A Központi Statisztikai Hivatal múlt csütörtökön kiadta a tavalyi népszámláláson gyűjtött adatok elemzésének előzetes eredményeit. Ezek alapján elmondható, hogy továbbra is
látványosan fogynak a magyarok, öregedik a társadalom
és elnéptelenednek a vidéki kisközségek.A KSH történetének 16. népszámlálására összesen 9,2 millió személyi kérdőív futott be, nagy részük már online. Az adatok feldolgozását gyorsítja, hogy ez volt az első papírmentes népszámlálás, amit állami adatbázisok használatával támogattak, hogy pontosabb eredményeket kapjanak.
Magyarország népessége 2022. október 1-jén 9 millió 604 ezer fő volt. Az 1870-ben végrehajtott első népszámláláskor az ország jelenlegi területén alig több mint 5 millióan éltek. A népességszám 1980-ra már 10 millió 709 ezer fő volt, azóta viszont folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az elmúlt 11 évben ezt
a 464 ezer fős csökkenést a 131 ezer fős – többségében a környező országokból érkező – bevándorlási többlet jelentősen mérsékelte,
a népesség száma tehát 11 év alatt 333 ezerrel csökkent, írja a KSH.
A lakosság kevesebb mint kétharmada aktív korú, az elöregedés a népesség korfáján is jól kirajzolódik. A 45 éves kor feletti korcsoportokban jelentősen nőtt a népességszám. A korcsoportok szerinti összetételből kiviláglik, hogy 2011 és 2022 között 318 ezer fővel, 19 százalékkal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. 2011-ben 1,67 millióan, 2022-ben 1,99 millióan voltak a 65 éven felüliek. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent, adta hírül a Telex.
A fővárosban például a fenti időszak alatt évente átlagosan 0,3 százalékkal nőtt a fiatalok száma, viszont az időseké 2,3 százalékkal. Győrben stagnál - évente átlagosan 0,03 százalékos növekedéssel - a fiatalok száma, míg más megyei jogú városokban, így Szombathelyen is, mérséklődött ez a szám:
Szombathelyen évente átlagosan 0,1 százalékkal csökkent mind a 0-19 évesek, mind a teljes népesség aránya, míg a 65 évnél idősebbeké 2,7 százalékkal nőtt.
A magyar nagyvárosok közül Nyíregyházán a leggyorsabb ütemű a népesség elöregedése. Itt évente átlagosan 3,4 százalékkal nőtt az idősek száma, és ezzel párhuzamosan 1,1 százalékkal csökkent a fiataloké.
A fiatalok számának csökkenését egyrészt okozhatja az, hogy a születések száma kisebb, mint a halálozásoké (előbbi utoljára 1980-ban haladta meg az utóbbit, a KSH táblázata alapján). Másrészt a fővárosi, valamint a külföldi, kecsegtetőbb bérezés végetti munkavállalás szintén közrejátszhat abban, hogy egyre idősebbé válik bizonyos települések lakossága. Tendencia, hogy faluról nagyobb városokba, azokból Budapestre vagy külföldre vándorolnak az emberek. Úgyhogy ez inkább általános jelenség a magyarországi, évek óta egyre látványosabban öregedő korfa alakulása okán, semmint helyi sajátosság.
Vas megyében a 0-14 évesek aránya 13,4 százalék, a 15-64 éveseké 64,9 százalék, a 65 éven túliaké 21,6 százalék.
A KSH a részletes elemzéseket őszre ígéri, a kérdőívek feldolgozása egyelőre még folyamatban van.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
