Szóval miért is kiknek lenne érdemes megnézni ezeket a filmeket, amiket a Savaria Mozi kamaraterme kínál november 5-től januárig minden kedden és pénteken kora este? Hát persze, hogy azoknak, akik szerint a magyar film a nemzeti tudat formálásában a színházzal, irodalommal egyenrangú, hatásos művészet. És akiknek a magyar mozi nem valami genetikusan depressziós és ugyanakkor érdektelen, művészkedős és zavaros jelenség. Akik úgy tudják, hogy igenis képes volt (és például a vadiúj A nagy füzet-et és Isteni műszak-ot elnézve mostanra sem felejtetett el) élvezhető és izgalmas, igazi karakterekkel elmesélt és drámai darabokat elénk rakni. És úgy és arról elgondolkodtatni minket vagy szórakoztatni, ahogyan a világon más filmcsináló nem fog...
Aki szerint a film csak puszta látványosság és hatáskeltés, a hétvégi randi vagy az unaloműzés kelléke, annak ezek a honi filmtörténeti mérföldkövek biztosan érdektelenek lesznek. De aki meg akar tudni valamit arról, milyen volt és miért pont ilyenné lett ez az ország, mint amilyen nagyjából a rendszerváltás vagy az ezredforduló időszakára lett, az jöjjön el bátran! Ilyen okból a megszállott filmfanatikusok mellett bátran ajánlhatóak ezek a válogatások érettségiző, a XX. század történelmét és művészetét tanuló diákoknak és tanáraiknak (a szó szerint közönségbarát belépődíjjal őket biztosan megcélozták a szervezők).
Szónoklatok és szabadságharcok helyett mozizzon!
Ne jöjjön az se, akinek a nemzeti öntudat inkább a hazug, üres szóvirágokkal tűzdelt politikusi szónoklatok és szlogenek vagy a politikai riválisok kirekesztése szintjén izgalmas dolog! Mert itt három hónapon át nem lózungokat, hanem a magyar sors olykor drámai vagy tragikus, máskor ironikus vagy éppen groteszk, de mindenképpen igaz és nekünk érvényes ábrázolását kapja majd. Nem kevésszer provokatívan, vitára ingerlően. Ezek az alkotások és a sorozatok - már csak a filmek minősége, hazai és egyetemes presztízse miatt - hatásosabb érvek a hazafiság mellett, mint bármilyen mostanában divatos, homályos és manipulatív szabadságharcosdi.
Bár a sorozat egésze az 53 magyar film címet viseli, a következő három hónapban Szombathely belvárosi mozijában 22 magyar filmtörténeti csemegét ízlelhetünk meg vagy újra. A január-február fordulóján az egész vállalkozás bevezetőjének szánt, Szőts István életművét és hatását bemutató válogatás után a folytatást három téma köré csoportosították a szervezők. Novemberben a „vidéki” Magyarországé, decemberben a történelem csapdáiban és harapófogójában küzdő emberé, végül januárban a magyar film szórakoztató-populáris próbálkozásaié lesz a főszerep.
A szolgasorsnak vége?
A paraszti-mezőgazdasági múltú, nagyrészt vidéki Magyarország napjainkban megint fájóan aktuálissá váló gondjairól, dilemmáiról és drámáiról szólnak a következő napoktól látható darabok. Itt lesz a magyar neorealizmus egyik alapfilmje, a Rákosi-féle hatalomátvétel előtt két perccel megszületett Talpalatnyi föld. Az 1978-ban Oscar-jelölésig jutó, Németországba telepített és ott a halálgyárak tényével szembesülő magyar parasztok történetét elmesélő Magyarok. A sematikus, ideológiai maszlagokat szajkózó és lebutított állami filmgyártást más hasonló alkotásokkal együtt felrázó-megváltoztató, nemzetközi sikert arató Körhinta (a zseniális Soós Imrével és a fiatal Töröcsik Marival).
A saját jogán, de kicsit a Szegénylegények mellőzése miatt is Cannes-i nagydíjat bezsebelő, költői és pokolian erős képekkel operáló, a magyar falu történetét a Horthy-korszaktól a ’60-as évekig összefoglaló Tízezer nap (aminek negyedóra hosszúságú 56-os jelentében szabadságharcként emlegetik az éppen zajló forradalmat!). A Húsz óra riportszerű drámája az körülmények kényszerével egymásnak uszított falusiakról. Az egyik legszebb magyar filmes szerelmi dráma, a Bakaruhában. És Kosztolányi gyilkossá váló, falusi származású pesti cselédlányának, Édes Annának és Fazekas Mihály örökérvényű paraszthősének, Lúdas Matyinak a celluloidra fordított történetei.
Az AGORA Savaria Filmszínház magyar filmekből összeállított első sorozata
(támogatók: Magyar Művészeti Akadémia és Art Mozi Egyesület)
november 5. 17 órakor - Bán Frigyes: Talpalatnyi föld (1948) 97’
november 7. 17.30-kor - Fábri Zoltán: Magyarok (1978) 105’
november 12. 17.30-kor - Fábri Zoltán: Körhinta (1956) 90’
november 14. 17.30-kor - Kósa Ferenc: Tízezer nap (1967) 103’
november 19. 17.30-kor - Fábri Zoltán: Húsz óra (1965) 108’
november 21. 17.30-kor - Fehér Imre: Bakaruhában (1957) 92’
november 26. 17.30-kor - Fábri Zoltán: Édes Anna (1958) 84’
november 28. 17.30-kor - Ranódy László és Nádasdi Kálmán: Lúdas Matyi (1949) 100’
az előadások előtt rövid bevezetőket tart Vágvölgyi András médiapedagógus
belépődíj: 200 HUF