Az Európai Parlament képviselői csütörtökön elfogadták a magyar pedofiltörvényt bíráló határozatot. Elítélték „a demokrácia és a jogállamiság lebontását” Magyarországon, valamint az orosz mintára megírt törvényt is. Az állásfoglalás szerint szerint az LMBTQ-ellenes szabályozás sérti az uniós értékeket, elveket és jogszabályokat.
A határozatot a képviselők háromnegyede támogatta. A 459 igen szavazattal, 147 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az Európai Unióról szóló szerződésekben és az unió belső piacáról szóló jogszabályokban rögzített jogok egyértelmű megsértéseként írták le a magyar gyermekvédelmi törvényt.
Hozzátették: a törvény „egy újabb szándékos és előre kitervelt lépés az alapvető jogok fokozatos leépítése felé”, miközben az államilag támogatott LMBTQ-ellenesség és a félretájékoztatási kampányok a magyar kormány politikai cenzúrájának eszközeivé váltak. Az emberi jogok ilyen megsértése egy szélesebb körű politikai terv részét képezi, amelynek célja a demokrácia és a jogállamiság lebontása a médiaszabadsággal együtt, írják a határozatban. Az állásfoglalás szerint ezt az uniós értékek rendszerszintű megsértésének kell tekinteni.
A határozat alapján az uniós jog megsértése folyamatának legutóbbi állomásai között szerepel például az Alaptörvény 2020. decemberi módosítása is, amelyben rögzítették, hogy „az anya nő, az apa pedig férfi”, szerepel továbbá a transznemű és interszexuális emberek nemének jogi elismerésének tiltása. A képviselők emellett elkötelezettségüket fejezték ki a gyermekek jogainak védelme mellett, és kijelentették, hogy a gyerekek érdekeinek teljes körű tiszteletben tartását az LMBTQ-ellenesség és a gyűlölet szítása helyett az elfogadás ösztönzésének és a sokszínűség támogatásának kellene vezérelnie.
A képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy „a magyar LMBTQ-ellenes jogszabály” ügyében indítson kötelezettségszegési eljárást és használjon ki minden eljárási eszközt az Európai Unió Bíróságán, például vezessen be ideiglenes intézkedéseket vagy szabjon ki bírságot meg nem felelés esetén. A tagállamokat pedig arra kérték, hogy ha az uniós bizottság nem lép, akkor maguk terjesszék az ügyet az uniós bíróság elé, és nyújtsanak be államközi kérelmet a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságához.
MTI
