem is tudnak védekezni, de sajnos a vegyszer ott nem egy gólya halálát okozza – zárta szavait Kalotás.
Nemrég egyébként vasban is volt egy gyanús eset. Gasztony közelében találtak egy gólyatetemet, aminél vegyszeres mérgezésre gyanakodtak. Mivel azonban a laboratóriumi vizsgálat drága is és eredményre is csak akkor vezetett volna, ha konkrét szert keresnek, a természetvédők ezért nem kezdték el az ez irányú vizsgálatot.
Vegyszeresen népszerű
A vegyszerek nemcsak a gólyák étrendjében jelentkezhetnek. Áprilisban járta be a kék gólya híre a világsajtót. Egy Németországba hazatérő gólya a normális fehér-fekete színek helyett kékben pompázott. Az ornitológusok arra gyanakodtak, hogy vándorlás közben egy kék festékkel szennyezett tóban fürdött meg. A kék gólya egyébként mára már turista látványossággá avanzsált.
