A 110 éve született Frida Kahlóra egy izgalmas rendezvénysorozattal emlékezik meg a Szombathelyi Képtár. Február 23-án, csütörtökön a kiállításhoz kapcsolódóan konferenciát szerveznek, 13 órától. Másnap pedig a Agora-Savaria Moziban lesz filmvetítés.
Frida Fiestas konferencia előadói @ Február 23. (csütörtök)
FAJGERNÉ DUDÁS ANDREA: Frida Kahlo és nőművész kortársai Frida Kahlo művészete mexikói és európai női kortársai kontextusában és feminista attitűdje
NAGY ANNA – „Comrade Frida"
Frida Kahlo elköteleződése a kommunista eszmék iránt köztudott. Az élet jobbátételét, a társadalmi igazságtalánságok felszámolását, az ember felemelését a marxista ideológiától remélő festőnő a mexikói kommunista párt tagjaként számos fórumon tette nyilvánvalóvá meggyőződését, hangoztatta nézeteit. Politikai aktivitása, kritikai attitűdje ugyanakkor nem csak a párt tagjaként mutatkozott karakteresnek, hanem jelen volt élete szinte minden megnyilvánulásában. Élet és művészet nála e tekintetben is elválaszthatatlannak bizonyult. Az előadás ennek a sajátos, "ideológiával kikeményített", művészileg ugyanakkor rendkívül termékeny életfelfogásnak és életformának a bemutatására vállalkozik.
SZÉPLAKY GERDA – Nőiség és áldozat. A szenvedés - identitásalakzatai Frida Kahlo festészetében
A keresztény kultúrában a nőiség identitás-keresése az anyaságban talált nyugvópontra. A hagyományos anyaság-kép a gondoskodásban határozza meg a nő feladatát: Máriának saját testéből mindenekelőtt a tápláló mellekhez van joga. Ugyanakkor a gyengéd anya passió-kép csupán, amely a siratásban teljesedik be: az anya szeretése nem más, mint a pusztulásra rendelt test ölelése. A passióra hangolt identitás az áldozathozatalt vállaló Fiú mellett a nőt az érzékiséggel azonosítja, ugyanakkor ebben az érzékiségben nem a test, nem az erotika, hanem csak a könnyek és az érzelmek vesznek részt.
Mi jelent ezzel szemben az, ha egy nő a valódi testi érzékiséget választja önmaga reprezentálására? És mit jelent az, ha nem az anyaságban találja meg identitása gyújtópontját, hanem éppenséggel a fordított áldozathozatalban: a halott gyermek világra szülésében, s ezzel együtt saját teste égető fájdalmában?
NEMES Z. MÁRIÓ: A betegség dialektikája
Előadásomban a művészet és a betegség közti dialektikus kapcsolatot vizsgálom kultúratörténeti kontextusban. A betegség ebben az összefüggésben azért tűnik fel ellentmondásos szerepben, mert egyszerre passziváló, vagyis negatív erő és egyszerre dinamizáló, vagyis pozitív erő. A "beteg művész" toposzában - melynek konkrét példája előadásomban Frida Kahlo - a bezáródásnak és a megnyílásnak kettős mozgása érvényesül. A művész szubjektum azáltal teremti meg önmagát, hogy elzáródik a társadalmi tértől egy esztéticista bensőségességbe, de ebben a bensőben "kifinomul", hiszen a betegség(tudat) a vitalitás újraartikulálását, a művészi érzékenység elektrifikálódását is jelenti.
BORDÁCS ANDREA: Másság mint brand - Identitás-kérdés a Frida Kahlo-életműben
Frida Kahlóhoz és az életművéhez számos olyan jellemző társul, ami az európai művészethez és annak nőideálhoz képest eltérő, s amit az alkotó erényének tudunk be. Kérdés, mindebben mennyi a tudatos brandépítés és mennyi a más (európaitól eltérő) nézőpont szerepe Az előadás azt járja körbe, hogy Frida Kahlónak, illetve a művészetének tulajdonított jellemzők mennyire eredetiek, csak FK sajátjai, mennyiben kötődik a helyi hagyományokhoz. Frida Kahlo életművében az is izgalmas, hogy az egyes motívumai hogyan változtak az életmű folyamán (gyerek-motívum, férfi-nő viszony, szépségeszmény stb. ).
KÉSZMAN JÓZSEF - Sugárzó ego fogságában. Frida Kahlo képei
A cím némileg (persze: szándékoltan) megtévesztő: nem Frida saját képei-festménye, hanem a róla készült fotók körül forog az előadás. A művész mint képsugárzó médium (broadcast) ontotta a róla készült képeket, amelyek nagyobb számban maradtak fenn, mint művészeti alkotásai. A sor azóta sem szakadt meg, napjainkig erős képi toposz, mém, amely befejezhetetlen történetként folyamatosan újragenerálódik. Az előadás analógiákat, magyarázatokat keres a 20. század képkultúrájában...
MARTOS GÁBOR Egy nő a piacon – Frida Kahlo és a műkereskedelem
Az előadás a művésznek az életében, majd a halála után a nemzetközi műkereskedelemben elfoglalt helyét járja körül, kitérve arra is, hogy az életmű bizonyos sajátosságai hogyan befolyásolják az éppen aktuális szereplést. A résztvevők megismerhetik Kahlo árainak alakulását, a legdrágábban elkelt munkáit, valamint legfontosabb gyűjtőit és az ezekben a gyűjteményekben szereplő képeit.
Frida (2002) - amerikai-kanadai életrajzi film @ Február 23. (csütörtök), 19.00, AGORA-SAVARIA FILMSZÍNHÁZ
Frida Kahlo (Salma Hayek) mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott...
1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban.
Frida - a Zsámbéki Színházi Bázis előadása @ Február 24. (péntek), 18.00, Szombathelyi Képtár
Felolvasószínházi fantázia
Frida Kahlo szerepében: Fazakas Júlia
Közreműködik: Menszátor Héresz Attila, Záhonyi Enikő, Gyöngy Zsuzsi
Összeállította és rendezte: Sediánszky Nóra
