Az első magyar Nobel-díjas tudós nőt, Karikó Katalint júniusban Oxfordban, májusban két amerikai egyetemen avatják díszdoktorrá – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t.
A közlemény szerint Karikó Katalin, az SZTE professzora az Oxfordi Egyetem június 24-i rendezvényén az idén díszdoktori címmel kitüntetett hét tudós egyikeként veheti majd át az elismerést.
Idézik a brit egyetem a díj odaítéléséről szóló közleményében Karikó Katalinról szóló méltatást, mely szerint a biokémikus az RNS-immunogenitással kapcsolatos munkája alapozta meg a COVID-19 vakcinákban alkalmazott mRNS technológiát, és átalakította a vakcinák és a fehérjepótló terápiák kilátásait.
Az Egyesült Államok első kutatóegyeteme, a Johns Hopkins University alapítása 150. évfordulójára készülve az ünnepségsorozat egyik díszvendégének hívta Karikó Katalint, akinek május 21-én díszdoktori kitüntetést adnak át.
Az 1891-ben Philadelphiában alapított Drexel University orvosi kara május 14-i diplomaosztó ünnepségére meghívta és motiváló beszédre kérte fel Karikó Katalint. A felsőoktatási intézmény is díszdoktorai közé választja a Nobel-díjas kutatót.
Az amerikai, ázsiai és európai díszdoktori címek között Karikó Katalin életében az első kitüntetés az alma materéé. 2021. szeptember 4-én, a Szegedi Tudományegyetemen tartott országos tanévnyitó ünnepség részeként tartották a ceremóniát, amelyen Karikó Katalin megkapta az SZTE Doctor Honoris Causa kitüntető címet. Azóta eltelt öt év, s 2026 júniusában, Oxfordban a 23. díszdoktori talárját öltheti magára az SZTE professzora, korunk egyik legbefolyásosabb természettudósa – áll a közleményben.
