A napokban végigsöpört a hazai online sajtón a hír arról az apukáról, aki leukémiás kislányát hozta Budapestre az épp soron következő kezelésére, de szerencsétlenségére éppen szmogriadó volt, ami alatt egyébként nem közlekedhetett volna Opel Astrájával az autó környezetvédelmi besorolása miatt. A rendőrök pedig megbírságolták 15 ezer forintra.
Csakhogy a riadóra vonatkozó fővárosi rendelet kimondja, hogy az orvosi kezelésre igyekvők mentesülnek a korlátozás alól. Ennek ellenére a hatóság embereit nem érdekelte, hogy ott vannak az ezt bizonyító papírok is a kocsiban, behajtották a büntetést.
A mai napon aztán szokatlan bejegyzés jelent meg a police.hu oldalán. A fővárosi elsőszámú rendőri vezetője jegyzi azt, és a rögös hivatali nyelvezettől elkanyarodva, emberi módon ír benne. Mégpedig a következőket:
A történetet a gyerek édesanyjának egy ismerőse adta közre. Nem közölte, egyetlen oknyomozó újságíró nem derítette fel, pontosan mikor, hol, kivel szemben, és miért intézkedtek munkatársaim. Nincs lehetőségem megismerni a másik fél, a rendőr változatát, pedig nagyon szeretném.
Én nem ilyen hozzáállást várok el munkatársaimtól. Hiszem, vallom, hirdetem: szmogriadó ide vagy oda, környezetvédelmi osztályba sorolás miatt Budapest egyetlen rendőre nem sújt pénzbírsággal egy olyan édesapát, aki kezelésre szállította beteg kislányát. A rendőr ilyenkor nem bírságol, figyelmeztet.
Három napja töprengek, mit tehet egy ilyen helyzetben a budapesti főkapitány. Röviden és tömören, semmit. Bucsek Gábor azonban igen: kész vagyok saját pénzemből kifizetni a kirótt bírságot, ha és amennyiben meggyőződhetem arról, hogy mindez az ismerős beszámolója szerint történt.
Várom a bírságolt jelentkezését!
Ez egyébként nagyon szép, függetlenül attól, hogy felháborodott mentősök már összedobták a pénzt. De mindenekelőtt nem kéne eljutni idáig, hanem a szabályok alapján dolgozó rendőröknek először meg kéne ismerniük a szabályokat, amik alapján dolgoznak.
