2012 májusában a magyarok mindössze az ötödik legsúlyosabb problémának tartották az egészségügy helyzetét. Tavaly ősszel viszont már a megkérdezettek 33 százaléka mondta azt, hogy az egészségügy az ország legsúlyosabb problémája, amely fontosabb, mint a bevándorlás és a gazdasági helyzet is.
Mindez a Political Capital és a Friedrich-Ebert-Stiftung szerdai konferenciáján hangzott el, amelynek témája az volt, mennyire van rossz helyzetben a magyar egészségügy, és mit érdemes tenni vele. Utóbbiról ellenzéki politikusok is vitatkoztak, a kormány képviselőit viszont hiába hívták, nem jelentek meg a rendezvényen, miközben szinte az összes ellenzéki párt képviseltette magát.
Már a politikusok is szenvednek az egészségügyben
A magyar egészségügy helyzetéről a közelmúltban jelent meg egy állami jelentés, amely lesújtó képet fest a magyar alapellátás és a kórházak állapotáról. A főbb megállapítások szerint tízezreket lehetne megmenteni egy jobb egészségügyi rendszerrel, mégis egyre kevesebbet költ a területre az állam. A háziorvosok elöregednek, egyre több körzetben betöltetlenek a praxisok, miközben csak tavaly közel hatszáz orvos hagyta el az országot.
Az ellenzéki kerekasztal-beszélgetésen hamar kiderült, hogy szinte minden politikusnak van egy személyes sztorija arról, mi is a baj a magyar egészségüggyel.
Én egy évvel ezelőtt elmentem segédápolónak egy budapesti kórházba. Ott a legalját tapasztaltam meg, a szó szoros és átvitt értelmében is
– mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke. Például, hogy akkora a forrás- és az emberhiány, hogy a nővérek kötik be az infúziót az orvosok helyett, sőt olyat is látott, hogy a fiatal orvos helyett az éjszakás nővérnek kellett intubálnia egy beteget.Borzalmas állapotok vannak
– mondta.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Szakács László arról beszélt, hogy igencsak meg volt lőve, amikor egyik péntek este begyulladt a füle. A baranyai képviselő azt mondta száz kilométer kellett autóznia, mire orvoshoz tudott jutni.
Nekem volt autóm, és tudtam tankolni, ez volt a VIP-szolgáltatás
– mondta, majd hozzátette, hogy Észak-Baranyában, ahol él, sok faluban csak egyszer megy a busz naponta, ezért bejutni egy kórházba igencsak nagy erőfeszítést igényel. Én a Nagykunságban élek, amely a legrosszabb egészségügyi mutatókkal rendelkezik Borsod megye után az országban. Itt az a VIP-ellátás, ha egyáltalán be tudsz jutni a karcagi kórházba
- mondta később Lukács László György, a Jobbik frakcióvezető-helyettese is.
Szakács szerint az emberek két dolgot várnának el az egészségügytől, legyen biztonságos és elérhető, azonban pont ez a két dolog hiányzik belőle. Egyre inkább elöregszenek a háziorvosok, miközben csak nagyon kevesen érkeznek a helyükre, a betegjogi rendszer pedig túl van terhelve,mindössze 21 ember foglalkozik országosan a közel százmillió orvos-beteg találkozás felülvizsgálatával.
Az MSZP-vel is együttműködne a Jobbik
Az olyan ellenzéki pártokat, mint például a Jobbik vagy az MSZP, néhány éve még a retorikájuk és a programjuk és élesen megkülönböztette egymástól, ezen a beszélgetésen azonban szinte minden résztvevő egyetértett abban, hogy az egészségüggyel sürgősen kezdeni kell valamit. Sőt, Lukács László György, a Jobbik frakcióvezető-helyettese azzal indított, hogy szerinte az egészségügyet ki kell ragadni a napi politikai harcok szintjéről, a politikai pártoknak pedig egyet kell értenie abban, hogyan tudnák megreformálni a rendszert, másképp ugyanis nem fog menni.
Ehhez pedig a pártja hajlandó lenne megállapodni, akár az MSZP-vel is. Hozzátette, hogy az ellenzéki pártok között ebben a kérdésben szerinte konszenzus van. Utána viszont megjegyezte, hogy ez az együttműködés alapvetően a hatalmon lévőkön múlik, azaz a Fidesz-KDNP-n. De mit kellene tenni?
