Szombat délelőtt, tíz óra. Ekkor érkeztem meg Sárvárra, ahol ezen a hétvégén rendezték a Simon-Júdás napi vásárt. Aki esetleg nem tudná, ilyenkor egy hétvégére lezárják a város jelentős részét, hogy átadják a helyet az árusoknak és persze a nagyközönségnek, amely óriási számban van jelen.
Ez most sem volt másképp.
Már ebben a korai délelőtti órában is hatalmas az érdeklődés, állapítom meg, miközben araszolva haladok. De mivel ez egy vásár, ez teljesen megszokott jelenség, a karnevál idején Szombathelyen is hasonló állapotot lehet tapasztalni.
Mint említettem, ez a vásár óriási területen helyezkedik el, ezt mi sem mutatja jobban, minthogy több mint két óra volt, mire az egyik végéről elértem a másikra – és akkor arról ne is beszéljünk, hogy volt olyan rész, amit be se jártam.
Bárhová néztem, csak árusok
- na mondjuk ez nem olyan óriási meglepetés, pláne, hogy egy vásárról van szó, ahová az emberek azért járnak, hogy pénzt költsenek olyan dolgokra, amikről azt gondolják, hasznukra válhat. Itt azonban megszámlálhatatlan mennyiségű standot lehetett látni. Az első fél órában még próbálkoztam becslésekkel, nagyjából hányan lehetnek, de nagyon hamar elvesztettem a fonalat. Úgyhogy inkább azt néztem meg, mennyiért kínálják az árusok portékáikat.
A legszembetűnőbb a kürtőskalács árának változása volt. A vásár (legalábbis az én szempontomból) elején – közel a sárvári autóbuszállomáshoz – például már 1500 forintért lehetett kapni alap (értsd: vaníliás) ízesítésű édességet. Meg is állapítottam, hogy ez még a Fő térinél is olcsóbb, ahol két évvel ezelőtt az adventi vásáron 
„Most már értem miért rablóhús” - Mi mennyibe kerül a szombathelyi adventi vásárban? 2023. December 11. 07:00 már az egyszerűbb változatok is 2000 forintba kerültek.
De aztán ahogy mentem beljebb a vásárba, és elértem a Nádasdy várig, ahol egyébként a színpad is volt, már jelentősen drágábban lehetett hozzájutni a kürtőskalácshoz, konkrétan 2500 forintért.
De persze nemcsak ételeket lehetett venni: a teljesség igénye nélkül hozzá lehetett jutni
Utóbbiból tényleg annyi volt, hogy nem lehetett megszámolni. A végén már úgy terveztem, nem is állok meg egyiknél se, aztán jött egy stand, amely behúzott a csőbe: itt automata hangosbemondón kiabálták az "óriási akciót", vagyis hogy minden 3000 forint. Sokan - hozzám hasonlóan - érdeklődést mutattak az „egyedülálló” akció hallatán, legalábbis a sátor tele volt, amikor arra jártam.
Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki vesz is valamit. Több árussal is beszélgettem a nézelődésem közben, mindegyikük hangsúlyozta, hogy már az eredeti ár alatt adják termékeiket, mert
nem nagyon megy a bolt.
Az egyik, ágyneműket is árusító eladó is közölte, már muszáj olcsóbban adniuk a portékáikat a vevőknek, mert látták, hogy nem nagyon fogy az áru. Mondjuk hozzáteszem, a kirakott lepedők tényleg olcsóbbak voltak a bolti áraknál.
Ami viszont tény, hogy ma Magyarországon nem biztos, hogy azért járnak vásárba az emberek, hogy degeszre egyék és tele vásárolják magukat. Sokakat bizonyára csak a hangulat vonz, na meg a lehetőség, hogy valamit tényleg olcsóbban vegyenek meg. Szerintem utóbbi kategóriába tartoztak a Sárvárra látogatók is.
A képekre kattintva galéria nyílik.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
