Február 9-én megkezdődött az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban, az egyik első napirendi pont pedig az Európai Központi Bank (EKB) éves jelentése volt. A jelentés nem keltett túl nagy kíváncsiságot, többnyire csak a hozzászólók vettek részt az ülésen.
A szekció Johan Van Overtveldt jelentéstevő beszámolójával indult, aki az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szélsőjobboldali frakció tagja. Overtveldt kiemelte, hogy a Covid-járványnak köszönhető óriási inflációt sikerült két százalék alá mérsékelni, ami jó eredmény, de további figyelmet igényel. Szerinte az EKB függetlensége kulcskérdés, és bármilyen közvetlen politikai beavatkozás a bank viszonyaiba inflációt és bizonytalanságot eredményez. Hangsúlyozta, hogy bár az EKB a stabilitáson dolgozik, az európai gazdasági architektúrának vannak gyenge pontjai, például az európai jegybankok egyre növekvő eladósodása vagy a nagy ütemben növekvő európai kriptoszektor.
Őt követte Christine Lagarde, az EKB elnöke. Lagarde hangsúlyozta, hogy az EKB-nak 10,6 százalékos inflációt kellett kezelnie a pandémia után, amely a legmagasabb az Euró bevezetése óta. Sikerként könyvelte el, hogy ezt sikerült mára 1,7 százalékra mérsékelni, ami még a kitűzött 2 százalékot sem éri el. Szerinte ez annak tudatában mégkiemelkedőbb eredmény, hogy eközben a geopolitikai átalakulások és feszültségek komoly hatással vannak a piacra, amely Európát is érzékenyen érinti. Hangsúlyozta továbbá, hogy a legfontosabb cél a stabil árszint elérése, amelynek záloga éppen az Euró. Kiemelte, hogy az EKB fontos szerepet játszik az eurózóna pénzügyi stabilitásában. Emellett hosszan hangsúlyozta az úgynevezett digitális euró bevezetésének fontosságát, amely egy integrált, minden fogyasztó által elérhető, de a személyiségi jogokat tiszteletben tartó virtuális európai fizetőeszköz lenne, amely alternatívát jelentene a jelenlegi amerikai pénzügyi megoldásokkal szemben.
Végül Valdis Dombrovskis biztos emelkedett szóra, aki szerint az EU-nak javítani és diverzifikálnia kell a kereskedelmi viszonyait. Szerinte jelenleg az európai exportőrök nehéz helyzetben vannak. Arról is beszélt, hogy az EU számos területen függőségi viszonyban van külső hatalmakkal szemben, amelyet a kereskedelmi partnerei olykor ki is használnak. Hozzátette, hogy az EU eladósodottsága nőtt, és arra számít, hogy egyre több pénzt kell a védelmi kiadásokra fordítani.
A frakciók reakciói
A legnagyobb frakció, aminek egyébként a Tisza is tagja, a Néppárt (PPE) összességében elégedett volt a jelentés tartalmával, ám a képviselőknek voltak aggályaik az EKB egyes törekvéseivel kapcsolatban. A német kereszténydemokrata Seekatz például leszögezte, hogy az EKB elsődleges célja az árstabilitás garantálása, ezt pedig semmilyen másodlagos cél nem veszélyeztetheti, “így szól a szerződés.” A spanyol Rojas képviselő is hasonlóan fogalmazott, szerinte egyre súlyosabb Európa eladósodása, az emberek EKB-ba vetett bizalma pedig az árstabilitástól függ. “A klímasemlegesség elérése a politikusok hatásköre, nem az EKB-é” - fogalmazott.
A Szociáldemokraták (S&D) képviselői éppen ellenkezőleg vélekedtek a helyzetről. Lalucq, Fernández és a magyarok számára jól ismert Tavares képviselők is kiemelték a digitális euró bevezetésének fontosságát, sőt, Lalucq szerint az EKB így is túl sokáig várt a lépéssel.
“A Trump adminisztráció karmai között vagyunk. Hála istennek kis késlekedéssel, de az EKB ezt megértette. Ennek az eszköze a digitális euró.”
Ennél sokkal elégedetlenebbek voltak az Orbán Viktor nevével fémjelzett Patrióták Európáért (PfE) képviselői. A francia Bardella szerint az EU lemarad a világversenytől, miközben folyamatosan piacokat veszít az elavult és túlzó adminisztrációs terhei miatt. Szerinte Európa egy óriási fogyasztóhalmazzá válik az innováció és a termelés bölcsője helyett. Ennél is tovább ment az osztrák Haider, aki szerint
“ma a családoknak meg kell fontolniuk, hogy fűtenek vagy esznek, ami nem siker hanem csőd, botrány.”
Szintén aggályait fejezték ki a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakció, amelyhez a Mi Hazánkos Borvendég Zsuzsanna is csatlakozott. A bolgár Laykova szerint nem beszélünk a teremben lévő elefántról, a megélhetési költségekről. Az ALDE-s Droese arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKB egyre inkább eltávolodik a mandátuma eredeti legitimációjától. Szerinte a digitális euró nem oldja meg a jelenlegi problémákat, csak újakat okoz. Szerinte aki azt gondolja, hogy ezzel az eszközzel nem fognak visszaélni, az naiv.
Az atlantista szélsőjobb sem volt teljesen elégedett a beszámolóval. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) (itt kap helyet a lengyel PiS), azt sérelmezték, hogy az EKB politikai intézménnyé válik. A lengyel Malag szerint az EKB egy föderalista projekten dolgozik. Emellett olyan politikai kérdésekben nyilvánul meg, mint a zöld agenda vagy a digitális euró.
A Baloldal az Európai Parlamentben (The Left) képviselői üdvözölték a digitális euró koncepcióját, és további hasonló lépéseket sürgettek. A francia Aubry szerint az EU nem támaszkodhat olyan amerikai fizetési rendszerekre, mint a Mastercard és a VISA. A finn Saramo szerint hiba lenne szó nélkül hagyni a klímaváltozás monetáris politikára gyakorolt hatásait, valamint ő is hangsúlyozta, hogy Trump visszaél azzal, hogy Európa az amerikai fizetési rendszerekre támaszkodik, így elengedhetetlen, hogy legyen európai alternatíva, amihez jó kezdeményezés a digitális euró.
A liberális Renew pedig deregulációt sürgetett a versenyképesség növelése és az árstabilitás megőrzése érdekében.
Magyar hozzászóló nem volt.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