Már Pozsonyban is jobban keresnek az ápolók
Az egyik legtöbbet emlegetett pont a finanszírozási kérdés volt. Szabó Tímea szerint
tűzoltásszerű
béremelésre van szükség az ágazatban, mert egy ápoló jelenleg már Pozsonyban is többet keres, mint Budapesten, nem is kell Németországig elmennie. Szerinte a progresszív adórendszer bevezetésével és a korrupció visszaszorításával lehetne többszáz milliárdos pluszforrásokat bevonni rendszerbe.Lukács László azt mondta, egy egyszeri átcsoportosításnál sokkal fenntarthatóbb megoldással kell előállni.
Nem adóemelésről beszélek, hanem hogy hol lehet hatékonyabbá tenni az egészségügyet
– mondta. Azt is hozzátette, hogy amíg hatvan milliárd forintból meg lehet szervezni egy választásokat eldöntő rezsicsökkentési kampányt, addig a kormánypárti politikusok nem fognak százmilliárdokat beleönteni az egészségügybe, az ugyanis kevésbé látványos.Szerinte többek között ezért is kellene nyilvánossá tenni a kórházak teljesítményadatait. Ezt jelenleg azért nem teszik, nehogy nyilvánvalóvá váljanak a minőségbeli különbségek az egyes intézmények között. Ha viszont nyilvánvalóvá válnának, Lukács szerint az adott térségben élő emberek kikényszeríthetnék a képviselőjüktől a változást.
László Imre, a Demokratikus Koalíció egészségügyi kabinetjének vezetője, egykori kórházigazgató szerint a fő gondot a társadalombiztosítási járulék megszüntetése okozza. Ezt ugyanis a kormány pár évvel ezelőtt adónemmé alakította, ez pedig lehetőséget teremtett arra, hogy az abból befolyó pénzeket végső soron eltüntessék a költségvetésben, azaz a TB-ből befolyt pénzeket ne feltétlenül az egészségügyre fordítsák.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke pedig azt mondta, az a pénz, amire az egészségügyben szükség lenne, megvan, hiszen az ország össznemzetgazdasági bevétele többtízezer milliárd forint.
Pénz arra van, amire akarjuk
– mondta.
Ő a problémát a szuperminisztréumi rendszerben látja, amelyben az egészségügynek nincs külön minisztériuma, így minisztere se.
Az egészségügy sorsa attól függ, milyen erős annak a személynek a lobbiereje, aki a területért felelős
– mondta. Abban azonban a többi politikus is egyetértett, hogy Balog Zoltán miniszter nem tudja kellő súllyal képviselni a területet.Egy terrortámadás látványosabb, mint az elsorvadó egészségügy
Miért van az, hogy minden kormánynak beletörik a foga bármilyen átalakításba? A feudális egészségügyi struktúrát hogyan lehetne lebontani?
– kérdezte a politikusokat a beszélgetés moderátora. Erre először az egykori kórházigazgató, László Imre válaszolt. Szerinte a főorvosok hatalmi pozíciója alapvető akadályát képzi az átalakításoknak.Ő például amerikai mintára a saját kórházában bevezette azt a gyakorlatot, hogy az orvosok a gyógyítással foglalkozzanak, minden más ápolási kérdésben viszont a nővérek dönthessenek. Ezzel a változtatással jelentősen több fekvőbeteg ellátását tudtak bevállalni. Szerinte a példa azért nem lett ragadós más kórházakban, mert ezzel megnyírbálták volna a főorvosok hatalmát, és mivel a helyi politikusokat elsősorban ők kezelik, ezért nagy a lobbierejük.
Semmilyen olyan változtatást nem lehet átvinni, amit az orvosok nem akarnak, először velük kell beszélni
– mondta Hadházy Ákos. Hozzátette, hogy még a jól fizetett orvosokkal is beszélni kell, mert nem az az ördögtől való, hogy ők sokat keresnek, a baj az, hogy van, aki csak százezret keres, pedig a tudása alapján több járna neki.Hadházy szerint egyébként a figyelemfelkeltés a legtöbb, amit az ellenzék tehet. Például, hogy elmondják, hogy Magyarországon két és félszer többen halnak meg gyógyítható betegségben, mint a fejlettebb uniós államokban. Ez pedig 13 ezer embert jelent évente.
Egy terrortámadásnál össze lehet számolni a halottakat az utcán, ezeket a halottakat nehezebb
– tette hozzá.
