Helyzetelemzés, jogi kérdések boncolgatása lett a Baka András köztársasági elnök részvételével lezajlott kerekasztal-beszélgetésből, amit az azbeszthelyzet kezelése miatt tartottak Szombathelyen.
Szépen megtelt a szombathelyi városháza nagyterme a köztársasági elnök érkezésére, igaz, a többséget a megye polgármesterei, állami vezetői, hivatali munkatársak és persze a sajtó töltötte meg.
Tényleg egy kerekasztal állt a nézőtéri széksorok előtt, rajta szakértők nevei, az önkormányzatot Károlyi Ákos jegyző képviselte.
Érezhető volt a várakozás, de a folyosói beszélgetések alapján senki sem várt azonnali megoldást, maximum annyit, hogy az államfő beveti tekintélyét a szakminisztérium, illetve a kormány felé.
Elkésett a kormány intézkedése
Fodor László a szegedi egyetem oktatója vezette a beszélgetést. Jelen volt a budapesti osztrák és a bécsi magyar misszióvezető is. Itt volt az érintett 27 település polgármestere, köztük Nemény András, Szombathely polgármestere. Több szakértő között a kerekasztalnál ült Barta Veronika, a helyi lakosok képviselője.
Nemény András felidézte, hogy több mint hét hónapja élnek együtt a helyzettel, felvették a kapcsolatot szakértőkkel, civil szervezetekkel, a kormánnyal. Az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését nem tudták elérni, így az önkormányzatok felelőssége maradt a helyzet megoldása.
Szerinte kevés az állami azbesztalap forrás, későn írták ki és a feltételek egy része teljesíthetetlen. Pedig a végső cél, hogy jól kezeljék a helyzetet, hosszú távon is.
Többféle közérdeket kell összehangolni
Baka András köztársasági elnök azt mondta, átfogó megbeszélést terveztek, hiszen az ügy nem csak Szombathelyt, hanem sokkal több települést érint. Meg kell ismerni, hogyan keletkezett a helyzet, milyen hatásai vannak, hogyan lehet átmenetileg és véglegesen megoldani a problémát.
Fel kell deríteni a magyarországi és nemzetközi jogi kérdéseket, és minél szélesebb körben feltárni az ügyet, közös felelősségünk, hogy ezt az ügyet előmozdítsuk - mondta.
Fodor László felhívta a figyelmet, hogy egymással konkuráló közérdek is van az ügyben, de egy ilyen helyzetben szükségszerű, hogy a sokféle közérdeket össze kel hangolni és lehetőség szerint mindannyit kielégíteni.
Szombathely egész területe veszélyben van
Károlyi Ákos Szombathely jegyzője közigazgatási szakértőként kifejtette, hogy az azbeszt alattomos, mert láthatatlan és csak évtizedek múlva jelentkezik a hatása. De a szombathelyi önkormányzat a vörösiszap-katasztrófához hasonlította, aminek a megoldása nem tűr halasztást. A szombathelyi intézkedés, amivel lefedik a veszélyes útszakaszokat, gyors volt az önkormányzati működéséhez képest.
Az azbeszttartalmú kőzetet tekintették veszélyforrásnak, a levegő szennyezése a következmény volt. 259 ingatlanon találtak azbesztet, ebből mintegy száz van magántulajdonban. 220 négyzetméternyi területről van szó, ami a város területének egynegyede. De gyakorlatilag az egész város területén jelen van az azbeszt.
A jegyző kijelentette, az intézkedések az egész város, a teljes lakosság védelmében történtek és történnek. De az biztos, hogy további teendők vannak.
A bitumenes lefedés mellett a szakértői vélemények alapján döntöttek, a Síp utca gyors lefedése után kedvező adatokat kaptak a mérések alapján. Kijelentette, a végleges megoldás első lépése lehet a mai beszélgetés.
Mit jelent pontosan az azbezstveszély?
A szakértők beszélgetéséből kiderült, hogy a tudomány szempontjából egyértelmű a helyzet, régóta foglalkoznak az azbeszt veszélyeivel. De még most is tanulási időszakban vannak, de ez nem jelenthet halogatást.
Az azbeszt természetes anyag, nem lehet betiltani. A magyar falvakban szinte mindenütt jelen van, főleg a hullámos palatetőkben. A 60-as években derült ki a káros hatása, amit sokszor hisztérikus intézkedések is követtek. Az azbeszt most is jelen van mindenütt.
Magyarország geológiailag azbesztmentes, legalábbis a felszínen, de nagyon közel vannak a bányák, a határoktól 20-30 kilométerre. Olyan mint a medve, van, ahol együtt élnek vele, de nálunk nem, ezért is okoz félelmet, ha felbukkan.
Hatféle azbesztvegyületet ismerünk
Van olyan vegyület, ami nem igazán veszélyes,ó és le is bomlik. És van, amelyik nem bomlik le, és nagyon veszélyes. Az azbesztszálak a milliméter ezredrészének századrésze méretűek, amíg a kőben vannak, nem veszélyesek. Ha a tüdőbe kerülnek, akkor mechanikailag irritálják és sértik a szöveteket, amitől előbb-utóbb kóros folyamatok indulnak el.
Szombathelyen a károsabb azbesztet találták, de az Ausztriából érkező kőzetek csak egy részlének van azbeszttartalma. A gond az, hogy nem tudni, melyik. A rohonci bányában például nincs azbeszt.
Az Oladi Platón az volt a gond, hogy nem fejezték be az útépítést, nem fedték le az azbesztet. Ha megtették volna, akkor nem lett volna probléma.
A lakók magukat is okolták
A közvetlen hatások az érintett utcák 50 méteres körzetét érintik, a közvetett hatások a 300 méteres körzetben élőket érintik - hangzott el a beszélgetésen.
Barta Veronika, a helyi lakosok képviselője azt mondta, először a döbbenet és a sokkhatás lett úrrá a lakosokon. Jó páran elhagyták az otthonukat, az óvodából is kivették a gyerekeket, mert ott is találtak azbesztet.
Napi szinten küzdöttek a láthatatlan veszéllyel, sokan a házaik rabjai lettek, és azért is kétségbe estek, mert évekig úgy éltek ott, hogy nem tudtak a veszélyről. Sokan magukat is hibáztatták, azért, hogy ilyen helyzetbe kerültek.
Nagyon sokat vártak, ami idegőrlő volt, elindultak a találgatások is. Örültek, amikor megtörténtek az első bejelentések, sokan el sem hitték. De még most is úgy érzik, hogy nincs megoldva a helyzet, nem tudják, mi lesz az utakkal, hogy lesznek a levegőmérések. Azt szeretnék, ha valaki felvázolná a megoldást.
Kijelentette, emberi oldala is van az ügynek, még családi konfliktusok is voltak. A jogi és szakmai szempontok mellett ezeket is figyelembe kellene venni. Köszönetet mondott az intézkedésekért Nemény Andrásnak, és elmondta, hogy a lakók bíznak a végleges megoldásban.
Milyen jogi eszközök vannak?
Elhangzott, hogy jogilag nincs egyértelmű jogi szabályozás, hiszen alig néhány lelőhelye van. Az uniós szabályozás sem terjed ki ezekre az anyagokra, mert korábban nem volt ilyen probléma.
Pár hete fogadtak el Magyarországon egy szabályozást, ami az ilyen anyagok használatát megtiltja. Egy alkotmánybírósági határozat azt is leírja, hogy a környezet védelme az állam felelőssége. Az biztos, hogy koordinált fellépésre van szükség, és ezeket az ügyeket nem helyi, hanem állami szinten kell kezelni.
A magyar államnak elsődleges feladata van a helyzet megoldásában, amit több jogszabály is megerősít. De szerepe van az EU-s és a nemzetközi jognak is, mert a kőzet külföldről származik.
A laóüknak és az államnak is vannak jogi lehetőségei
Csehország és Lengyelország között volt már hasonló vita egy határ menti lignitbánya miatt. Csehország kártérítést kért Lengyelországtól, a döntő kérdés az volt, hogy a környezet szennyeződött-e. Ezért nagyon fontos, hogy erre is legyenek mérések.
Az is kérdéses, hogy a magyar vásárlók kaptak-e hivatalos tájékoztatást arról, hogy a bányákban azbeszttartalmú kőzet van. A lakók is felléphetnek a magyar állam ellen, azért, hogy felszámolta-e a veszélyhelyzetet. De a magyar állam is perelheti az osztrák államot ugyanezen okból.
De ezeket a kérdéseket teljeskörűen fel kell deríteni, azután lehet dönteni, hogy milyen jogi lépéseket lehet tenni.
Milyen megoldás lenne az ideális?
Első lépés, hogy el kell nyomni az azbesztszálakat, és már folyamatban van. A végleges megoldás az lenne, ha az azbeszttartalmú kőzetet felszednék, és egy helyre hordanák össze,Harmadik megoldás egy végleges fedés lenne, ez csak pénz kérdése.
Országos szintű stratégia kellene, és ki kellene dolgozni egy eljárásrendet, ami figyelembe veszi a helyi viszonyokat. És közben együtt kell dolgozni az osztrák szervekkel, hiszen Burgenlandban is fennáll ez a helyzet.
Károlyi Ákos megjegyezte, hogy az önkormányzat nem lát tisztán az ügyben, hiszen nincs egyértelmű állami álláspont. Az elszállít ötezer kamionnyi mennyiséget jelentene, ezt is figyelembe kell venni.
Ha a jelenlegi munkavédelmi szabályokat veszik figyelembe, akkor évekbe telne, amíg csak Szombathelyről elszállítanák a kőzetet. Ráadásul t9öbb milliárd forintba kerülne, ami már nem önkormányzati nagyságrend.
Központi szereplőre, akár kormánybiztosra van szükség - mondta Szombathely jegyzője. Az önkormányzatnál nyugodt a lelkiismeretük,mert a lehető legtöbbet megtették, amire lehetőségük volt.
Mit szeretnének a lakók?
A lakók képviselője elmondta, sokan egyetértenek az önkormányzat lépéseivel, de kérdés, hogy lesz-e végleges megoldás. Az a fő kérdés, hogy amíg nem lesz végleges megoldás, mi lesz addig? Ki felügyeli, javítja a lefedett útfelületet?
Nemény András polgármester megköszönte a lehetőséget, azt reméli, hogy a szereplők igazi partnerek lesznek és nem egymás kritikusai.
Baka András köztársasági elnök a végén kijelentette, ez egy hihetetlen nagy probléma, a lakosság jogosan várna gyorsabb intézkedéseket, de a probléma nagyon komplex. Bejelentette, hogy december 4-én találkozik Ausztria köztársasági elnökével, a megbeszéléseken nagy súllyal kerül szóba az azbesztügy.
A részletek felderítése a kormány feladata, a megállapításokat, információkat ki kel, cserélni az osztrákokkal, nyilvánvaló, hogy fel kell vetni a felelősség kérdését is. Gyorsan és operatívan kell cselekedni - mondta.