Olcsó húsnak híg a leve, alkalmazhatnánk a mondást jelen esetben is, de bizony ez a hús még annyira olcsó sem volt. A történet alapvetően nagyon egyszerű, július 28-án indultam a barátaimmal Görögországba nyaralni, ebből később cikk is született 
És azt tudta, hogy van egy magyar város Görögországban? 2014. August 27. 15:47 , 27-én gondos válogatás után meg is kötöttem a szerződést a netrisk.hu-n keresztül a Wáberer biztosítóval. Azért velük, mert náluk az autós assistance szolgáltatás az autó 15 éves koráig szólt, amivel mi mentünk, az pedig 14 volt. Nem nagyon volt még baja, de az ördög nem alszik.
Annak rendje és módja szerint ki is fizettem a hétnapos útra magam után a 4725 forintos biztosítási díjat, majd másnap indultunk is. Szerencsés esetben ezt az ember el is felejtheti, soha többet nem kell foglalkoznia vele, maximum itthon bosszankodhat, hogy milyen felesleges volt kifizetni azt a 15 eurónyi összeget, hiszen abból még egy vacsora pont kijött volna. Nos, nekem is felesleges volt kifizetnem, csak nem épp ilyen nyugodtan vettem ezt tudomásul.
Amikor észreveszed, hogy a táskát ellopták a széked mellől
Mivel Paralia minden strandján volt wifi, internetezni is lehetett, egyszeri netes lapnál dolgozó újságíró pedig különösen függő, így úgy volt vele, valaki úgyis mindig lesz a csomagokkal, hát kiviszi magával a tabletet is, hogy a nyugat.hu-t olvasgathassa, mit csinálnak a kollégák, amíg ő nyaral. Majd, amikor eltette a táskájába és elővette a könyvét, öt perc se telhetett bele, és mikor lenézett, nem találta a táskáját a napágy mellett.
A riadalom nem is maradt el, az újságíró elkönyvelte, bemegy a rendőrségre, feljelentést tenni. Mivel a nyaralóövezeti kirendeltségen már nem volt senki, másnap kénytelen volt elmenni a 15 km-re lévő város rendőrségére. Itt elpanaszolta a bánatát, a jegyzőkönyvet fel is vették az esetről, de papírt egyelőre nem adtak, azért vissza kellett menni. Amikor kijött, felhívta a biztosító kárbejelentésre szolgáló telefonszámát, onnan visszahívást ígértek.
