Lehangoló adat: egyre kevesebben nyelvvizsgáznak

Folytatódik a csökkenő tendencia: tavaly az előző évhez képest tíz százalékkal kevesebben próbáltak meg akkreditált nyelvvizsgát szerezni Magyarországon.

A tavalyi évben 128 ezer alkalommal veselkedtek neki akkreditált nyelvvizsgát szerezni hazánkban, vagyis ismét csökkent a próbálkozók száma, mégpedig tíz százalékkal - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2013 című kiadványában.

Ez a csökkenés jó négy éve érhető tetten, ráadásul igazán csak akkor megdöbbentő, ha az egész időszakot szemléljük: a 2013. évi próbálkozások száma már 27 százalékkal maradt el a 2009. évitől.

Pedig nem érdemes félni. Tanulni, azt érdemes!
Nyugat.hu

Az elmúlt tíz évben a vizsgákon részt vevők rendre több mint kétharmada a 14–24 éves korosztályból került ki, 96 százalékuk pedig 40 évesnél fiatalabb volt. A vizsgaszám alakulását így jelentősen befolyásolja a népesség korösszetételének alakulása, a fiatalok számának nagysága - állapították meg. (A KSH adatai szerint 2013-ban a 14–24 éves, valamint a 14–39 éves népesség száma egyaránt 6 százalékkal volt kevesebb a 2009. évinél.)

Kevesebb a motiváció az emelt szintű érettségi miatt is

A népességszám mérséklődése ugyanakkor lényegesen elmaradt a nyelvvizsgák számának csökkenési ütemétől. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint ez azért van, mert a vizsgák számának negatív alakulását nem csak a demográfiai folyamatoknak köszönhetjük, de a felsőoktatási felvételi eljárásban alkalmazott pontszámítási rendszer megváltozásának, valamint az emelt szintű érettségik elterjedésének is, ami miatt kevesebb motiváció maradt a nyelvvizsgákon való részvételhez. Ez a folyamat kedvezőtlen, hiszen a diploma megszerzéséhez továbbra is sikeres nyelvvizsga kell - emelték ki.

A KSH összegzése szerint a nyelvvizsgák számát növelheti a 2014 tavaszán indított Diplomamentő program: a 3 milliárd forint állami forrásból megvalósuló, önrész nélküli program azokon a fiatalokon akar segíteni, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapták meg idáig a diplomájukat. Idén januárban 49 ezren voltak ilyenek.

A diplomaszerzés is jó buli, nem csak a gólyatábor
Vágvölgyi Bálint

2013-ban a vizsgák 62 százaléka bizonyult sikeresnek (angolból 64, németből 59 százalék). Spanyolból a vizsgák 76 százaléka volt eredményes, míg a könnyen tanulhatónak tekintett eszperantóból mindössze 44 százalék. Ez az arány egyébiránt a 29 nyelv közül csak a lovári cigány nyelvnél volt alacsonyabb.

Bronzérmes eszperantó, nők többségben

Tavaly egyébként a nyelvvizsgák 69 százalékát angolból, 22 százalékát németből tették le. A megelőző évekhez hasonlóan a harmadik legkedveltebb nyelv a - meglepő módon a mindennapokban nem nagyon használható - eszperantó volt 3,6 ezer letett vizsgával. Ezernél több vizsgát még franciából (2,2 ezer), olaszból (1,3 ezer) és spanyolból (1,2 ezer) tettek.

Ezzel együtt tavaly másfélszer annyi nő nyelvvizsgázott, mint férfi. A nemek aránya az angol esetében volt a legkiegyenlítettebb: a vizsgázók 57 százaléka nő, 43 százaléka férfi volt. Ezzel szemben a nők aránya a nyelvvizsgákon a német esetében 65, a francia esetében 71, a többi nyelv átlagában 73 százalékos volt.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kapcsolódó cikkeink

Diplomát nyelvvizsga nélkül: így hülyül tovább a magyar?

A felsőoktatási stratégiába a tervek szerint beleírnák, hogy ne legyen minden szakon kötelező a nyelvvizsga.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra