Egy ritka gyűjtemény látható december 3-ig a budapesti Centrális Galériában, ahová a Szombathelyi Képtárból is szállítottak installációkat elismert művészektől.
A tárlaton az 1960-as évek auschwitzi magyar kiállításainak újra felfedezett képzőművészeti anyaga kapott helyet. Azt mutatja be a kollekció, hogy a közvélekedéssel szemben a holokauszt a szocializmus korai éveiben sem számított tabunak a képzőművészetben. A kiállítás a CEU Jewish Studies Program és a Blinken OSA Archivum együttműködésében jött létre.
Az egykori koncentrációs tábor helyén működő lengyel múzeum 1960-tól barakkokat ajánlott fel nemzeti kiállítások számára.
Az 1965-ös auschwitzi tárlat Makrisz Agamemnon mauthauseni magyar emlékműve (1959–64) után a korszak második nagyszabású, a holokauszt emlékezetét érintő állami projektje volt. A kiállítás és az ott szereplő művek egy olyan történeti elbeszélést jelenítettek meg, amelyben a hangsúly az antifasizmusra helyeződött - írja a Blinke OSA Archivum honlapja.
Az alkotások azonban hamarosan eltűntek szem elől, a művek történetét, eredeti témáját és kontextusát rekonstruálja a mostani kiállítás.
A történeti kutatás csak nemrég tárta fel, hogy az 1965-ös tárlatot megelőzte egy kisebb kiállítás 1960-ban. A mostani rekonstrukciót előkészítő kutatás során derült ki, hogy a képzőművészet ezen is szerepet kapott: túlélő női művészek (Lukács Ágnes és Káldor Rózsa) közvetlenül háború után készült munkáit állították ki, amelyek tanúságtételként, a történeti elbeszélés hiteles illusztrációiként voltak értelmezhetők.
Sikerült az 1960-as tárlathoz kötni továbbá egy teljesen ismeretlen, Hitlert vámpírként ábrázoló nagyméretű festményt is, és azonosítani a kompozíció alapjául szolgáló művet, a később „nácivadászként” ismertté váló Simon Wiesenthal korai rajzát.
Mindkét 1960-as évekbeli kiállításról teljes mértékben hiányzott a roma holokauszt témája. Ezt szerették volna ellensúlyozni a szervezők azzal, hogy a mostani kiállítás bemutatja a legkorábbi, roma értelmiségiek kezdeményezésére készült hazai művet, Jovánovics György 1974-es, végül meg nem valósult absztrakt emlékműtervét.
A kiállításhoz 2024-ben egy gazdagon illusztrált, 200 oldalas katalógus, a kiállításon bemutatott témákat tárgyaló monográfia készül.
Cebula Annától, a Szombathelyi Képtár igazgatójától megtudtuk, hogy Szombathelyről Kass János, Péri József, Kondor Béla, Konecsni György, Hincz Gyula, Konfár Gyula és Szász Endre installációit szállították Budapestre.
