„Eljött az ideje annak, hogy most már komolyan vegyük fontolóra esetleges kilépésünket” – idézi fel a Telex Fricz Tamás politológusnak a hétvégén a kormánypárti Magyar Nemzetben tett kijelentését.
Megjegyzik, ehhez hasonlóan euroszkeptikus húrokat a kormány több tagja, köztük Varga Mihály pénzügyminiszter is megpendített az elmúlt hónapokban.
A lap felteszi a kérdést, hogy az utóbbi hónapokban erősödő euroszkeptikus kijelentések csak kommunikációs panelek vagy valós szándék van-e mögöttük. A komoly összeállításban felidézik, hogy a Fidesztől és Orbán Viktortól soha nem voltak idegenek az Európai Unió-ellenes hangok, hol gyengébben, hol erősebben pedzegették, hogy az országnak talán jobb lenne az EU-n kívül.
„Van élet az EU-n kívül is”
Orbán például már a legelső miniszterelnöki ciklusában, 1999-ben, évekkel az EU-s csatlakozás előtt is kijelentette: „Van élet az EU-n kívül is”. Már akkor úgy fogalmazott, hogy az EU és Magyarország „nemzeti érdekei” nem feltétlenül esnek egybe, ezért hazánknak arra kell törekednie, hogy a saját érdekeit el tudja fogadtatni az unióval.
Aztán később, a 2010-es hatalomra kerülésének idején a Fideszt a külföldi elemzők jellemzően egy olyan „puha euroszkeptikus” pártnak tartották, amely nem elvi alapon ellenzi az EU-t, és nem is akarja hazáját kiléptetni, de az unió közpolitikáját bizonyos esetekben ellenzi, a nemzeti érdekeket az EU-s irányvonallal nem mindig tekinti összeegyeztethetőnek.
A második Orbán-kormány idején tehát még nem a Fidesz, hanem a Jobbik robogtatta az euroszkeptikus vonatot: 2012-ben a párt akkori elnöke, Vona Gábor kiléptette volna Magyarországot az Európai Unióból, Novák Előd pedig egy jobbikos rendezvényen égetett uniós zászlót.
„Üzenjünk Brüsszelnek”
A 2014-es kampányban változott meg a helyzet, ekkor jelentek meg a Fidesz „Üzenjünk Brüsszelnek: tiszteletet a magyaroknak!” óriásplakátjai. Aztán nem volt megállás: a 2015-ös migránsválság alatt és után már egyértelműen az Uniót tették felelőssé, és ettől kezdve lett „Brüsszel” az Unió pejoratívnak szánt neve.
A Fidesznek közben megromlott a viszonya a pártcsaládjával, az uniós politikusok a magyar jogállamiságot kritizáló kijelentéseit úgy fordították le, hogy megtámadták Magyarországot. A viták odáig vezettek, hogy az Európai Néppárt először felfüggesztette 
Az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát 2019. March 20. 19:02 a Fidesz tagságát, majd az idén márciusban – miután kiléptek az Európai Parlament néppárti frakciójából –, távoztak 
Kilép a Fidesz az Európai Néppártból 2021. March 18. 18:38 az Európai Néppártból is.
A Fidesz így a senki földjére került az uniós politikában, próbálkoznak ugyan összefogni a szélsőjobbos pártokkal, 
Holland szélsőjobb-politikussal szelfizett a várban Orbán Viktor 2020. July 31. 18:48 egyelőre nem túl nagy sikerrel.
Az utóbbi hetekben az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kapja a kritikákat az Orbán-kormány, az Európai Parlament nagy többséggel fogadta el 
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a magyar pedofiltörvényt bíráló határozatot 2021. July 08. 20:00 a törvényt bíráló határozatot.
„Újra kell gondolni az uniós tagságot”
Az Európai Unióból való kilépést sürgető hangok ismét megerősödtek. Ezekre már nem nagyon lehet legyinteni, mert koncepciózusnak tűnik, ahogyan a kormánysajtó és a Fidesz megmondóemberei sorra dobják be a köztudatba, hogy jobb lenne az országnak az Európai Unión kívül.
Sőt, augusztus elején Varga Mihály pénzügyminiszter azt találta mondani egy interjúban, hogy ha Magyarország az évtized vége felé az EU nettó befizetőjévé válik, akkor újra kell gondolni az uniós tagságot. Ezzel gyakorlatilag a Fidesz politikáját leplezte le, azt, hogy addig akarnak az Unióban maradni, amíg pénz kapunk onnan.
A magyar választópolgárok viszont erősen Unió pártiak. A Medián júliusi, reprezentatív közvélemény-kutatásából az derült ki, hogyha a kilépésről népszavazást tartanának,
a magyarok csaknem kétharmada biztosan elmenne szavazni, a biztos szavazók nagy többsége, 79 százaléka pedig a bennmaradásra voksolna.
Csak 13 százalék szeretne jelenleg kilépni, 8 százalék pedig egyelőre bizonytalannak vallotta saját magát. Ami ennél is érdekesebb, hogy a kormánypárti szavazók körében sem népszerűtlen az Unió, sőt a Fidesz-szimpatizánsok közül is csak minden hatodik támogatná a kilépést, 79 százalékuk bent maradna az EU-ban. Az ellenzéki szavazóknál ez az arány 90-7 százalék, míg a párt nélkülieknél 76-4.
Mi pedig feltesszük olvasóinknak a kérdést:
