Angliában tegnap óta tart az EU-kilépésről szóló népszavazás Mi az a Brexit? És miért rengetheti meg az EU-t? 2016. June 20. 14:56 , egészen ma estig. Nehéz lenne jósolni, hiszen fej-fej mellett állnak a támogatók és az ellenzők. A következmények is beláthatatlanok, az esetleges kilépés után hosszú egyeztetések lesznek, ezek eredményétől sok minden függ.
Mindig is másfelé kacsintgattak
Egyébként az angolok mindig is igyekeztek távol tartani magukat a kontinenstől, ők az atlanti együttműködést fontosabbnak tartják. Az Európai Uniónak nem voltak alapító tagjai, az elődnek tekinthető római Szén- és Acélközösséget 1957-ben nélkülük hozták létre. Többszöri bővítés után 1965-ben hozták létre az Európai Közösséget, még mindig a britek nélkül, akik végül 1974-ben csatlakoztak, miután korábban a franciák (De Gaulle köztársasági elnök vezetésével) kétszer is megvétózták a britek csatlakozását.
Elemzők szerint az biztos, hogy kilépés esetén Anglia gazdasága recesszióba kerül, és bezuhan az angol font is. A brit gazdaság talpra állásához évek kellenek majd, persze, sajnálni nem igazán kellene őket, hiszen az övék Európa második legnagyobb gazdasága.
Lehet különalkukat kötni
Viszont pont azokat az előnyöket veszítenék el, ami az utóbbi évtizedekben pörgette a folyamatokat. Az uniós szabadkereskedelem, a tőke, az áruk, a munkaerő szabad mozgása, a vámmentesség emelte oda az angolokat, ahol most vannak. Ha kilépnek ezek elvesznek, hacsak nem kötnek külön alkukat az EU-val. van már erre példa, ott van Norvégia és Svájc.
Mindkét ország részesül az EU előnyeiből, ennek fejében azonban fizetnek, erről szól a magyar kormány által sokat támogatott Norvég Alap, és a svájciak is működtetnek hasonlót.
Párizs lehet az új London
London már a csatlakozásuk előtt is Európa pénzügyi központjának számított, ma már az Unió pénzügyit intézik ott. A kilépés esetén ez is változhat, állítólag részletes tervek vannak arra, hogy a pénzügyi központok hogyan és mikor költöznek át Párizsba.
A kilépés előnyei közé tartozik, hogy így az angolok mentesülnek az uniós jogszabályok alól, maguk szabályozhatják, kinek és mekkora számban adnak ki munkavállalási és letelepedési engedélyt. Anglia az Unió bruttó befizetője, vagyis sokkal többet tesz bele a közös kalapba, mint amennyit kivesz onnan. Plusz a kilépés után gazdálkodhat a vámbevételekkel is.
Nehezebb lesz az axportőröknek
Ha a Magyarországot érintő változásokat nézzük, az első az Angliába exportáló magyar cégeket, jellemzően kis- és középvállalkozásokat érintené. Nem csak a font, hanem valószínűleg a forint is veszítene értékéből, és a tőkeszegény kkv-knak súlyos csapás lehet az árfolyamkockázat. Nem világos ugyanis, hogy a már megkötött szerződéseket milyen árfolyamokon kell majd teljesíteni.
A magyar cégeknek az angliai vámokkal és bonyolultabb bürokráciával is számolniuk kell majd. De ennél is súlyosabbak lehetnek a másodlagos hatások. Amíg a magyar export csupán 4-5 százaléka irányul Angliába, Németország a legjelentősebb gazdasági partnerünk. Az Angliába irányuló német export azonban sokkal magasabb arányú mint a magyar, és az őket érintő negatívhatások hatással lehetnek a magyar gazdaságra is.
Várhatóan nem küldik haza a magyarokat
Az egyik leghúzósabb kérdés az Angliában dolgozó magyar munkavállalókat érinti. Ha Anglia kilép, akkor ott nem lesz már érvényes a munkaerő szabad áramlásának szabálya. Angliának viszont szüksége van a külföldi munkavállalókra, nem kizárt, hogy a saját maguk által hozott új szabályok sokban hasonlítanak majd a jelenlegiekre.
Ami viszont biztos, hogy a kilépés esetén Anglia és az EU jogalkotóit is hosszú időre lefoglalja majd az új szabályok kidolgozása és alkalmazása. Az EU akár évekre visszaeshet, ahogyan Anglia is.
Persze, az angolok joga a döntés, ezt nem is vitatja senki. Ha mégis a maradás mellett döntenek, akkor is nagy változásoknak nézhetünk elébe. Az angolok által megfogalmazott kritikák többsége ugyanis jogos, és maga az EU is rászorul már egy átfogó generáljavításra.
