Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, Gattyán György: ők azok a leggazdagabb magyarok listájának első 10 helyéről, akiknek tevékenységével a 16 év feletti magyar társadalom jelentős része (76%, 68%, 30%) tisztában van - áll az Europion közleményében. Rajtuk kívül még Garancsi István és Szijj László tevékenysége örvend 20% körüli ismertségnek, Felcsúti Zsolt és Veres Tibor tevékenységét ellenben alig ismerik (8%,7%).
Mészáros Lőrinc kormányközeli mivoltával kapcsolatban kevés kétely él a magyar közvéleményben: többen (82%) vannak tisztában a NER-ben betöltött szerepével, mint ahányan ismerik a tevékenységét. Csányi Sándort is a magyarok kb. fele (47%) kormányközelinek tartja, rajta kívül még Garancsi Istvánt érzékelik sokan (32%) a kormányhoz közelállónak. Általánosan elmondható – Csányi Sándor és Gattyány György kivételével –, hogy a 10 leggazdagabb magyart többen tartják kormányközelinek, mint ahányan a tevékenységükkel tisztában lennének. Jellemző továbbá, hogy a Tisza-szavazók és az egyéb ellenzéki pártok szavazói sokkal nagyobb aránya érzékeli a top 10 magyart kormányközelinek, mint a kormánypárti szavazók. Részleges kivétel Mészáros Lőrinc személye, róla még a kormánypárti szavazóknak is közel háromnegyede (73%) gondolja, hogy kormányközeli.
Összességében elmondható, hogy a gazdagokkal szembeni előítéletek és negatív asszociációk általánosak a magyar társadalomban. A magyarok 77%-a szerint a gazdagok jellemzően tisztességtelen módon gazdagodtak meg, 70% szerint egy egészséges társadalomban nincs helye “szupergazdagoknak”, 76% támogatná a gazdagokra vonatkozó különadó valamilyen formáját, 70% szerint szoros NER-es kapcsolatok nélkül lehetetlen meggazdagodni ma Magyarországon és 76% szerint a politika mindig is a gazdagok érdekeit helyezi előtérbe. A leginkább előítéletesek e tekintetben politikai blokkok szerint vizsgálva a kérdést a Tisza-szavazók csoportja, a demográfiai csoportok között meg az alacsony jövedelműek azok, akikben a legerősebb az ellenérzés a gazdag magyarokkal szemben.
A magyarok relatív többsége (40%) 500 milliós-1 milliárdos vagyonra (ingatlanokkal ingóságokkal, pénzügyi vagyonnal együtt) teszi azt a szintet, amely fölött ma jelenleg gazdagnak tekinthető valaki (III.ábra), azonban a magyarok 12%-a szerint már 50 millió forint is elég a gazdagsághoz. Az alacsony jövedelműek körében nem túl meglepő módon valamivel alacsonyabban van a gazdagság mércéje (34%-uk szerint 50, vagy 100 millió forint feletti vagyonnal tekinthető már valaki gazdagnak). Ennél meglepőbb, hogy a fővárosiak az országos átlagot messze meghaladó aránya (38%) teszi erre az 50-100 millió forintos szintre a gazdagság belépési küszöbét.
Hasonló eloszlások születtek arra a kérdésre adott válaszoknál is, hogy mi az a vagyoni szint, amivel elégedettek lennének már a magyarok. Ebben a megközelítésben azonban markánsabban kirajzolódik, hogy az alacsonyabb státuszúak (iskolázottsági és jövedelmi kategóriákban vizsgálva a kérdést) kevesebbel is beérnék: a gimnáziumi érettségivel nem rendelkezők és az alacsony jövedelműek 39%-a már az 50-100 milliós vagyoni szinttel beérnék a diplomások 18 és a magas jövedelműek 16%-ához képest.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
